A hely szelleme

Ha szeretnénk megismerni Pécs „genius loci"-ját vagyis a „hely szellemét”, akkor egy napfényes őszi hétköznap délután érdemes a városba látogatnunk. A Széchenyi tér padjain sütkérező diákok élettel töltik meg a hangulatos utcákat, tereket, ahol tapintható a századokra visszanyúló kultúra, művészet és innováció megszámlálhatatlan lenyomata. 2010-ben egy röpke évre Európa kulturális fővárosa lehetett, de Pécs e cím nélkül is a kultúra fellegvára volt és lesz. Hiszen itt simogathatjuk meg ma is Janus Pannonius mandulafácskájának ágait; sétálgathatunk első egyetemünk feltárt romjai között; láthatjuk egy üvegfalról letekintve a lábunk alatt elterülő világörökségi helyszínt, az egykori Sopianae ókeresztény sírkamráit. Itt áll a város jelképeként a Dzsámi, a török–iszlám építészet egyik csodája, az épülettől egy ugrásra pedig már egymást érik a helyi vonatkozású múzeumok. Ezek egyike a Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont.

Befejeződött a Pécs szívében található Régészeti Múzeum felújítása. Az uniós pályázati támogatásból finanszírozott munkálatok végeztével a múzeum egykori épülete 2023 decemberében Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontként nyitotta meg kapuit. A cél nem pusztán a valaha szebb napokat látott épület helyreállítása volt, hanem egy olyan korszerű múzeumi centrum létrehozása is, amely egyszerre látogatóközpont és kiállítótér, valamint hűen reprezentálja a Janus Pannonius Múzeumot (JPM).

A Széchenyi téri épület belső udvara is megújult (forrás: JPM)

Pécs géniuszai egy helyen

A hely szelleme / Genius Loci állandó kiállításon baranyai kötődésű géniuszok mutatják be a térség hazánk történetében és hagyományaiban betöltött jelentőségét, kulturális sokszínűségét. A kiállítás anyaga három múzeumi szakág – régészet, helytörténet és néprajz – gyűjtőköréből áll össze. A tárlatról Pásztor Andrea történész, a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztály főmuzeológusa mesél az Art is Business olvasóinak.

Pásztor Andrea (forrás: JPM)

Miért fontos helyszín Pécs városának életében a Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont?

Pécs gazdag múzeumi kínálatáról sokan nem is tudják, hogy a legtöbb kiállítóhely a Janus Pannonius Múzeumhoz tartozik. A Múzeum utcában találhatóak a képzőművészeti tárlataink, a Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Múzeum Galéria és a Martyn–Lantos Múzeum. A hely szelleme / Genius Loci kiállításnak helyet adó új Látogatóközpont azonban egy utcával lejjebb, a Széchenyi tér 12. alatt található. 

A JPM Látogatóközpont épülete (forrás: JPM)

A hely szelleme című kiállítás tizenegy termének mindegyike külön témát mutat be, és minden terembe egy-egy „géniusz” vezeti be a látogatót. Először a múzeum névadójával, magával Janus Pannoniusszal találkozunk, a kiállítás is az ő bemutatásával kezdődik. A költő, püspök nimbusza mintha kicsit megkopott volna Pécsett. A fiataloknak a név hallatán talán csak a helyi gimnázium jut eszükbe, ezért is szeretnénk őt rehabilitálni már a kiállítás elején. Két hozzá köthető tárgyat is kiállítunk. Az egyik egy reneszánsz zsebnapóra, amelyet feltehetőleg a híres tudós, Regiomontanus készített [kora egyik legnagyobb matematikusa és csillagásza – T. A.]. A másik tárgy egy pápai bulla, amelyet II. Pál pápától kapott, és amit a püspökkel együtt temettek el, így találta meg Kárpáti Gábor régész, amikor 1991-ben feltárta a sírját a székesegyház altemplomában. A Janus Pannonius Múzeum a pécsi püspök fejrekonstrukcióját az egyházi méltóság 2008-as újratemetésére [az eseményről bővebben ITT olvashat – T. A.] készíttette el, amit szintén látni lehet a tárlaton.

A Janus Pannonius-vitrin a kiállításon (fotó: Füzi István, JPM)

Eddig nem létezett olyan épület, amelynek a bejáratán egyszerűen csak „Janus Pannonius Múzeum” felirat állt volna. A látogatók többnyire csak a kiállításra utaló „Csontváry Múzeum” vagy „Zsolnay Múzeum” feliratot veszik észre, pedig ezek valójában a Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelyei.

Hány év munkája szükségeltetett a tárlat létrehozásához?

A kiállítás megvalósítása bő három évünkbe telt, a folyamat még a 2021 novemberében beadott pályázat előkészítésével kezdődött. A helyi önkormányzat egy TOP [Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – T. A.] projekt keretében a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. (PVF NZrt.) irányításával újította fel az épületet, de jutott vitrinek és informatikai eszközök beszerzésére is ebből a támogatásból, az ötszázötven négyzetméteres kiállítás létrehozására azonban nem volt elegendő. A hiányzó forrást a Magyar Géniusz Program révén biztosítottuk.

Részlet A hely szelleme kiállításból (fotó: Füzi István, JPM)

Mennyire volt együttműködő a város vezetése az önök elképzeléseivel?

Maximálisan. Az eredeti terv szerint az épület földszintjén raktárak lettek volna, de mi úgy gondoltuk, hogy a város főterén lévő múzeumépületet teljes egészében látogathatóvá kell tennünk. Az önkormányzat további támogatását beemeltük az épületfelújításba, így sikerült a földszinten időszaki kiállítótermeket kialakítani, ahol alkalomszerűen rendezvényeket is tarthatunk.

Látogatók A hely szelleme kiállításon (fotó: Füzi István, JPM)

Hallatlanul izgalmas munka lehetett, szinte mintha egy film forgatókönyvét kezdené megírni az ember.

Valóban. A kiállítás kivitelezése forgatókönyv alapján történik, ami részletesen leírja, hogy melyik teremben mit szeretnénk bemutatni, hogyan installáljuk a tárgyakat; hogy a különböző interaktív eszközöket milyen céllal használjuk. Fontos, hogy az ismerettartalmak miként épülnek egymásra, és milyen módon tesszük azokat könnyen érthetővé. A koncepció szerint a termek közös eleme a névadó helyszínen történt, az egész régióra ható fontos események bemutatása.

Részlet A hely szelleme kiállításból (fotó: Füzi István, JPM)

Jól gondolom, hogy egy ilyen típusú kiállítótérben olyannyira egymásra épülnek a különböző modulok, anyagok, hogy ha egy kimarad, akkor borul az egész dominó?

Itt nem: a tárlatot Pécs és Baranya történetéről szóló epizódokként lehet elképzelni. Igaz, hogy laza kronológiai sorrendben követik egymást, de egy terem egy történetet mesél el. Van ugyan köztük kapocs, ami összeköti a helyiségeket, de mindegyik másról szól. A tárlat végére érve azonban összeáll a kirakó: a látogató átfogó képet kap Pécs és Baranya történetéről.

Melyik a kedvenc terme?

Mindegyik érdekes témát dolgoz fel. Az első négy terem régészeti tematikájú, a következő három és fél helyiségen történészek dolgoztak, az utolsó három pedig alapvetően néprajzi témákat mutat be. A legkisebb teremben a Duna a központi téma, itt a Duna Gőzhajózási Társaság hajóskapitánya, Johann Eilingsfeld (magyarul Eilingsfeld János) a géniusz, aki a XIX. század végén született, és bár élete nagy részét dunai hajókon töltötte, haza Dunaszekcsőre érkezett.

Részlet A hely szelleme kiállításból (fotó: Füzi István, JPM)

Az útjain fotókat készített az 1910-es évektől körülbelül 1930-ig. Ebben az időszakban zajlott a második balkáni háború és az első világháború is. Körülbelül ötszáznyolcvan üvegnegatívot őrzünk tőle a történeti osztályon. A látogató ebbe a terembe lépve – egy kis fantáziával – egy hajó fedélzetén érezheti magát. Odaállhat a kormánykerékhez, amelyet ha elforgat, az előtte lévő képernyő hajóablakká válik, és megjelennek rajta Eilingsfeld fotói. Úgy érezheti, hogy a XX. század elején hajózik a Dunán Eilingsfeld Jánossal.

Eilingsfeld János a csoportkép jobb szélén egyenruhában, kis szakállal (forrás: JPM)

Készültek képek az üveglemezekről? Esetleg sikerült valamit papírra is nagyítani?

A Duna Gőzhajózási Társaság, ahol dolgozott, számos fotóját, például a hajókról készülteket képeslapként is kiadta.

Időigényes, komoly munka lehetett mindez azzal a rengeteg vegyszerrel, amelyekkel a képeket előhívták.

Ő maga hívta elő a saját fotóit. Az üvegnegatívok csomagolásán technikai információk is szerepelnek, például, hogy milyen nyersanyagokat, milyen technikát használt az előhíváskor. Az egyik kép történeti dokumentumként is kuriózumnak tekinthető. 1921-ben, IV. Károly utolsó sikertelen királypuccsa után az antanthatalmak először Bajára szállították a királyi párt, majd Madeira szigetére száműzték a családot. Eilingsfeld megörökítette a pillanatot, amikor IV. Károly és felesége a magyar katonák sorfala között felszállt egy brit monitorra, vagyis egy folyami hadihajóra. A fotón a bajai híd és a vonat is látható, ami Bajáig hozta őket. Eilingsfeld szemmel láthatóan a Lady Bird nevű kísérőhajón állt, és titokban készíthette a felvételt. Ez volt az utolsó alkalom, hogy IV. Károly lába magyar földet ért.

IV. Károly király hajóra száll a sikertelen királypuccs után (forrás: JPM)

Vagyis igazi kincseket mutat be A hely szelleme!

Igen. Ez a tárlat, mint minden állandó kiállítás, azért fontos, mert alkalmat kínál az új kutatási eredmények bemutatására. Az előző történeti tárlatunk 1985-ben készült, azóta rengeteg új információhoz és tárgyhoz jutottunk hozzá, új tanulmányok születtek. A lakóhelyünkről feltárt új tudományos eredmények a kiállításokon keresztül közérthetően jutnak el az itt élőkhöz, az iskolásokhoz és az idelátogatókhoz. A régészek újabb és újabb ásatásokat végeznek. Az új leletek, amelyeket a felszín alatt találnak, gyakran átírják a régészeti korszakok bizonyos részeit. Történész muzeológusként sokszor ér meglepetés minket is, hiszen az osztályunk gyűjteményében körülbelül százhatvanezer tárgyat őrzünk, amelyek még több mint húsz év után is tartogatnak újdonságokat.

Ilyen volumenű kiállításra készülve bevonják a helyieket is, bízva abban, hogy valakinél lapul egy, a téma szempontjából releváns tárgy vagy fotó?

Igen, főleg a néprajzos kolléganőnket kell kiemelni, aki a Máriagyűd-termet készítette. Ő sok anyagot gyűjtött be a helyiektől, amelyeket vagy ajándékba adtak, vagy kölcsönzési szerződéssel állítottunk ki. Javarészt fotókat kaptunk, de szentképeket és egyéb olyan tárgyakat is, amelyeket a búcsúkban vásároltak.

A Máriagyűd-terem (fotó: Füzi István, JPM)

Ha már lokálpatriotizmusról beszélünk, mennyire támogatja a kultúrát a pécsi vállalkozói réteg?

Visszatérve Janus Pannoniusra, próbáltunk olyan tárgyakat is kiállítani, amelyek a reneszánsz püspök emlékezetéhez kapcsolódnak. 1972-ben, a halála 500. évfordulója alkalmából több kulturális esemény zajlott: írók, festők és grafikusok készítettek műveket Janus Pannoniusról. Ezek egy részét be is mutatjuk. A 2008-as újratemetéséhez köthető tárgy azonban nincs a gyűjteményünkben. Erre az alkalomra a Pécsi Egyházmegye kiadott egy Janus-fakszimilét, amelyet ferrarai mesterének a dicsőítésére írt. Próbáltam megszerezni a könyvet, de már nem kapható sehol. Már lemondtam róla, mikor egy szerencsés fordulattal a fakszimilét készítő szekszárdi cégtől ajándékba kaptunk egy példányt. 

Részlet A hely szelleme kiállításból (fotó: Füzi István, JPM)

Milyen az együttműködés a gimnazistákkal, osztályokkal és tanárokkal?

Nagyon jó. Rendszeresek a múzeumpedagógiai foglalkozások [a programokról bővebben ITT] általános iskola alsós-felsős és középiskolai osztályoknak is. Az oktatásban a kiállítások is sokat segítenek. Kérdezte, hogy a pécsiek adtak-e személyes tulajdonú tárgyakat a kiállításhoz. Nemcsak tárgyakat ajánlottak fel, hanem a konkrét kivitelezésben is segítettek. Hogyan? A kiállítás tervezésekor szerettem volna bevonni a Pécsi Tudományegyetemet: legyen ez egyfajta gyakorlóterep az egyetemistáknak. A Műszaki és Informatikai Kar belsőépítészeti tanszékét kerestük meg. A belsőépítészeti terveket PhD-hallgatók készítették a tanszékvezető irányításával, de segített minket a Modernkori Történeti Tanszék egyik kurzusa is. A hely szelleme digitális terepasztalára álmodtak meg és dolgoztak ki tartalmakat – így egy kurzust is támogattunk, hiszen a hallgatók gyakorlati eredményeket mutathattak fel, ami a kiállításon megtekinthető. Ez a hallgatóknak is jó, hiszen tapasztalhatják, miként hasznosul munkájuk.

A történeti gyűjteményben szereplő tárgyak, fotók megtekinthetők ITT, további tárlatokról, programokról és más kiállítóhelyekről bővebb információt pedig a Janus Pannonius Múzeum oldalán találnak.

A cikk megjelenését Pécs városa támogatta.

Nyitókép: Részlet a kiállításból (forrás: JPM)

Lásd még:

A város, amely nyitott a kultúrára – Pécsi körkép

Új művészeti portál mutatja be a pécsi és baranyai alkotókat – Az ArtPécs weboldal létrehozása országosan is egyedülálló kezdeményezés

Középpontban az utcaművészet