Négy Freeszfe-vizsgaelőadást is újranézhetünk a CEU Kollégiumban
A belépés ingyenes, de helyszíni adományt elfogadnak a hallgatók.
A Tokio Sunrise Fesztiválon mutatták be június elején a Freeszfe Színház és performansz osztályának hallgatói azokat a darabokat, amelyeket vizsgafeladatként készítettek el. Ezek közül most négyet újra láthat a közönség a Kerepesi úti CEU Kollégiumában augusztus 13. és 15. között.
Az előadások:
Fodor Orsolya: Johanna – Performatív én-gondolkodás a valláskárosultágról.
Jeanne d’Arc a mártírok, harcosok, vallásosságuk miatt kigúnyolt emberek védőszentje, akit a katolikus egyház máglyahalálra ítélt. Akit a katolikus egyház szentté avatott. Az emberek a halála után elkövetkező századokban szinte mindennek megpróbálták beállítani: démoni fanatikus, vallási titokzatosság, egy naiv, akivel tragikusan rosszul bánt a hatalom, a modern nacionalizmus megalkotója és ikonja, imádott hős, szent. „Szeretnék tulajdonságaimmal rád hasonlítani. Mit tegyek, hogy szent legyek? Vágjam rövidre a hajam? Öltözzek férfinak? Harcoljak mint te? A máglyahalál muszáj? Az nem elég ha teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a Jóistent megbántottam?" – teszi fel a kérdéseket az előadás.
Melykó Richárd: Massza Orbit (forrás: A Freeszfe Facebook-oldala)
Melykó Richárd: Massza Orbit
A Massza Orbit című előadás a tömeg hajlandóságát, valamint fragmentumait vizsgálja egy spekulatív nyelv magyarázatában. Az előadó saját hatáskörét ábrázolva, absztrahálni kezdi kötelezettségeit a nézők iránt. Mindezt testtartások és az egyrétű virtualitás tengelyében. Olyan társas jelentések performatív elemzése történik meg egy előadói térben, mint például a rendezkedés, a fúzió és a vezetés.
Mendel Péter: Felhívjuk kedves nézőink figyelmét! (forrás: A Freeszfe Facebook-oldala)
Mendel Péter: Felhívjuk kedves nézőink figyelmét! – fapados kísérleti hipnózis
A projekt az alkotó valós, huzamosabb ideje jelen lévő személyes felvetéséből, érzéséből indul ki, miszerint az egyén egy hatalmas, szervezett rendszer magányos elszenvedője, amelyben megfigyelik, manipulálják és kísérletezés alá vetik. Az előadás célja, nemcsak az, hogy megteremtse azt az atmoszférát, amelyben ez a furcsa és olykor ijesztő érzés áramlik a nézők sorai közé, hanem az is, hogy a befogadóban hasonló paranoid zsigeri érzéseket ébresszen, amellyel ő maga is a kísérlet középpontjában érezheti magát.
Kovács Luca: Vörösmarty utca 13. fsz. 2/a (forrás: A Freeszfe Facebook-oldala)
Kovács Luca: Vörösmarty utca 13. fsz. 2/a – Esetleg államalapításba torkolló autofikcionális performansz
„Eredetileg egy lakásperformanszt akartam, amiben többen szerepelünk, minden helyiségben valaki más csinál valamit, csak tulajdonképpen lakás az nincs, meg igazából leginkább egyedül vagyok benne, és ha úgy vesszük akkor nem is mindig csinálok valamit, szóval tulajdonképpen az van hogy én dumálok magamról egy órán keresztül, és próbálok magammal kezdeni valamit, vagyis hogy azzal az állapottal ami azzal jár, hogy kénytelen vagyok beismerni, hogy sok év kemény munkája végre beért, és sikeresen felnőtté váltam, meg ha minden jól megy, közben valami ki is derül, például, hogy mikor lettem tündérkirálykisasszony, hogy miért nem szeretek pisilni, meg hogy miért csinálok húsz évesen magamról előadást, és hogy hogyan nem fogja ez megoldani az összes társadalmi problémát, pedig annak mindenki örülne” – olvasható az előadás ajánlójában.
Lásd még:
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: Fodor Orsolya: Johanna (forrás: tixa.hu)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
