A szobrok helye az épített környezetben
by Hardi Judit 2026. Nov 17.

A szobrok helye az épített környezetben

– A művészet és az ingatlanfejlesztés együttműködése több mint esztétikai kérdés

Megtartottuk az év utolsó ArkForumát. A TAW Galériában megrendezett esemény résztvevői az építőipari beruházások és a művészet találkozásáról, az alkotói szabadságról és a köztéri alkotások hosszú távú sorsáról beszélgettek.

Az emlékezés súlya

A kerekasztal-beszélgetés előtt Oláh Norbert képzőművész, a Bura Galéria művészeti vezetője saját művészeti praxisának fontosabb állomásain keresztül mutatta be, hogyan jutott el a festészettől a köztéri művekig, majd a 2026-ban felavatott, óbudai roma holokauszt-emlékmű megtervezéséig. Mint elmondta, tevékenységei – a galériavezetés, a kurátori munka, az írás és a művészeti alkotás – különböző területek, de egyetlen gondolati rendszerbe illeszkednek.

Munkáiban a festészet és a konceptuális művészet eszközeivel foglalkozik társadalmi kérdésekkel, az identitás és a hatalmi viszonyok problémáival. Alkotói tevékenységében fontos szerepet kap a társadalomkritika, a humor és az irónia.

Oláh Norbert (forrás: Bura Galéria)Oláh Norbert (forrás: Bura Galéria)

A művész pályája kezdetén Józsefváros utcáit, tereit, tűzfalait és háztetőit festette hiperrealista részletességgel. A festészetközpontú időszakot 2021-ben konceptuális fordulat követte, akkoriban kezdett tudatosabban foglalkozni a roma identitás, a társadalmi viszonyok, a többség és kisebbség kapcsolata, valamint a roma közösségek helyzetének kérdéseivel. Ennek egyik fontos állomása a Cigányművész szorongása című munkája: téglafalat épített, majd egy performansz keretében lerombolta azt. A fal és a tégla motívuma azóta is visszatérő elem művészetében: egyszerre jelképez akadályt és védelmet, fizikai és lelki határokat. A művészet szorongásos rendszere című installációja a művészeti intézményrendszer működésére reflektált: a téglákba különböző, a művészethez köthető szavak kerültek – például: galéria, díj, képzés, szponzor –, ám a felsorolásból hiányzott valaki: a művész.

Az óbudai roma holokauszt-emlékmű története 2024-ben kezdődött. A pályázatot kiíró III. kerületi önkormányzat helyszínválasztása nem véletlen: a Csíkszereda park alatt találhatók az egykori óbudai téglagyár maradványai, ahol a holokauszt idején zsidó, roma, meleg és politikai foglyokat gyűjtöttek össze, mielőtt deportálták őket. Oláh Norbert a korábban is alkalmazott téglafal-motívumot emelte át a tervbe. A falba vésett szavak egyszerre utalnak a lágerben hagyott nyomokra és az emlékezés gesztusára. Az emlékmű másik meghatározó motívuma a dominó, amely a generációkon át öröklődő traumákat jelképezi: a jelen generációra nehezednek az elődök történelmi és személyes tapasztalatai, miközben felelősségünk, hogy ezeket ne adjuk tovább. A tükör pedig többféle jelentést hordoz: egyrészt megfordítja az emlékmű időbeli irányát, és a múlt felől a jelenre irányítja a figyelmet, másrészt az önvizsgálat, a hitelesség és a felelősségvállalás jelképe.

Oláh Norbert előadást tart a TAW Galériában Oláh Norbert előadást tart a TAW Galériában

A művészet helye az ingatlanfejlesztésben

A kerekasztal-beszélgetést ezúttal is Kovács Dániel művészettörténész vezette. A beszélgetés résztvevői Kelemen Zénó szobrászművész, Huszár András, a Hello Wood társalapítója és ügyvezetője, Major Krisztina, az IO Partners Hungary irodatranzakciós igazgatója, valamint Molnár Júlia, a Káli Art-Park társtulajdonosa voltak.

A mecenatúra nem feltétlenül jelent műtárgyvásárlást – Molnár Júlia szerint legalább ugyanannyira fontos, hogy a művészek teret, lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra. E céllal hozták létre férjével, Héjja Róberttel a Káli Art-Parkot a koronavírus-járvány idején. A Káli Art Inn tulajdonosaiként úgy látták, hogy a szobrászoknak különösen nehéz bemutatkozási lehetőséget találniuk (nemcsak a pandémia idején), hiszen egy nagyméretű alkotást jóval nehezebb mozgatni és kiállítani, mint egy festményt. A butikhotel kertje viszont ideális helyszínt kínált egy szabadtéri, ingyenesen látogatható szoborpark kialakításához. A kezdeményezés minden évben nyílt pályázattal várja az alkotókat: nincs nevezési díj, a művek szállításáról a szervezők gondoskodnak, a nyertes művész pedig pénzdíjban részesül. A szobrok tavasz végétől őszig láthatók a parkban és meg is vásárolhatók. Molnár Júlia úgy látja, Magyarországon nem a jó művészekből vagy alkotásokból van hiány, hanem azokból a találkozási pontokból, ahol mind többen megismerhetik a kortárs művészetet. A szállodába ugyanis olyan vendégek is betérnek, akik korábban talán nem jártak galériában, a kertben viszont természetes módon kerülnek kapcsolatba a szobrokkal.

A Káli Art-Park a 2026-ban shortlistre került tizenhét szoborral. Előtérben a nyertes alkotás, Ordódi Tamás a Madárka hangjai című műve (fotó: Mészáros Annarózsa)A Káli Art-Park a 2026-ban shortlistre került tizenhét szoborral. Előtérben a nyertes alkotás, Ordódi Tamás a Madárka hangjai című műve (fotó: Mészáros Annarózsa)

Major Krisztina a fejlesztői oldal lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Egy nagyobb irodaház vagy székház megvalósítása akár öt-hat éves folyamat is lehet: a telek kiválasztásától a tervezésen át a beköltözésig számos döntés születik, így a művészeti szempontoknak is lenne helyük már a kezdetektől. Szerinte egy ilyen volumenű beruházás költségvetéséhez képest a műalkotásra fordított összeg viszonylag kis tétel, mégis gyakran hiányzik az erre elkülönített keret. A művészeti alkotás értéke ráadásul nem feltétlenül az ingatlan közvetlen pénzügyi megtérülésében mérhető. Egy karakteres mű hosszabb időn át megőrizheti jelentőségét és olyan kulturális értéket teremthet, amely a helyszín részévé válik.

Kelemen Zénó a műalkotások megvalósításának egyik legfontosabb gyakorlati akadályaként az időzítést emelte ki. Tapasztalatai szerint a beruházók gyakran alábecsülik, mennyi idő szükséges egy nagyméretű szobor elkészítéséhez. Egy háromméteres acélszobor megvalósítása például nem feltétlenül fér bele három hónapba, különösen akkor, ha a szükséges gyártási háttér sem áll rendelkezésre.

Kelemen Zénó, Huszár András, Major Krisztina, Molnár Júlia és Kovács DánielKelemen Zénó, Huszár András, Major Krisztina, Molnár Júlia és Kovács Dániel

A szobrász szerint Magyarországon kevés a nagyméretű alkotások kivitelezésére alkalmas, specializált műhely, a művészek sokszor maguk végzik el a munka jelentős részét. A rövid határidő nemcsak a minőséget veszélyezteti, hanem a költségeket is jelentősen növelheti. Kelemen Zénó szerint az lenne az ideális, ha az alkotó már a beruházás korai szakaszában bekapcsolódhatna a közös gondolkodásba. Ha a terület már adott, vagy az épület már elkészült, számos fizikai és műszaki kötöttséggel kell számolni: például, hogy mekkora hely áll rendelkezésre, milyen súlyú lehet a szobor, szükséges-e alapozás, futnak-e közművek a tervezett helyszín alatt.

Huszár András is úgy látja, hogy a művészeti szempontoknak a tervezés részeként, nem pedig utólag kellene megjelenniük. A Hello Wood korábbi oktatási programjaiban éppen ezért hozták össze az építész- és szobrászhallgatókat. A közös kurzusokból később kiállítások és további szakmai együttműködések is születtek. András szerint a különböző területek képviselőinek nemcsak a konkrét projektekben, hanem már a képzés során is érdemes találkozniuk.

A Hello Wood az építészetet nem pusztán funkcionális feladatként, hanem kísérletezésre és művészi gondolkodásra lehetőséget adó területként kezeli. Jó példa erre a Hello Wood a Remise Rosa projektje: a csapat Zürich egy korábban elhagyatott ipari, vasúti területét alakította át kétezer-ötszáz négyzetméteres gasztrokertté és népszerű találkozóhellyé.

Mi lesz a műalkotás sorsa hosszú távon?

A szobor elkészülte még nem garantálja, hogy az alkotás hosszú távon is a helyén marad. Kelemen Zénó szerint az ingatlanpiac változásai, a tulajdonosváltások és az épületek átalakításai gyakran bizonytalanná teszik a művek sorsát. Egy új tulajdonos más funkciót szánhat a térnek, áthelyezheti a bejáratot, vagy egyszerűen nem kívánja megtartani az előző fejlesztéshez kapcsolódó alkotást. A művész számára különösen nehéz helyzet, amikor egy hosszú távra tervezett mű sorsa néhány év után kérdésessé válik.

A fenntartás szintén komoly kihívás. A szobrász szerint ezért már a tervezéskor gondolni kell arra, ki és milyen feltételekkel fogja működtetni, karbantartani a művet. A tartósság és a könnyű fenntarthatóság tehát nem pusztán technikai részlet, hanem a művészi koncepciót is befolyásoló szempont.

Major Krisztina szerint a tulajdonosváltáskor jelentkező bizonytalanságot a vállalati felelősségvállalás és az ESG-szempontok tudatosabb alkalmazása is mérsékelheti. Ha a műtárgy megőrzése és fenntartása a következő tulajdonos számára is vállalt kötelezettséggé válik, nagyobb esélyt lát arra, hogy az alkotás az ingatlan életének későbbi szakaszaiban is megmaradjon. A művészet emellett a már meglévő épületek megkülönböztetésében is szerepet kaphat: az emblematikus alkotás olyan egyedi karaktert adhat a helyszínnek, amelyre a bérlők és a látogatók is emlékeznek. Ilyen például a budapesti Corvin sétány végén 2017-ben felállított, több mint négy tonnás, rozsdamentes acélból készült alkotás, Zalavári József Gömböc-szobra is.

A Gömböc-szobor (forrás: Wikipédia)A Gömböc-szobor (forrás: Wikipédia)

Alkotói szabadság és közös gondolkodás

A köztéri művészetben a művészi szabadság más keretek között érvényesül, mint a műtermi munkában. Kelemen Zénó szerint a köztérre kilépő alkotónak el kell fogadnia, hogy a műnek alkalmazkodnia kell a helyszínhez és a különböző szereplők igényeihez. Az alkotás ez esetben több szereplő közös ügye: az építész, a fejlesztő és a járókelő, vagyis a közönség szempontjai egyaránt megjelennek benne.

Huszár András számára sem jelent problémát, ha a megrendelőnek vannak saját elképzelései, fontosnak tartja viszont, hogy a tervező is aktívan alakítsa a folyamatot. A közös munka szerinte akkor működik jól, ha a felek nem tartanak a vitától, és nyíltan beszélnek arról, hogy mi működik és mi nem.

Több találkozási pont, több jó példa

Molnár Júlia szerint a kortárs művészet szélesebb körű megismertetésében a személyes találkozásnak különösen nagy szerepe van. A Káli Art-Park egyfajta „offline katalógusként” működik: a látogatók természetes környezetben, különböző fényviszonyok között ismerhetik meg a szobrokat, hiszen a művek egészen másként hatnak a szabadban, mint a múzeumi térben vagy valamely katalógus fotóján. A park szerinte olyanokat is közelebb hoz a kortárs művészethez, akik korábban nem gondoltak arra, hogy szobrot vásároljanak, a Káli Art-Park tulajdonosai számára éppen ezért egyik legnagyobb siker, ha valaki úgy visz haza Köveskálról egy alkotást, hogy korábban nem is foglalkozott kortárs művészettel.

Azt is fontosnak tartja, hogy az építészek ne csak a nagyobb beruházásoknál, hanem a kisebb családi házak, kertek tervezésekor is ajánljanak kortárs műalkotásokat. Sok szobrász munkái ugyanis raktárakban várják, hogy új helyet találjanak maguknak. Ennek megkönnyítésére egy szakmailag válogatott online katalógus létrehozása is hasznos lenne, amelyben az alkotások mérete, anyaga és kültéri vagy beltéri elhelyezhetősége alapján kereshetnének a tervezők és a megrendelők.

Kelemen Zénó: Az élet menete című szobra a budapesti V. kerületben (fotó: Derzsi Elekes Andor)Kelemen Zénó: Az élet menete című szobra a budapesti V. kerületben (fotó: Derzsi Elekes Andor)

Kelemen Zénó szerint a jó példák bemutatása mellett a művészeti pályázatok szakmai előkészítésére is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Nem elég látványos elképzeléseket bekérni: már a pályázat során vizsgálni kell, hogy az adott műszaki és technológiai feltételek között valóban megvalósítható-e a terv. Ehhez a művészeti egyetemek, az oktatók és a kivitelezésben jártas szakemberek bevonása is fontos. Ő is úgy vélekedett, hogy a nagyobb vállalatoknak és az állami beruházásoknak is példát kellene mutatniuk, hiszen a művészet jelenléte a fejlesztői gondolkodást is formálhatja.

Major Krisztina szintén az edukációt és a jó példák szélesebb körű megismertetését emelte ki. Szerinte minél több olyan alkalomra van szükség, ahol a fejlesztők, a művészek, az építészek és a közönség közvetlenül találkozhatnak egymással. Huszár András ehhez kapcsolódva a fiatal generációk szemléletformálásának fontosságáról beszélt. A Hello Wood gyerektáborai és oktatási programjai részben azt a célt szolgálták, hogy a következő generáció már nyitottabban viszonyuljon az építészethez, a dizájnhoz és a kortárs művészethez.

A köztéri művészet tehát nem pusztán dekoráció vagy egy beruházás utólagos kiegészítője. Akkor válhat valódi értékteremtővé, ha már a tervezés kezdetétől helyet kap a gondolkodásban.

Nyitókép: Balogh Máté András, az Art is Business elnöke, Kovács Dániel, Molnár Júlia, Kelemen Zénó, Major Krisztina, Huszár András. A háttérben Fülöp Luca The Sun in me című alkotása.

Lásd még:

Művészet az irodában – szükség vagy lehetőség? – Ilyen volt a legutóbbi ArkForum

A művészet és az ESG – Megtartottuk idei utolsó Connections eseményünket

Az ingatlanszektor és a művészet – A művészet az ESG következő lépcsőfoka lehet

Kortárs formák és kreatív energiák Köveskálon – Átadták a magyar szobrászművészet balatoni bástyájának 2026-os díjait

A Káli Art Inn méhecskéje szorgosan dolgozik, és közben mosolyog – Az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.

A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.

Megvásárolom a könyvet!