„Otthon vagyunk a saját testünkben?”

A LOKART – a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kortárs képzőművészeti biennáléja – idén harmadszor veszi birtokba Pécs belvárosát: Az „AZ ÉN TESTEM, AZ ÉN VÁRAM” tematika köré épülő tárlat nemcsak a helyi művészeti örökségből merít, hanem nemzetközi alkotók munkásságát is bemutatja – így válik a baranyai város újra a kortárs művészet egyik pezsgő találkozóhelyévé. A 2025-ös kiállítási koncepciót Fekete Valéria művészeti vezető és Százados László kurátor közösen dolgozták ki a biennálé vendégkurátorával, Fenyvesi Áron művészettörténésszel. Fekete Valériával beszélgettünk.

Miért éppen a test került az idei tematika középpontjába? Milyen művészeti elveket tartottak szem előtt elsősorban, mikor az eseményt tervezték?

Az első és a második alkalommal is fontosnak tartottuk, hogy olyan tematikát vagy hívószót válasszunk, amely egyszerre reflektál Pécs és a képzőművészet kapcsolatára, ugyanakkor nagyon aktuális és korszerű. Hiszen a város az 1970-es évektől a ’90-es évek végéig progresszív szerepet játszott a hazai képzőművészeti életben. 

A Biennálé első témája a MOZGÁS volt, utalva az 1970-ben Pécsen rendezett, de rövid idő alatt betiltott Mozgás című kiállításra, amely a korban progresszív absztrakt munkákat mutatta be. Ugyanakkor 2021-ben, épp’ felszabadulva a világjárvány miatti lezárások mindenkit pszichésen megterhelő nyomása alól, a mozgás az újrainduló életet, a visszakapott mindennapjainkat is jelentette.

A LOKART 3.0 fődíját Tranker Kata, Lucy in the Sky with Diamonds című alkotása nyerte (2021, installáció, papírmassza, zúzott kő, ipari ragasztó, homok, hegyi kristály, alga, fém, lánc)

A második alkalommal az ILLÚZIÓ nemcsak a pécsi születésű Vasarelyre és az optikai illúziókra utalt, hanem a vágyunkra is, hogy valamit – nemcsak fizikai értelemben – olyannak lássunk, amilyennek szeretnénk. Még akkor is, ha ez gyakran csalódásokkal jár.

Az idei téma sok-sok tekintetben nagyon aktuális. „AZ ÉN TESTEM, AZ ÉN VÁRAM” mottóval induló kiállítássorozat új nézőpontból tárja fel az identitás, az érzékelés és a testpolitika kérdéseit. Miközben természetesen pécsi vonatkozása is van: kötődik ahhoz a ’70-es, ’80-as években meghatározó avantgárdhoz, amely képviselői először szabadították fel, vagy tették az absztrakció, az akció, a performanszok szempontjából témává a testet. És itt nem csak a Pécsi Műhely munkásságára gondolunk, hanem azokra a progresszív avantgárd alkotókra is, akik ebben az időszakban már bemutatkoztak Pécsen. Ezen időszak kiemelkedő alkotói például a LOKART 3.0-án díszvendégként bemutatott Ladik Katalin és Drozdik Orsolya is.

A témát több mint hatvan kiállító művész alkotásai más-más eszközökkel, különféle aspektusokból közelítik meg. A műveket tematikus blokkokba szervezve tekinthetik meg a látogatók a LOKART különböző helyszínein.

A kritikusok díját Nadežda Kirćanski, Semmi különös 1.0 című alkotása kapta (2018., helyérzékeny ambient installáció)

A témaválasztásnál megjelenik a helyi képzőművészeti életet meghatározó hagyomány és a jelenhez progresszíven kötődő kérdés: otthon vagyunk a saját testünkben? Vajon a társadalmi elidegenedés része, ha nem vagyunk önazonosak vele? Miközben intézményi és üzleti érdekhálózatok épülnek arra, hogy elhitessék az emberekkel: képesek uralni a testüket. 

A Fiatal Művész díjat Simon Zsuzsi És mi még így is tovább élünk… című installációja kapta (2024, fotóperformansz, 3 csatornás videó, installáció)

Miként áll össze a résztvevő galériák és művészek listája? Hogyan alakult ki a sokszínű programpaletta?

A válogatásunkat alapvetően a tematika határozza meg. A kiállítás meghívásos jelleggel működik: a mindenkori vendégkurátor – ezúttal Fenyvesi Áron – feladata, hogy olyan művekben gondolkodjon,  amelyek valamilyen szempontból kapcsolatba hozhatók a választott témával – és mint láttuk, az idei meglehetősen széles mozgásteret biztosított. A műveken keresztül kerülnek a képbe az alkotóik, illetve az ő galériás kapcsolataik. Mindhárman tettünk javaslatokat a kiállító művészekre és együtt döntjük el a végleges résztvevők listáját. Két éve két testvérváros – Lyon és Eszék – művészeit invitáltuk a városba. Az idén pedig isztambuli művészeket, hiszen a török metropolisszal együtt töltöttük be az Európa kulturális fővárosa címet tizenöt évvel ezelőtt. Beválogattunk két művet a tavalyi Lyoni Biennáléról is – a franciákkal a korábbi tapasztalatok alapján jött létre az együttműködés, ennek értelmében LOKART fődíja egy rezidenciaprogram Lyonban.

Fenyvesi Áron vendégkurátor

Áll önök mögött vállalati szponzor, üzleti szereplő, esetleg mecénás, aki anyagiakkal, vagy egyéb módon támogatta a biennálé létrejöttét?

Nem. Pedig jó lenne. De ahhoz, hogy ilyen támogatást kapjunk, nagyobb ismertségre kell szert tennünk. Nagyon szeretném remélni, hogy a két év múlva megrendezendő biennálénak már lesznek olyan támogatói, akik elkötelezettek egy – nem csak pécsi jelentőségű – országos és nemzetközi rendezvény mellett. Mindenképpen szeretnénk elérni és bevonni a város üzleti életének szereplőit, hogy a biennálé valóban a városé legyen, és így a helyiek is jobban magukénak érezzék. Jó példák vannak erre a Lyoni vagy az Isztambuli Biennálé esetében. Mi pedig szeretnénk tanulni tőlük.

A helyiek mellett sokan jöttek már két évvel ezelőtt is Budapestről és az ország más pontjairól, holott a kortárs képzőművészet nem populáris műfaj – mi arra törekszünk, hogy azzá tegyük. Ez az érdeke az itt élő, mintegy százötven képzőművésznek, a városnak és mindazoknak, akik szereplői a hazai kortárs képzőművészeti életnek.

Horváth Erzsébet Corpus című alkotása a Nick Galériában

Mit jelent az ön számára a LOKART?

A lehetőséget, hogy más európai városokhoz hasonlóan a hazai és nemzetközi kortárs művészet egyik fontos bemutatkozási helye lehessünk. Pécs adottságai ugyanis tökéletesen alkalmasak a biennálé szervezésére, amely nemcsak a művészek, de a városi turizmus számára is meghatározó lehet. Persze még sok dolgunk van. De mivel Pécs a kultúra és a művészetek városaként határozza meg magát, a lehető legjobb helyen van itt egy kortárs művészeti biennálé.

A LOKART 3.0 szervezői: Pécs város Önkormányzata és Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Vizuális Művészeti Centruma.

Nyitókép: Fekete Valéria a LOKART 3.0 megnyitóján az m21 Galériában (a nyitóképet és a cikken szereplő fotókat Rajnai Richàrd készítette)

Lásd még:

„Egész Dunántúlon nem találunk annyi művészeti díjas alkotót, mint Pécsett” – Beszélgetés a baranyai város képzőművészetéről dr. Miseta Ildikóval, Pinczehelyi Sándorral és Zsdrál Márkóval

A hely szelleme– A Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont állandó kiállítása izgalmas formában mutatja be Pécs és Baranya kulturális sokszínűségét

Új művészeti portál mutatja be a pécsi és baranyai alkotókat – Az ArtPécs weboldal létrehozása országosan is egyedülálló kezdeményezés

A város, amely nyitott a kultúrára – Európa 2010-es kulturális fővárosa, Pécs nyerte a 2022-es Art is Business Díj Kulturális turizmus kategóriájának díját.

„A nonfiguratív művészet nem egy stílus, hanem egy nyelv” – Interjú Mészáros Flórával, a Lantos Ferenc-monográfia szerzőjével