by artisbusiness.hu 2024. Nov 22.

Nem csak az anyagi támogatás lehet mecenatúra

– Perspektíva mentorprogramunk résztvevőinek tapasztalatai – II. rész

Az Art is Business, mint a hazai üzleti és művészeti világ egyik kiemelkedő közössége és platformja, évek óta azon dolgozik, hogy összehozza a forprofit és a kulturális szegmens szereplőit, és értékorientált célok mentén együttműködéseket indukáljon. 2024 nyarára Perspektíva néven meghirdettük első üzleti és művészeti mentorprogramunkat, amely – az Equilor Wealth Office jóvoltából – a mentoráltak számára ingyenes volt. Olyan, az előadó-művészet területén tevékenykedő szakemberek jelentkezését vártuk, akik stratégiai szinten kívánnak gondolkodni saját pályájukról, csapatuk vagy intézményük működéséről, de kapcsolatok és szakmai tudás hiányában nem haladnak előre. 

A mentorprogramban a kulturális területen is otthonosan mozgó, hiteles vállalati szakemberek adták tudásuk legjavát. A 2024. június 1-jétől szeptember 7-éig zajló események során harminc, a klasszikus zene, a színház és a tánc területéről érkező mentorált és több mint harminc mentor kapcsolódott össze.

A program lezárultával megkértük őket, számoljanak be tapasztalatikról. A válaszadást megkönnyítendő néhány kérdést is feltettünk, hogyha szeretnék, azok mentén foglalják össze élményeiket. A kérdések a következők voltak:

1. Mit várt a programtól indulása előtt; mennyiben és hogyan változott a véleménye időközben?
2. Milyen eredményeket ért el a program során?
3. Változott-e a hozzáállása a művészeti/üzleti területet tekintve és ha igen, miben?
4. Mit javasolna a saját szakterülete számára, miben lenne hasznos a szemléletváltás a művészeti/üzleti együttműködések területén?

A válaszokat több részben osztjuk meg olvasóinkkal, sorozatunk első részét ITT olvashatják. 

Elek Dóra (forrás: Baltazár Színház)Elek Dóra (forrás: Baltazár Színház)

Elek Dóra, Baltazár Színház
Mentora: Blaskó Nikolett, ACG Reklámügynökség

„1. Nem egészen volt világos, hogy mire jelentkezem: azt hittem, egy kurzuson vehetünk részt, nem pedig párban dolgozunk. Ez így sokkal jobb volt!

2. Elkezdtem másként gondolkodni és másként látni a szervezetünket. Azt gondolom, ez egy rendkívül fontos állomás. Már a legelső találkozás alkalmával nagyon élveztem a mentorom által képviselt, a megszokottól eltérő látásmódot. Amiről eddig azt gondoltam, hogy a munkám legerősebb része, arról éppen az ellenkezője derült ki, illetve az is, hogy az erősségünk egyúttal lehet nehézség és a buktató is. Nagyon jól esett másként magamra/magunkra látni, és rugalmasságot, nyitottságot tanulni.

3. Sokat változott a hozzáállásom mindkét világot tekintve. Kiderült számomra, hogy van átjárhatóság köztük, és azt is megtanultam, hogy a két terület miként válhat egymás javára. Amit a művészet adhat: magas érzelmi intelligencia és érzékenység. Amit az üzleti terület nyújthat: globális rálátás a saját tevékenységünkre; külső szemmel, strukturáltan átlátni a folyamatokat – elejüktől a végükig.

4. Meg kell tanulni a rugalmasságot: olyan területen kipróbálnia magát az embernek, ahol eddig még nem járt. Ennek a két területnek az együttműködése többszörösen hasznos lehet társadalmi szinten. Azt gondolom, akkor működhet sikeresen bármelyik terület, ha nem egy közösségi elvárás után kullog, hanem képes alakítani (mondhatnám: jobbá tenni) a társadalmát, amelyben él. Ehhez érdemes összefogni.

Ez a négy találkozás rendkívül inspiráló volt és egy új vágányra tett, de kevés volt. Szívesen tanulnék még.”

Boros Péter (forrás: Boros Péter)Boros Péter (forrás: Boros Péter)

Boros Péter, KÖMI mérnökiroda, mentor
Mentoráltja: Molnár Andrea, a Budapesti Vonósok koncertszervezője

„1. Kis távolságtartással vágtam bele a programba, bár már volt kevéske tapasztalatom a mecenatúra és művészet területén. Aztán az első találkozó után (amelyet még hét-nyolc követetett) lelkesedéssel és tervszerűen fogtunk munkához.  A folyamat során egyre jobban beleláttam az aktuális kihívásokba és fejlesztendő területekbe, amelyeknek a tárgya nem sokban tér el az üzleti életétől, talán a mélysége igen (más az alaphelyzet).

2. Az első és kiemelendő eredmény, amit a program adott: a nagyon jó és bizalmon alapuló személyes kapcsolat Andival. Sikerült a fejlesztési munka startvonalára tenni a zenekar középtávú stratégiájának elképzeléseit és az üzleti tervezés alapjait – mindezt reményeim szerint úgy, hogy Andrea is fejlődött általa. Büszkeségre ad okot a fejlődést illető pozitív visszacsatolás Andreától és a kuratórium elnökétől. Sokat tanultam a zenekari működésről, finanszírozásról és az ezekben a feladatokban rejlő kihívásokról. Ezekre a kihívásokra tudtunk talán közösen megoldást találni.

3. A komoly- és kamarazene iránti nyitottságom és érdeklődésem tovább erősödött. Tagja lettem a Budapesti Vonósok Baráti Körének, és igyekszem minél több koncertélményt gyűjteni. A kapcsolat túlnyúlik a mentoráláson, tovább keressük a közös megoldási lehetőségeket.

4. A mentoroknak (az üzleti oldal szereplőinek) azt javaslom, legyünk bátrabbak a nyitásra és a tudásátadásra. Nem is érzékeljük, hogy a támogatás, a mecenatúra nem csak a pénzt, hanem együttműködést, fejlődést, lehetőségeket és a kapcsolatok etikus használatát is jelenti. Mi is adhatunk a »keretünkhöz«, lehetőségeinkhez képest, de kaphatunk is: egy másféle látásmódot, szemléletmódot, miközben közösen értéket alkotunk – például egy ilyen mentorálási folyamattal is.”

Szives Márton (fotó: Hrotkó Bálint)Szives Márton (fotó: Hrotkó Bálint)

Szives Márton, Samodai-Szives Duó
Mentora: Gazsi Zoltán, Eisberg Hungary

„1. Egy olyan beszélgetésre számítottam leginkább, amivel ráeszmélek, miben javítsak a networking készségeimen. Ehelyett kaptam egy olyan mentort, aki tükröt tartott elém, s konkrétan bekarikázta a hibákat, majd segített, hogy javíthassak rajtuk. Sőt, közös programot is csinálunk.

2.  Sikerült megbeszélnem egy céges rendezvényt, sőt a Terézanyu pályázat díjátadóján saját műveimet adtam elő.

3. Nem a hozzáállásom, inkább a módszereim változtak a program hatására. S azokban is volt a hiba.

4. Művészeknek vastag bőr, merészség és empátia. Cégeknek vastag empátia, merészség és emberközpontúság: a művészet értünk van, s mindenkit abban segít, amiben a leginkább szüksége van. Használjuk!”

Dobó István (forrás: Equilor Alapkezelő Zrt.)Dobó István (forrás: Equilor Alapkezelő Zrt.)

Dobó István, EQUILOR Wealth Office
Mentroáltja: Cselle Bence, Székesfehérvári Balett Színház

„1. Az Equilor Wealth Office igazgatójaként nagy sikerre számítottam a Perspektíva Mentorprogramot illetően, ezért azonnal igent mondtunk e nagyszerű kezdeményezés támogatására. Mindemellett bátran kijelenthetem, gondolati síkon kettős irány alakult ki bennem: egyrészről teljes bizonyossággal voltam a program létjogosultsága és szükségszerűsége iránt, másrészről viszont az értékpapír befektetések piacán aktívan tevékenykedőként kétségek merültek fel bennem, miként tudok megfelelő inputot szolgáltatni a hozzám kapcsolt mentoráltnak, Cselle Bencének. Utólag bátran kijelenthetem, jelentősen meghaladták a várakozásaim az elért eredmények – mindkét területen. Rendkívül pozitív visszajelzéseket és több köszönetnyilvánítást kaptam a program támogatása miatt, másrészt Bencével azonnal összekapcsolódtunk, és egy sikeres mentorálási időszakot tudhatunk a hátunk mögött. Úgy gondolom, mentor–mentorált párosként mindketten vittünk haza valamit, nem is keveset. Megtisztelő, hogy részt vehettem benne, remélem jövőre is lehetőségem nyílik kapcsolódni a második Perspektíva Mentorprogramhoz.

2. A program során az irodámban és a Székesfehérvári Balett Színházban is tartottunk mentorációt. Fontosnak tartottam, hogy a független helyszínválasztás mellett mindkettőnk munkahelyén is találkozzunk, így tudtuk a legjobban megismerni a másik szakterületének működését, munkáját. A pályázati anyagból kiindulva célirányosan térképeztük fel a fejlesztendő területet, tudatosan haladtunk ennek mentén, amit a találkozások során finomhangolhattunk. Gyorsabban haladtunk, mint gondoltam, igaz, nem is gyors etapokat tartottunk, hanem minden alkalommal többórás időtartamot szántunk egymásra.

Úgy véljük, hogy a pályázatban megjelölt igényekhez hasznos megoldásokat sikerült társítani. Az érintett területeket tágan határozta meg, ezért kölcsönösen, értő figyelemmel szelektálva egyre közelebb jutottunk azokhoz a megoldásokhoz, amelyek elhozhatták a várt sikert. Sokszor nem is feltétlen az adott témában kellett mentorálni, hanem a vezetői működés egyéb aspektusait nyitottuk ki, amely néha egy komfortzónán kívüli, de annál élvezetesebb és eredményesebb beszélgetéseket hozott. Bence szavaival élve, »hosszasan lehetne sorolni az érintett témákat, de egy szóval összefoglalva: motivációt kaptam« – ami számomra a legfontosabb visszajelzés és eredmény! Bence a mentorálásnak köszönhetően életében először sajtóinterjút adott, és a leküzdhetetlen akadályok apránként légiessé váltak. Mindezt úgy értük el, hogy egy pillanatra sem érezte ezt feladatnak vagy tehernek. Hogy folytatjuk-e a beszélgetéseket? Naná, örömmel!

3. Magam részéről folyamatosan mártózom a művészet medencéjében, örömmel élek meg minden karcsapást. Szeretek töltődni az élményalapú gondolkodás adta lehetőségekben, amihez jó alapot nyújtanak a különböző művészeti ágak. Hogy most előadóművészetről beszélünk, az indifferens, mindemellett bevallom, a balett számomra is új irányt jelentett. Székesfehérváron volt szerencsém betekinteni egy próbára – már csak ezért is hasznos volt ezt a helyszínt választani az egyik mentoráció helyszínéül. Felemelő élmény volt nézni a balett-táncosok összehangolt produkcióját, bizton állíthatom, hogy a jövőben egy jegyvásárlóval már többel bír a színház.

4. Erről a témáról már többször beszéltem interjúk és kötetlen beszélgetések folyamán, néha már túlzónak is tűnhet, de éppen ellenkezőleg: nem lehet elégszer taglalni a két terület összekapcsolódásának fontosságát! Mindkettő olyan önálló potenciállal bír, amely szinergia ki nem aknázása feláldozott haszonként értelmezhető. Be kell látni, hogy a művészi szféra az üzleti gondolkodás elsajátítása révén eredményesebben tudna érvényesülni a hazai- és a nemzetközi porondon, ezzel együtt az üzleti területek olyan kézzel nem fogható finomságot, esztétikát, motiváló környezetet kaphatnak a művészet bevonásával, amely a hozzáadott értékével támogathatja a stabilitást. Melyik munkavállaló ne érezné jól magát egy motiváló munkakörnyezeteben, ahol képzőművészeti alkotások közt dolgozhat és különleges programokon vehet részt? Felteszem továbbá a kérdést: a művészeti élet szereplői miért ne szeretnének hatékonyabb és jövedelmezőbb működést, amelyhez az inputokat sokszor az üzleti szférából szerzett tudástranszferből szerezhetnék meg? Úgy gondolom, hogy a Perspektíva Mentorprogram kiváló példát állít ezen kérdések megválaszolására, az elkötelezett résztvevők egybehangzó véleménye alapján a program mindenki számára olyan hozzáadott értéket teremtett, amelyet elsőre nem is gondolt volna.”

Nyitókép: A Perspektíva Mentorprogram nyitóeseménye (fotó: Pixolar Photography)

Lásd még:

Egymást erősítve tanulunk  – Perspektíva mentorprogramunk résztvevőinek tapasztalatai – I. rész

Értékmentés a kapcsolódások jegyében: Közép-Európa Táncszínház – Interjú Gerlits Rékával és dr. Váczi Lászlóval

„Tanuljunk egymástól!” – Beszélgetés Perjési Péterrel, az Intelligent Power Solutions Kft. tulajdonosával, az Art is Business Perspektíva programjának mentorával

Lezárult az Art is Business Perspektíva mentorprogramjának jelentkezési időszaka – A programot támogató EQUILOR Alapkezelő Zrt. Wealth Office igazgatóját, Dobó Istvánt kérdeztük

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!