Művészet és üzlet Írországban

Írország Európa nyugati perifériáján fekszik. Történelmi hagyományai és földrajzi elhelyezkedése miatt hagyományosan legközelebbi szomszédjával, az Egyesült Királysággal és a jelentős ír diaszpórának otthont adó Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatot. Egyértelműnek tűnhet, hogy az ír kulturális szektor, annak közönsége és az ír művészek turnélehetőségei is elsősorban ezekhez az országokhoz kötődnek.

Ugyanakkor Írország egyre inkább a globális piac felé orientálódik – a társadalmi és ipari változások, valamint az ír kormányzat diplomáciai célkitűzéseinek eredményeképpen. Széles körben elfogadott tény, hogy a kultúra fontos szerepet játszik az országok közötti kapcsolatépítésben, és ez a szerep az elkövetkező években tovább fog nőni.

Írország kulturális életének egyik legfontosabb támogatója a kormányzat, ami az összes finanszírozás megközelítőleg 50-60 százalékát teszi ki. Az összeg nagy része különböző kereskedelmi bevételi forrásokból származik (például: jegyeladások, bérbeadásból befolyó bevételek, díjak, szponzoráció és adományok). Bizonyos művészeti ágakban a kormányzati támogatás mértéke elérheti a 100 százalékot, míg más művészeti formákban ez az arány sokkal alacsonyabb. A legfontosabb művészeti finanszírozásért felelős kormányzati intézmény a Művészeti Tanács (Arts Council). Más intézmények, mint például a Culture Ireland (Ír Kultúra), a Screen Ireland (Ír Film) és a Heritage Council (Örökségi Tanács) az ír művészetek tengerentúli terjesztését, az filmművészet és az ír kulturális örökség támogatását tűzték ki célul. A Kormányzat emellett olyan adózási szabályokat is kialakított, amelyek ösztönzik a befektetést a filmművészetbe, valamint az adományozást a regisztrált művészeti jótékonysági szervezetek javára.

– A kulturális szektor teljes bevételének megközelítőleg 5-10 százalékát jelentik a vállalati szponzorációból, tagdíjakból és adományokból származó bevételek – mondta Andrew Hetherington, az egyik legbefolyásosabb ír kulturális civil szervezet, a Business to Arts vezérigazgatója.

A kulturális szponzoráció az 1980-as években kezdett mindennapossá válni, a 2000-es évek óta pedig egyre kifinomultabbá lett. Ennek hátterében a vállalatok stratégiai marketingtevékenysége, a társadalmi felelősségvállalás szerepének és a vállaltok kommunikációs tevékenységének felértékelődése áll. A szponzoráció fontos eszköz egy vállalat tárházában, aminek segítségével megszólíthatja a fogyasztókat és befektetőket is. Azok a vállalatok, amelyek szponzorálják a művészeteket, céljuknak tekintik, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a különböző művészeti ágak célközönségével, többek közt helyszínek, kiállítások és művészeti fesztiválok támogatásán keresztül. Mindez hozzájárul a szponzorok láthatóságának növeléséhez is.

Andrew Hetherington

– A szponzoráció növekvő ágazat, de a pandémia hatásai itt is érezhetőek. Véleményem szerint a Covid-19-járvány következtében a szponzorációs ágazatnak is komoly stratégiai kihívásokkal kell majd szembe néznie a következő néhány évben – fejtette ki Mr. Hetherington. – Írország kis ország, a múltban gyakran kellett közösen legyőznünk jelentős gazdasági kihívásokat. Emiatt is van okunk optimizmussal tekinteni a szponzoráció jövőjére. Azok a vállalatok, amelyeknek jelenleg is vannak pénzügyi forrásai a kultúra támogatására, fontos pillérei lehetnek a helyreállításnak. A szponzorációs lehetőségek felkutatása középtávon az egyik legegyszerűbb módja a szektor fenntartásának.

A Business to Arts szervezet minden évben megjelenteti az Arts, Festival and Music Sponsorship Report nevű kiadványt, ami betekintést nyújt azokba a módszerekbe, amelyek segítségével a művészetek, zenei szervezetek és fesztiválok szponzorokat szereznek.

– A szponzorációs piac három részre oszlik: a források harmada a fesztiválok és hasonló rendezvények, harmada a zeneművészet és szórakozóhelyek, míg a fennmaradó összeg egyéb művészeti formák támogatására hasznosul. A teljes vállalati szponzoráció a régióban 20-25 millió euróra rúg évente, ami a kultúra támogatására elkülönített éves kormányzati összeg 5-10 százalékát teszi ki.

Írországban a félállami kereskedelmi vállalatok körében fontos hagyománya van a művészetek pártolásának, a cégek különböző módokon nyújtanak támogatást a művészeti élet szereplőinek. Az ESB, a Dublin Port, és a Dublin Airport csak néhány a fontosabb vállalati szponzorok közül. A pénzügyi, bank- és biztosítási szektor vállalatai, mint például a Bank of Ireland, szintén fontos szerepet töltenek be a művészetek szponzorálásában.

A vállalati szponzoráció általában két területre koncentrálódik: egyrészt azokra a területekre, ahol a támogatás összhangban van a vállalat marketingcéljaival, egybevág a vásárlóközönség igényeivel. A másik a brand alignment, vagyis az, amikor egy vállalat azonosul bizonyos művészeti brandekkel és értékekkel – például a kreativitás, a világszínvonalú teljesítmény fontosságának kiemelése, vagy a közösségek támogatása kulturális oktatási iniciatívák segítségével. A gyakorlatban gyakran a kettő valamilyen kombinációjáról beszélhetünk.

– A Business to Artsnál általában eltérő módon kezeljük a kereskedelmi szektort és a nonprofit szektort. Példának okáért a zeneművészet mindig is nagyobb szegmensét jelentette a művészeti szponzorációs piacnak. Szerencsések vagyunk, hisz sok világhírű zeneművész származik Írországból. Az irodalom szintén jelentős művészeti ág. Írország generációk óta nemzetközileg elismert írók sorát adja a világnak, akiknek a munkája nyomán az irodalom fontos kulturális szektorrá vált. A színház- és filmművészeti szektor szintén erős, és egyre fontosabb szerepet tölt be globális szinten is. Más művészeti formákban egyelőre nem ilyen jó a hírnevünk, Magyarországon sokan talán nem hallottak a nagyra becsült vizuális művészeinkről, kortárs táncművészeinkről, operaénekeseinkről…De ők is jelen vannak a művészeti életben.

Írország négy legfontosabb nagyvárosa Dublin, Cork, Galway és Limerick, melyek népességszáma eltérő. A legnagyobb Dublin 1.3 millió lakossal, ami a teljes lakosság 30-40 százaléka. A művészeti támogatások nagyrészt szintén Dublinban koncentrálódnak. Ugyanakkor az utóbbi időben a kormányzati finanszírozási prioritások a regionális fejlesztés irányába mozdultak el. – Ez a változás lassan a kulturális támogatásokban is kezd visszaköszönni, növekedést látunk a helyi partneri kapcsolatokban regionális vállalatok és művészeti szervezetek közt – fejtette ki Hetherington.

Az utóbbi években több nemzetközi cég is Írországba tette a székhelyét. Az 1990-es évek óta a kormány fejlesztési programjának egyik központi eleme volt a a pénzügyi szolgáltatási szektor növelése. A közelmúltban ezt a stratégiát szélesebb körre is kiterjesztették, beleértve olyan iparágakat, mint a technológia- és a gyógyszeripar. Ennek eredményeként az országban nőtt a globális munkaerő jelenléte és ezzel együtt a multikulturalizmus, nem utolsósorban pedig felértékelődött a nemzetközi kapcsolatok szerepe és fontossága. Írországot ma a világ minden tájáról érkezett emberek hívják otthonuknak, például jelentős lengyel közösség él az országban.

– Írország véleményem szerint nyitott és multikulturális hellyé vált. Én magam legalább annyira érzem magam európai, mint ír állampolgárnak. Emellett Írország hosszú ideje fontos kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, ahol jelentős ír diaszpóra él. Írország globális orientációja az ország egyik különlegessége. Remélem, ez lehetőséget biztosít arra, hogy kultúránkon keresztül további kapcsolatokat építhessünk ki más országokkal és állampolgáraikkal, akik eddig nem ismerték a történetünket – fogalmazott Andrew Hetherington.