Örökségből jövő: Gucci ArtLab, a kreativitás laboratóriuma

A Gucci ArtLab több mint gyártási központ – vízió, amelyben összefonódik a kézművesség, a technológia és a művészet. A luxusmárkánál mindig is tudatosan törekedtek arra, hogy a kultúra és a kortárs művészet ne csak inspirációs forrásként, hanem a márka DNS-ének szerves részeként jelenjen meg. Az ArtLab e törekvés kézzelfogható megvalósulása.

A divat és a művészetek régóta párbeszédben állnak – az összefonódás mára kulturális viszonyhálóvá nőtte ki magát. Gondoljunk csak Picasso és Coco Chanel, Elsa Schiaparelli és Salvador Dalí együttműködésére, Andy Warhol és Roy Halston, Marc Jacobs és Stephen Sprouse, Alexander McQueen és Damien Hirst, illetve Rei Kawakubo és Cindy Sherman kollaborációira!

A két világ metszéspontjában sokáig leginkább ruhák, táskák és cipők álltak, az utóbbi években azonban új dimenziók nyíltak: a divatmárkák már nemcsak inspirációként tekintenek a kortárs művészetre, hanem aktívan részt is vállalnak annak formálásában. Egyre több brand hoz létre különböző platformokat és tereket, ahol alkothatnak, kiállíthatnak, vagy akár rezidenciaprogram keretében dolgozhatnak korunk legjobb művészei.

A szellemi paradigmaváltás egyik élenjáró szereplője a Gucci, az irányvonal 2015-ben még erősebb lendületet kapott Alessandro Michele leigazolásával. A kreatív vezető sajátos, nonkonform esztétikája – amely egyszerre merít az avantgárdból és játszik a divat teatralitásával – új távlatokat nyitott a Gucci művészeti szerepvállalásában. Ennek nyomán a divat már nem csupán inspirációt merít a művészetből, hanem önálló közvetítő felületként is működik.

A Gucci az elmúlt évtizedben következetesen definiálta újra a két ágazat kapcsolatát, egyre tudatosabb szerepet vállalva kulturális és kreatív diskurzusok alakításában. Az Artist In Residence program újabb állomása a sokrétű, már korábban is több alkalommal megnyilvánuló stratégiának, amely része a 2018-as globális ArtWalls falfestmény-sorozat, a Velencei Biennálé olasz pavilonjának szponzorációja, valamint a Gucci Garden létrehozása. E projektek mind azt jelzik, hogy a márka nem csak esztétikai, de intézményi szinten is elkötelezett a művészetek mellett. Alessandro Michele vezetése alatt a Gucci olyan együttműködéseket valósított meg, amelyek gyakran a kortárs képzőművészet határait feszegetik – például a kínai Yuz Múzeumban megrendezett, The Artist is Present kiállításon – kurátor: Maurizio Cattelan – való részvétellel.

Mindezt kiegészíti a márka művészeti és történeti helyszínekhez kötődő bemutatóinak koncepciója, amely a divatot a kulturális örökség újraértelmezésének médiumává emeli. A Gucci bemutatói rendszeresen olyan terekben valósulnak meg, ahol a történelem és a kortárs kreativitás párbeszédet folytat – például a londoni Westminster-apátságban és a firenzei Pitti-palotában. Ahogyan arra a Vogue Business rámutat, a márka konzekvensen építi azt a narratívát, amelyben a divat nemcsak termék, hanem kulturális reflexió.

„Ahogy a luxuscikkek piacán tapasztalható növekedés üteme világszerte lassul, a márkák egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a kulturális és művészeti együttműködésekre” – mondja Jeff Lindquist, a Boston Consulting Group fogyasztói üzletágának partnere. „Ez nem csupán pozicionálási kérdés – ezek az iniciatívák lehetővé teszik a márkák számára, hogy relevánsabb módon szólítsák meg a magas nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket (HNWI), miközben érzelmileg is mélyebb kapcsolatot építenek ki a kultúrára és művészetekre nyitott fogyasztói rétegekkel.”

Lindquist szerint a világjárvány utáni időszak különösen felértékelte a közösségépítés szerepét a luxusmárkák számára: „A fogyasztók ma már nemcsak termékeket keresnek, hanem identitást és élményt. A művészet és a kultúra olyan kapcsolódási pontokat kínálnak, ahol ez az érzelmi kötődés létrejöhet. Ugyanakkor minden ilyen kezdeményezésnél kulcskérdés a hitelesség – a partnerségeknek nem csak látványosnak, de értékalapúnak is kell lenniük.”

Jelenet a Gucci Ouverture kampányból – a fotó a Gucci ArtLab előterét díszíti (fotó: Esküdt Judit)

A luxusipar általános lassulásával párhuzamosan a Gucci is jelentős átalakuláson megy keresztül. A Kering anyavállalat 2024 első felében nyereségcsökkenést tapasztalt, részben a feltörekvő piacok vásárlói keresletének visszaesése miatt. A vállalatcsoport válaszul a márkák közötti szinergiák kiaknázására és a vásárlói élmény újrastrukturálására épülő „felemelkedési stratégiát” vezetett be.

A Gucci ezen belül is kiemelt figyelmet fordít a kreatív és kézműves innovációk megerősítésére – ennek egyik legfontosabb pillére a 2018-ban alapított Gucci ArtLab. A Firenze közeli Scandicciben található intézmény amellett, hogy prototípus- és kutatás-fejlesztési egység, komplex vízió része: olyan tér, ahol a technológia, a fenntarthatóság és a kézműves hagyományok találkoznak. A harminchétezer négyzetméteres létesítmény nemcsak a márka jövőbeli kollekcióinak kísérleti műhelye, hanem a következő generációs tervezők és kézművesek képzőhelye is. 

A GUCCI ArtLab épülete Firenzében (forrás: Gucci)

Az ArtLab vizuális világa is a márka szellemiségét tükrözi: az ipari épület falait élénk színek, street art művészek, például Unskilled Worker, Ignasi Monreal, Angelica Hicks alkotásai és természeti motívumok díszítik, jelezve: a kreativitás itt a környezettudatos gondolkodás szerves része. Gyártási központ, kulturális és edukációs tér is, amely hosszú távon is megerősíti a Gucci pozícióját – olyan időszakban, amikor a hitelesség és a közösségi kapcsolódás minden korábbinál fontosabbá válik.

Antonella Centra, a Gucci vállalati ügyekért és fenntarthatóságért felelős alelnöke szerint a márka sikerének kulcsa, hogy az ArtLab képes valódi hidat képezni az ötlet és a megvalósítás között. „Az ArtLab annak a törekvésünknek a lenyomata, hogy egy együttműködésre épülő ökoszisztémát hozzunk létre. Egy olyan teret, ahová a tervezők az elképzeléseikkel érkeznek– és kézzelfogható termékkel távoznak” – fogalmaz.

A firenzei központ fenntartható szemléletével is új mércét állított: a környezeti és társadalmi felelősségvállalást egyszerre szolgáló programokat valósít meg. A „hulladékmentes bőr” (zero-waste leather) program célja a gyártás során keletkező bőrhulladék mennyiségének csökkentése. A projektben tizenhárom tímárság vett részt,  több mint négyszázötven tonna bőrhulladék újrahasznosítását tették lehetővé – technológiai és környezetvédelmi szempontból is jelentős eredményt elérve.

Ezzel párhuzamosan indult el a megmaradt bőr- és textilanyagok társadalmi hasznosítására fókuszáló Gucci Up program. Az újrahasznosított, vagy már nem használt alapanyagokat szociális szövetkezetekhez juttatták el, ezzel nemcsak a hulladékcsökkentéshez járultak hozzá, hanem új lehetőségeket teremtettek nők és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok számára is. Itt fejlesztették ki többek között a Gucci Circular Lines kollekció alapját adó anyagokat, mint az Econyl (újrahasznosított poliamid) és a Demetra. Utóbbi olyan vegán bőrhelyettesítő, amely a puhaságot és a tartósságot környezetbarát tulajdonságokkal ötvözi. Az itt zajló kutatás-fejlesztés eredményeként mára több mint hetven termék készül regenerált, organikus vagy újrahasznosított alapanyagból.

A Gucci számára továbbra is elsődleges érték a minőség, a tartósság és az esztétikai időtállóság – termékeik generációról generációra öröklődve őrzik meg jelentőségüket és karakterüket. De vajon mit jelent ez a tartósság a XXI. században, amikor a luxusipar új kihívásokkal és kulturális kódokkal néz szembe? A választ talán szeptemberben kapjuk meg – Demna Gvasalia tervező debütálásával. A dizájner tíz év alatt markáns fordulópontot hozott a divat világába: sötét, radikális stílusával, a társadalmi feszültségek megjelenítésével, valamint a tömegkultúra és a luxus ironikus ötvözésével alakította át a Balenciaga arculatát. Elemzők szerint számíthatunk rá, hogy ezeket az elemeket új megközelítésben, a Gucci keretei között értelmezi majd újra.  

A fél világ érdeklődéssel várja, miként hangolja össze a grúz származású tervező a formabontó látásmódját a ház olasz gyökereivel és hagyományaival. A kérdés az is, vajon mindez a márka javára válik? A művészeti együttműködések ebben az átmenetben várhatóan továbbra is kulcsszerepet játszhatnak – izgalmas kérdés, milyen alkotók és formanyelvek jelenhetnek meg a Gucci jövőképében.

Nyitókép: A GUCCI Art Lab épülete Firenzében (forrás: Gucci)

Lásd még:

A virágok nyelvén – Yves Saint Laurent kiállítása Párizsban

Művészet és divat párbeszéde a Louvre falai között – Divattörténeti utazás Diortól Marie Antoinette-ig

A város, amely mindig egy lépéssel előrébb jár – A tavasz legizgalmasabb londoni divatkiállításai és -eseményei

Luxus: a művészvilág csodafegyvere – Mecénási szerepben a nagy divatházak

A divat és a kultúra találkozása –  Új dimenziók a turizmus területén