Mi teszi a jó színházigazgatót?

A legfrissebb színházigazgatói pályázatok kiírásakor a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium kötelezővé tette a jelöltek kompetenciamérését. Mit mutathat meg egy ilyen mérés, és hol vannak a határai? A Szemere Katalin vezette Konkrétum című műsorban arról beszélgetett Sipos Imre előadó-művészetért felelős helyettes államtitkár, Gergely Ági szervezetfejlesztő és pszichológus, valamint Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke, hogy miként egyeztethetők össze a vezetői alkalmasság szempontjai a színházak sajátos művészeti működésével, és milyen szerepet kaphat a kompetenciamérés az igazgatók kiválasztásában. A vizsgálat egyelőre pilotjelleggel zajlik, eredményeivel a szakmai véleményező bizottságok munkáját kívánják segíteni. A Kossuth Rádióban elhangzott műsort szemléztük.

Sipos Imre szerint a kompetenciamérés bevezetésének egyik fontos indoka, hogy a művészi kiválóság önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki színházi vezetőként is megállja a helyét. A minisztérium azt szeretné, ha a művészeti teljesítmény mellett az is szempont lenne, hogy a jelölt képes-e összefogni egy alkotóközösséget, átlátni és fejleszteni egy szervezetet, illetve gyorsan és felelősen dönteni. A helyettes államtitkár a vállalati szférában már régóta alkalmazott módszerekre is utalt. Szerinte indokolt, hogy a közpénzekkel gazdálkodó, jelentős létszámú társulatokat irányító vezetők kiválasztásakor a vezetői kompetenciákat is vizsgálják.

Más szabályok érvényesek a színházban?

A kompetenciamérés egyik legfontosabb kérdése, hogy a vállalati vezetési modellek mennyiben alkalmazhatók a művészeti intézményekre. Gergely Ági arra hívta fel a figyelmet, hogy a színházi vezető feladatai túlmutatnak a hagyományos szervezeti célok elérésén. Ahogy fogalmazott: „A színházigazgató egyidejűleg munkáltató, gazdasági felelős, intézményvezető és a fontos művészeti folyamatok felelőse.” A színházakban ugyanúgy szükség van a munkatársak motiválására, a konfliktusok kezelésére és a hatékony működés megszervezésére, ám az alkotói folyamatok nem minden esetben mérhetők hagyományos teljesítménymutatókkal. Egy szakmai vita például nem feltétlenül a szervezet hibás működését jelzi, hiszen egy művészeti konfliktus nem feltétlenül szervezeti hiba.

Forrás: Unsplash

Bodor Johanna is a színházi közeg sajátosságaira hívta fel a figyelmet. A Magyar Színházi Társaság üdvözölte a kompetenciamérés gondolatát, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a vezetői alkalmasság kérdését ne kizárólag a fenntartó szempontjából vizsgálják. Érdemes azt is megkérdezni, mit jelent a társulat és a színházi munkavállalók számára a kompetens vezetés. A különböző intézmények eltérő vezetői készségeket igényelhetnek: más kihívásokkal szembesülnek a nagy kőszínházak igazgatói, mint a független társulatok vagy a befogadóhelyek vezetői. Bodor Johanna ezért azt is felvetette, hogy a már sikeres igazgatók működésének vizsgálata segíthetne pontosabban meghatározni a szükséges kompetenciákat. Ahogy fogalmazott, érdekes lenne feltárni, hogy „egy színházigazgató miért sikeres, és kompetencia felől nézve melyek azok a kérdések, amelyek rámutatnak a sikerességre”.

Pilotprogram, nyitott kérdésekkel

A kompetenciamérés egyelőre új eljárás, ezért a bevezetés tapasztalatai hozzájárulhatnak a módszer továbbfejlesztéséhez is. Sipos Imre szerint a vizsgálatot kifejezetten a színházi helyzetekhez kell igazítani, és a jövőben az is lehetséges következő lépés lehet, hogy a sikeres vezetők működését vizsgálva pontosítsák az értékelési szempontokat.

Forrás: Unsplash

A mérés eredményeit a szakmai bizottságok a jelöltek pályázati anyagaival együtt kapják meg. A bizottsági tagok ezek alapján alakíthatják ki véleményüket, a végső döntésben pedig a miniszternek is szerepe van. A vizsgálat tehát nem önálló döntési mechanizmus, hanem a kiválasztási folyamat egyik eleme.

Bodor Johanna elmondta, hogy a Magyar Színházi Társaság szeretné megismerni a folyamat részleteit, és korábban a módszertan megismerésével, illetve a döntési folyamatban való részvétellel kapcsolatban is megkereste az államtitkárságot. A minisztérium álláspontja szerint a folyamat lezárultáig a részletek nyilvánosságra hozatala befolyásolhatná a kiválasztást; az érzékeny személyes adatokat pedig bizalmasan kell kezelni.

A teljes beszélgetés ITT hallgatgató meg.

A nyitókép illusztráció, forrás: Unsplash.