Fizikai és szellemi menedék

Időt, teret és figyelmet kínálnak a ma emberének: a könyvtárak új köntösben, de reneszánszukat élik. Milyen feladatokkal jár egy tízezer darabos és egy többmiliós állomány gondozása? Mivel tehetik vonzóbbá a szolgáltatásukat? Kultúra, tudomány, társadalmi felelősségvállalás és közösségteremtés: a szerep talán sokrétűbb, mint valaha – régiótól és az intézmény nagyságától függetlenül.

Működjön akár aprócska településen vagy világvárosban, a könyvtár jóval több, mint könyvek otthona, olvasók menedéke. Az intézmény nemcsak attól lesz igazán sikeres, ha polcain megtalálhatók a legnépszerűbb kötetek; vonzzák az olvasót a színes programok – legyen szó irodalmi brunchról, kamaszoknak kialakított olvasósarokról, időseket célzó eseményekről és a technika fejlődését követő szolgáltatásokról –, valamint az, ha mind többen érzik úgy: közösségre találnak ott.

Kistelepülés: kultúra és edukáció kéz a kézben

A Tolna megyei közel 2800 fős Bölcske országosan ismert község, hiszen hazánk egyetlen falusi mozija működik ott. A közeli kisvárosban élőként gyakran látogatunk a családdal a régi, patinás hangulatú filmszínházba. Így ismertem meg az annak szomszédságában működő könyvtárat is, amely – a moziéhoz hasonló – elhivatottsággal építi közönségét és várja az olvasókat.

A könyvtárak többségéhez hasonlóan a bölcskei is önkormányzati fenntartású intézmény. 2017-ben csatlakoztak a Könyvtárellátási Szolgáltatói Rendszerhez (KSZR), amelynek keretében a megyei intézmény, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár a szakmai segítségnyújtáson felül 200 ezer forintot meghaladó összegben támogatja kulturális és egyéb közösségépítő rendezvényeik megvalósítását. „Évente 80 ezer forintos keretet biztosítanak folyóirat-beszerzésre, és mögöttünk állnak az alapanyagok megvásárlásában, illetve a programszervezésben is” – mondja Hajdókné Szalai Nikolett könyvtáros. 

A bölcskei könyvtár

A csaknem tízezer kötettel rendelkező könyvtár az éves könyvbeszerzések, illetve könyvadományok révén az elmúlt évben kimagasló darabszámmal, 225 kötettel gyarapodott. Ebből 131-et kaptak adományként (350 ezer forintot meghaladó összegben), a megyei könyvtár támogatásának köszönhetően pedig 94 kötet került az állományba. Az így beszerzett új könyvek értéke – több mint 300 ezer forint – bőven meghaladta a meghatározott 220 ezer forintos támogatási keretet. Ahogy Hajdókné Szalai Nikolett mondja: bár az önkormányzatok számára egyre nehezebb a kulturális intézmények, köztük a könyvtárak fenntartása, a helyiek támogató hozzáállásának köszönhetően nemcsak az állománybővítésre van tágabb lehetőségük, de évi több író–olvasó találkozót is tudnak tartani.

Hajdókné Szalai Nikolett könyvtári órát tart gyerekeknek (forrás: Bölcskei Könyvtár)

„Felnőtt olvasóink között a fantasy- és a romantikus regények, a krimik a legsikeresebbek, de szép számmal visznek haza fajsúlyosabb szépirodalmi műveket is” – folytatja Hajdókné Szalai Nikolett. Mint kiderül, jól működik a könyvtárközi kölcsönzés rendszere is: azokat a köteteket, amelyek náluk nincsenek meg, az olvasók kérésére pár napon belül meghozatják a megyei könyvtár közbenjárásával.

Az író–olvasó találkozók mellett számos, különösebb anyagi ráfordítást nem igénylő programot is megvalósítanak. Tartanak például saját papírszínházas előadásokat, különböző témájú könyvtári órákat, KönyvtárMozis vetítéseket és ismeretterjesztő programokat. Az intézményben végzett kulturális és szervező munkát 2024-ben megyei elismeréssel is díjazták.

KönyvtárMozi Bölcskén (forrás: Bölcskei Könyvtár)

A bölcskei könyvtár 2022-ben csatlakozott a Zöld könyvtár programhoz, amelynek legfőbb célja a környezettudatosságra való nevelés. Példát is mutatnak: környezettudatosabb szemléletmódra váltottak, a témával kapcsolatos könyveknek pedig külön „Zöld polcot” is kialakítottak a kölcsönzőpultnál – szintén a megyei könyvtár támogatásával. A bölcskei intézményben – az előírásoknak megfelelően – kétévente kell törlést végezni. Ennek során átnézik a teljes állományt, és a rossz állapotban lévő, hiányos, elavult vagy régóta nem kölcsönzött kötetektől megválnak. A leselejtezett darabokat az újrahasznosítás jegyében felajánlják, illetve az olvasók szabadon elvihetik.

Évi 1000-1200 új könyvvel bővülő kisvárosi könyvtár

A Somogy megyei Marcali könyvtárából különösen kedves emlékeket őrzök. A szülővárosomban már az 1990-es években is fontos helyszín volt a könyvtár, sok iskoláskori és több író–olvasó találkozó – ahonnan csodálattal távoztunk a dedikált kötetekkel – emléke fűződik hozzá. Hazatérve mindig örömmel látom, hogy a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár a 2020-as években is ugyanazt a biztos pontot jelenti az embereknek, mint korábban: kultúrát, kikapcsolódást, közösséget, az irodalom menedékét. Még ha körülöttünk közben többször is kifordult a világ a négy sarkából.

Marcaliban 75 ezer darabos állomány várja az olvasókat. Nem véletlenül éppen ennyi: „Mivel a könyvtártörvény az állomány méretéhez igazítva határozza meg, hogy milyen időközönként kell leltározni, mi a 75 ezres darabszámot tartjuk, hiszen a csökkentéssel rövidülne a leltározási idő” – tudom meg Dombóvári Kingától, a tízezer fős kisváros könyvtárának vezetőjétől. Az említett darabszámhoz nyolcévente szükséges a leltározás: ilyenkor az intézmény egy-két hétre bezár, az ott dolgozók pedig reggeltől estig csak ezzel a feladattal foglalkoznak. Marcaliban ezt a módszert találják a leghatékonyabbnak, mivel – a sok kötet ellenére – ahhoz kicsi az állomány, hogy a külön szakaszokat részenként nézzék át. 

A Marcali Könyvtár gyermekrészlege (forrás: Marcali Könyvtár)

Az állománybővítésre minden januárban meghatároznak egy bizonyos összeget, amelynek elfogadásáról a helyi képviselő-testület szavaz. Nemcsak a könyvek, de a folyóiratok, időszaki kiadványok, hangoskönyvek beszerzését is ebből a keretből finanszírozzák. Évente körülbelül 1000–1200 új könyvet vásárolnak, és kapnak könyvadományokat is. Kölcsönzési listájuk első helyén általában gyerekkönyvek állnak, de népszerűek a romantikus regények és a kortárs magyar irodalom is. Az intézmény dolgozói a sérült, selejtezett példányokat olcsó könyvvásár keretében hirdetik meg. „Az úti könyveket például öt-hat évente át kell nézni, hiszen más éttermek, programok az aktuálisak, és akadnak bizonyos tudományos kiadványok is, amelyek tartalmát már felülírta az idő” – teszi hozzá Dombóvári Kinga.

Sokrétű feladat bevonzani a potenciális olvasókat

Az intézményvezető a Covid-pandémia alatti lezárás idején döntött a soron kívüli leltározás mellett, így most 2028-ig nem lenne esedékes a feladat. Idén mégis minden kötetet kézbe kell venni, hiszen a könyvtárépület több éve tartó felújítása miatt a gyűjtemény jelenleg ideiglenes helyen várja az olvasókat. Tavasszal viszont elérkezik a költözés ideje. Mivel a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtárban különösen nagy figyelmet fordítanak a közösségi programokra, a helyszín kialakításában fontos szempont a rendszeres író–olvasó találkozók, a könyvtári órák és a kézműves délutánok szervezésének lehetősége. 

Könyvtári foglalkozás Marcaliban (forrás: Marcali Könyvtár)

„A legtöbb könyvet a nyugdíjas korosztály kölcsönzi, de sok gyerek is érkezik hozzánk. Sőt arra is láttunk már példát, hogy egy gyerekprogramnak köszönhetően iratkozik be a könyvtárba a szülő is. A kamaszokat nehezebb megszólítani, de azért köztük is akadnak visszatérő olvasóink. A felújított könyvtárban szeretnék egy eldugottabb zugot kialakítani a tinédzsereknek, ahol találkozhatnak, tanulhatnak, beszélgethetnek, így a telefonnyomkodás közben a kezükbe akadhat egy-két könyv is” – mesél a tervekről Kinga, amiből látható: a könyvek beszerzésén és gondozásán túl sokszempontúan kell gondolkodni a potenciális olvasók megszólításáért.

A jelenkor igényeihez igazodva fontos az is, hogy a kötelező olvasmányokból szép állapotú, új kiadványokat tartsanak. „A mai gyerekeknek fontos a kötetek külseje, borítója, illusztrációja, hiszen a vizualitás kifejezetten nagy szerepet tölt be az életükben” – teszi hozzá a könyvtár vezetője, aki a rendhagyóbb programok szervezésétől sem riad vissza, amelyekre a legtöbb résztvevőt egyértelműen a helyi érdekeltségű meghívottakkal vonzzák be. Nemrég irodalmi brunch programsorozatot indított, ahol ismert írókat látnak vendégül. Márciusban Dragomán György és Zubor Rozi érkezik hozzájuk. Rendszeresen tartanak író–olvasó találkozókat az óvodás, iskolás korosztálynak is, baba–mama programjuk pedig díjnyertes: az alkalmakon mentálhigiénés témákat dolgoznak fel releváns olvasmányokkal. Dombóvári Kinga úgy látja, ha figyelik az olvasóik érdeklődését és arra építenek, van közönségük.

Dombóvári Kinga (forrás: Marcali Könyvtár)

Többmilliós gyűjtemény menedzselése

Máig különös bizsergés ragad magával, ha elsétálok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) mellett, belépve pedig érzések tucatja terít le a lábamról. Egyetemista korom egyik legfontosabb találkozóhelye volt az intézmény, ahol nemcsak közösség épült: hosszú éveken át tanultunk, olvastunk ott, és csodálkoztunk rá újra és újra rejtett zugaira, termeire, készültünk remegve a mindent eldöntő vizsgákra, vagy bújtam el a világ elől egy sarokba. Ha létezik épület, amely falai regényeket tölthetnének meg történetekkel, az biztosan „a Szabó Ervin” – és nemcsak a benne rejlő többmillió kötet miatt.

A több mint 120 éves múltra visszatekintő FSZEK a volt Wenckheim-palota épületében otthonra lelt Központi Könyvtárból, illetve 46 fiókkönyvtárból felépülő hálózat. A teljes állomány – amelybe könyvek, folyóiratok, kották, nyomatok, diafilmek és egyéb dokumentumok tartoznak – 3,1 millió darabból áll, ebből a Központi Könyvtár közel 2 millió dokumentumot őriz. Ahogy Koreny Ágnes főigazgatótól megtudom, évente 60–70 ezer darabbal bővülnek. A beszerzési keret a könyvtárhálózatot tekintve a könyvekre évi 100 millió forint körüli, az egész gyűjtemény fejlesztésére pedig a 200 millió forintot is átlépheti.

„A könyvtár fenntartója a fővárosi önkormányzat, a könyveket közbeszerzési eljárás keretében vásároljuk. A magyar nyelvű köteteket nagyrészt a Lírától, az idegen nyelvű darabokat a Prospero Könyveitől vesszük. Minden könyvtárunk saját – éves – pénzkerettel rendelkezik, és maga dönti el, mivel bővíti az állományát” – fejti ki a főigazgató. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban arra törekednek, hogy a frissen megjelent kiadványok körülbelül két héten belül megtalálhatók legyenek a FSZEK-tagkönyvtárak polcain.

Olvasóterem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (forrás: Szabó Ervin Könyvtár)

„Mivel a Központi Könyvtár a szociológiai területén országos szakkönyvtári funkciót is ellát, az éves beszerzést ez is meghatározza. Emellett figyeljük, mit keresnek az emberek: népszerű a kortárs irodalom, a skandináv krimik, a romantikus regények és a klasszikus szépirodalom is. Kelendőek a könyvesbolti sikerlistákon szereplő művek, valamint az életmóddal, pszichológiával foglalkozó könyvek. Az elmúlt évben 65 ezer új kötetet szereztünk be” – meséli a főigazgató.

Fizikai és szellemi menedék

A világjárvány okozta elszigeteltség után az újranyitás láthatóan nagy érdeklődést hozott. A könyvtárak a rezsiválság idején is – amikor sok közösségi tér bezárásra kényszerült – befogadták az embereket. A szociális segítségnyújtás megtérült: a FSZEK-ben az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedtek a legfontosabb forgalmi mutatók. 2025-ben több mint 168 ezer olvasó iratkozott be a könyvtárba (2024-ben körülbelül 157 ezer fő), az olvasók több mint 2 millió dokumentumot kölcsönöztek. „Különösen jó látni, hogy a fővárosban folyamatosan növekszik a 14 éven aluliak könyvtárhasználata: míg a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 925 ezer művet kölcsönzött (és hosszabbított meg) ez a korosztály, 2025-ben már 1,26 milliót” – mondja Koreny Ágnes.

Koreny Ágnes (forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

„Egyre jelentősebbnek látom a könyvtárak szerepét abban, hogy egyfajta menedékként működnek” – osztja meg tapasztalatait a főigazgató, aki szerint talán soha nem volt olyan nagy számú olvasókör és biblioterápiás foglalkozás a könyvtáraikban, mint 2025-ben. Fontos, hogy az intézményekben elérhető programok ingyenesek. Ahogy mondja: a fiókkönyvtárak azonos értékű részei a hálózatnak, és az adott kerületben a legfőbb kulturális és közösségi találkozóhelyet jelentik.

„A közösséghez való tartozás igénye abszolút érezhető. Az egyik legnagyobb eredmény például az időseknek szóló informatikai oktatás, amit sokszor a közösségi szolgálatot végző gimnazisták segítenek. Itt a generációk találkozása és együttműködése valósul meg – ez nemcsak szakmai, de emberi siker is” – fűzi hozzá Koreny Ágnes.

Időseknek szóló informatikai oktatás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

Nemcsak a múlt, de a jelen és a jövő is elfér a polcokon

Az évszázados múltra visszatekintő intézmények működésének fontos részét képezik a modern technikai lehetőségek is. Például az e-könyv-kölcsönzés. „Másfél éve vezettük be a szolgáltatást, amelyre online is lehet regisztrálni, évi 2500 forintért. A kölcsönzési idő lejártakor a rendszer automatikusan visszaveszi a könyvet. Úgy tűnik, jó döntés volt a sokféleséget választanunk, és hogy nem egyetlen könyvből szereztünk be több példányt: néhány hónap után láttuk, hogy az első száz kötetből nyolc híján mindet kikölcsönözték. Mára 560 különböző cím található meg a FSZEK CloudLibrary felületén” – mondja a főigazgató. 

Persze a könyvtárak varázsa nemcsak a könyvállományban, de a megújuló terekben is rejlik. A főigazgató szerint világszerte látható a tendencia, hogy a korszerű könyvtárak nagyobb vonzerővel bírnak. „Kialakulóban van egyfajta könyvtárturizmus is: utazások során sokan felkeresik a helyi könyvtárakat. Ez az intézménytípus egyfajta »harmadik helyként« működik” – hangsúlyozza Koreny Ágnes. 

Beszélgetés Karinkó Katalin Nobel-díjas magyar kutatóbiológussal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A könyvtár tehát mára jóval több, mint az információ őrzője: kulturális befektetés, egy település márkaeleme, a közösségi felelősségvállalás, valamint a társadalmi reziliencia fontos színhelye. Szerepe nem vész el, csupán átalakul. 

Nyitókép: Olvasóterem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

Lásd még:

Könyv nélkül nincs jövő – Elég lehet egyetlen könyv, hogy rádöbbenjenek: nem olvasni nem szeretnek, egyszerűen csak nem találták még meg a számukra leginkább megfelelő olvasmányt.

Az első nő a London Library élén: Helena Bonham Carter – A színésznő Sir Tim Rice utódja, aki öt évig töltötte be a pozíciót

Másfél évszázada a művészet szolgálatában – A Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) lévő Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény mai egyedülállósága több mint 150 éves gyűjtőmunka eredménye.