Így vásárolnak műtárgyat a magyarok

A hazai műtárgypiacot, -gyűjtést vizsgálta a műtárgy.com friss kutatása. A nemzetközi mintát követő felmérésben a kérdezők többek között arra voltak kíváncsiak, mi motiválja a vásárlókat, milyen preferenciák alapján bővítik kollekciójukat, miként tájékozódnak a piacon, mekkora és milyen jellegű gyűjteménnyel rendelkeznek, illetve, hogy mik az utódlással kapcsolatos terveik. A kérdőív kidolgozását és értékelését a Deloitte Magyarország támogatta.

Gyűjtők közt még mindig többségben a férfiak, a legaktívabb a középgeneráció, a többség évente egy-két alkalommal vásárol új műtárgyat, a kollekció nyilvántartása pedig még kevéssé elterjedt szokás, azonban az utódlásról egyre többen gondolkodnak – dióhéjban így foglalható össze a felmérés eredménye.

„A gyűjtői szokások, tervek és tapasztalatok ismerete létfontosságú a műkereskedelem számára, de a tanulmány izgalmas információkkal szolgál maguknak a gyűjtőknek is, akik felmérhetik, hol tartanak kollekciójuk építésében” – írja a műtárgy.com. „Mivel hasonló elemzések – így elsősorban a Deloitte Luxemburg rendszeresen publikált Art & Finance Reportja – globális szinten is készülnek, lehetőség nyílik a nemzetközi egybevetésre, így többek között annak felmérésére is, mennyiben hasonlítanak vagy különböznek egymástól azok a problémák – például pénzügyi vagy jogi akadályok –, amelyekkel a gyűjtőknek az egyes országokban szembe kell nézniük.”

A kitöltők megoszlása nemük alapján. Forrás: Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2024. műtárgy.com I Deloitte Magyarország

Nem először készítenek ilyen felmérést, a megszokott kérdések mellett azonban új témákat is érintettek. A kérdőívet százötvenen töltötték ki, így az eredmény reprezentatív képet fest a hazai műtárgyvásárlók motivációjáról, gyűjteményük jellegéről, méreteiről.

A válaszadók között továbbra is a férfiak vannak többségben, sőt a legutóbbi felmérés óta arányuk 66-ról 71 százalékra nőtt. A legaktívabbnak a 45–54 év közöttiek (24 százalék), de gyűjtenek a 75 év felettiek (4 százalék) és a 25 év alattiak is (2 százalék). A kitöltők többsége (45 százalék) alkalmazott, körülbelül harmaduk (35 százalék) pedig vállalkozó.

Mennyire motiválják az alábbi tényezők műtárgyvásárlás során? (forrás: Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2024. műtárgy.com I Deloitte Magyarország)

A válaszadók 30 százaléka több mint száz tételes kollekciót tudhat magáénak. A felmérés számos kérdése foglalkozik a gyűjtők motivációjával és vásárlói magatartásával. A kitöltők többsége (57 százalék) vásárlói döntéseinél a befektetési és az esztétikai szempontokat hasonló súllyal veszi figyelembe. 38 százalékuk döntésénél az esztétikai szempontok dominálnak, míg 5 százalék kizárólag befektetési megfontolásból dönt.

A vásárlást motiváló tényezők közül ötös skálán a legmagasabb pontszámot (4,6) az esztétikai, érzelmi érték kapta; a gyűjteményépítés 3,6-os, a művészetpártolás 3,3-as, a befektetési szempontok 3-as pontszámot kaptak. Kevésbé tartották fontosnak a válaszadók a műtárgyak „inflációs menedék”-szerepét és a gyűjteményépítésnek köszönhető társadalmi státuszt.

Milyen típusú műtárgyat vásárolnának a jövőben (forrás: Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2024. műtárgy.com I Deloitte Magyarország)

A gyűjteményépítés fontos része a tájékozódás: a válaszadók több mint háromnegyede aktívan követi a műtárgypiac alakulását. Rendszeresen olvasnak olyan oldalakon tartalmat, ahol az árakról és a kínálatról tájékozódhatnak, de toronymagasan vezetnek azok a felületek, ahol vásárolni is lehet – így az aukciósházak és a galériák weboldalait is gyakran látogatják. Az előzetes tájékozódás után a legtöbben szakembereket is felkeresnek és többen kérnek véleményt családtagjaiktól, barátaiktól.

A válaszadók közül a legtöbben (31 százalék) évente csak egy-két új alkotást vásárol. A beszerzésnek a válaszok szerint három fő csatornája van (a kérdés ugyan a további tervekre vonatkozik, ám ezek aligha térnek el lényegesen a jelenlegi gyakorlattól): a közvetlenül az alkotóktól történő vásárlás (77 százalék), galériás (70 százalék), illetve aukciósházi vétel (69 százalék). Ebből is látszik, hogy a leggyakoribb gyűjtői terület a kortárs művészet – a XX. század második felében született műveket 67 százalék, az ezredforduló óta készülteket pedig 63 százalék gyűjt. A régi mesterek alkotásai viszont ma már kisebb érdeklődést keltenek; XVIII. századi, illetve azt megelőzően született munkákra a gyűjtőknek csak 11-12 százaléka „vadászik”.

Milyen platformokon osztanak meg szívesen információt műtárgyakról/gyűjteményről? (forrás: Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2024. műtárgy.com I Deloitte Magyarország)

A kutatásból kiderül, hogy a gyűjtők nagyjából (47 százalék) fele szívesen megmutatja a gyűjteményét baráti, ismerősi körben, míg majdnem ugyanennyien (45 százalék) inkább a rejtőzködést választja és nem támogatja a nyilvánosságot.

A felmérés egyik fontos és aggasztó megállapítása, hogy a gyűjtők több mint fele nem vezet nyilvántartást a kollekciójáról, pedig az efféle dokumentáció akár értéknövelő tényező is lehet – mutat rá a műtárgy.com.

„Az egyre komolyabb gyűjtemények létrejötte mind több gyűjtőt késztet arra, hogy időben kezdjen gondolkodni kollekciója hosszabb távú sorsáról. Ugyanakkor a válaszadók 55 százaléka még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 22 százalék nem tervezi ezt a későbbiekben sem. Gyűjteménye sorsának rendezésével mindössze 10 százalék konzultált ügyvédjével, illetve a family office tanácsadójával, 22 százalék rendelkezik tervvel, ami azonban még nincs formalizálva” – olvasható a felmérésben.

A teljes kiadvány elolvasható ITT.

Nyitókép: A 2023-as Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásár (fotó: Csenki Bianka)

Lásd még:

„Üzleti körökben a kortárshoz nem érteni ma már szégyen” – Elindítja az első hazai Art&Business üzleti szabadegyetemet a Hungarian Art&Business (ArtHAB) és a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA).

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Variációk gyűjtésre – Kik gyűjtenek ma műtárgyakat Magyarországon és milyen motiváció mentén?

Lehetséges műtárgyak nélkül is élni, csak velük jobb