
Párhuzamos világok a Mabelle-ben
– Interjú Didier Lambrechttel, a Three Corners Hotels & Resorts szállodalánc vezérigazgatójával
Több mint kávézó: a budapesti Three Corners Avenue Hotelben működő Mabelle Café kulturális platform, ahol a belga és magyar hagyományok találkoznak a kortárs művészettel. Ennek ékes bizonyítéka a 2025. szeptember 9-én Párhuzamos Nézőpontok címmel nyíló kiállítás. A helyi művészek alkotásait bemutató tárlat apropóján Didier Lambrechttel, a Three Corners Hotels & Resorts vezérigazgatójával többek között arról beszélgettünk, milyen szerepet játszhat a művészet egy hotel életében, miként emelheti a vendégélményt, valamint arról, hogyan illeszkedhet a helyi alkotók támogatása a szállodalánc hosszú távú kulturális stratégiájába.
Mi inspirálta a Mabelle Café művészeti kiállítását?
A Mabelle Café az egyik legújabb budapesti egységünkben – portfóliónk legújabb szállodájában –, a Three Corners Avenue Hotelben kapott helyet. A szállodafejlesztés kezdetekor úgy éreztük – de úgy is fogalmazhatnék, hogy az épület egyedi karaktere és kiemelt lokációja szinte „kötelezett” erre minket –, hogy többet kell adnunk egy hagyományos szállodai bárnál. Már csak az épület gazdag múltja miatt is: az ingatlan ugyanis nemcsak UNESCO-védett területen található, de korábban a Terézvárosi Borháznak is otthont adott. Ezért egyértelmű volt, hogy olyan helyet kell létrehoznunk, ami – azon túl, hogy kiszolgálja a vendégek igényeit – tiszteletben tartja a környék kulturális és építészeti örökségét is. Így született meg a Mabelle Café. A név – a Magyar–Belga „Legacy”, azaz örökség rövidítése – is kifejezi szándékunkat, hogy olyan kulturális és közösségi találkozóhelyet hozzunk létre, amely ötvözi cégcsoportunk belga eredetét és a gazdag magyar hagyományokat.
A Terézvárosi Borház (forrás: Three Corners Avenue Hotel)
A Three Corners Hotels & Resortsnál mindig is vallottuk: kötelességünk támogatni a helyi közösségeket azokban a városokban, ahol szállodákat üzemeltetünk. Nem csupán a hagyományos társadalmi felelősségvállalás eszközeivel, hanem a helyi művészeti élet és kultúra projektjeinkbe való aktív beépítésével. Így tettünk például a Three Corners Hotel Anna bővítésekor is, ahol már a kezdetektől együtt dolgoztunk helyi alkotókkal, grafikusokkal és képzőművészekkel. Az ő közreműködésükkel alakult ki a szálloda vizuális arculata, amely nem csupán dekorációs célokat szolgál, hanem a vendégélmény része.
A Mabelle esetében is ezt a szemléletet folytatjuk. A kiállítással a helyi alkotókat szeretnénk ünnepelni, célunk, hogy láthatóságot és teret biztosítsunk a magyar művészeknek, összekössük őket saját közönségükkel.
Hogyan látja a művészet szerepét – üzleti és vendégélmény szempontból – egy szálloda mindennapjaiban?
A művészet valós tartalommal és inspirációval tölti meg a teret. Vendégeink számára a szállodai tartózkodás így nem csupán kényelmes, hanem emlékezetes, érzékekre ható élménnyé válik. Párbeszédet indít, érzelmeket kelt, kíváncsiságot ébreszt – mindez jóval maradandóbb hatást gyakorol, mint ha pusztán egy kényelmes ágyat biztosítanánk. Üzleti szempontból a művészet beépítése egyedi arculatot formál, amely megkülönböztet bennünket a versenytársaktól, és mélyebb érzelmi kötődést alakít ki a vendégeinkkel. Egyszerre erősíti hírnevünket és piacképességünket is, ha a művészet a szálloda szerves részévé válik.
A „The Heritage” szoba a Three Corners Avenue Hotelben (forrás: Three Corners Hotels & Resorts)
Tehát kézzel fogható hasznot hozhat, ha a művészetbe invesztál a szálloda?
Teljes mértékben. Az efféle befektetés nemcsak a léleknek jó – üzletileg is hasznos. Mint említettem, gazdagítja a vendégélményt, és gyakran vonz elkötelezettebb, kíváncsi és hűséges vendégeket. Képes a szállodát önálló kulturális célponttá tenni. Márkaépítés szempontjából pedig azt üzeni, hogy nekünk számít a kreativitás, a környezetünk, és az, hogy valami egyedit nyújtsunk.
Hogyan kapcsolódik a Mabelle Café koncepciója ehhez a művészeti irányhoz?
A Mabelle Cafét a kezdetektől fogva többnek szántuk egy átlagos bárnál. A kiállítások szervezése és a helyi alkotókkal való együttműködés a Mabelle identitásának természetes része: nyitottságot, kulturális örökséget és közösséget képvisel.
Egyszeri projekt, vagy szélesebb kulturális stratégia része a Párhuzamos Nézőpontok kiállítás szervezése?
Határozottan az utóbbi. Akár Magyarországon, akár Egyiptomban vagyunk, a helyi kultúra mindig is szerepet kapott szállodáink mindennapjaiban. Egyiptomi szállodáinkban például naponta fellépnek helyi táncosok és zenészek – ezzel is az autentikus és maradandó élmény megteremtésére törekszünk. E vízió része a Mabelle Café kiállítása Budapesten: a művészet segítségével teremtünk kapcsolatot egységeink és azok kulturális környezete között.
Hogyan választották ki a kiállításon részt vevő alkotókat?
Mivel célunk, hogy teret adjunk kiemelkedő helyi alkotónak, elsősorban a magyar művészekre összpontosítunk – a kiállításon Fürjesi Csaba és Majoros Áron munkáit mutatjuk be. A Párhuzamos Nézőpontok résztvevőit olyan művészek közül választottuk ki, akik nemcsak kiemelkedő alkotásokat hoznak létre, hanem képesek megszólítani és bevonni a közönséget is. Olyan műveket kerestünk, amelyek igazán illenek a hely esztétikájához és szellemiségéhez. Ugyanakkor a Mabelle Café története még csak most kezdődik, a jövőben szívesen dolgoznánk együtt nemzetközi művészekkel is.
Terveznek tárlatvezetést, előadásokat, közösségi programokat?
Igen, mindenképpen. A tárlathoz két nagyobb eseményt is szervezünk a résztvevő művészekkel, beleértve a tárlatvezetést és a művészek személyes bemutatkozását. Amennyiben egyedi igények érkeznek, vagy új lehetőségeket látunk, nyitottak vagyunk más események szervezésére is, legyen az előadás, workshop, esetleg más alkotókkal való együttműködés. A jövőben további hasonló alkalmakra lehet számítani a Mabelle Caféban: a divattól és a zenétől kezdve a művészet egyéb ágain át szervezünk majd izgalmas eseményeket.
Didier Lambrecht (fotó: Balázs Attila)
Vagyis a kiállítások visszatérő eseményekké válnak a Mabelle-ben?
Kifejezetten ez a célunk. A Mabelle Caféra kulturális térként tekintünk, amely nem egyszeri művészeti helyszínként funkcionál, hanem állandó otthont ad a művészi önkifejezés számára. Szezonális, Budapest pezsgő kulturális életéhez illeszkedő, a vendégeknek és a helyieknek minden alkalommal új élményt nyújtó kiállításokat tervezünk.
Mit jelent önnek a művészet?
Számomra a művészet egy kapcsoló, ami kikapcsolja a mindennapi zajt, és bekapcsol egy másfajta figyelmet. Arra ösztönöz, hogy lassítsak, elgondolkodjak. Mindig is közel állt hozzám a szürrealizmus (belga vagyok, ezért talán ez nem meglepő), továbbá nagyra értékelem a kevésbé ismert alkotókat, akik hétköznapi anyagokból alkotnak valami újat. Bármi, ami elgondolkodtat – legyen az vászonra álmodott kép, szobor vagy dal egy ismeretlen nyelven – őszintén lenyűgöz. A váratlan kapcsolódás pillanataiban rejlik a művészet varázsa.
Párhuzamos Nézőpontok: Fürjesi Csaba és Majoros Áron kiállítása a Mabelle Caféban A kiállítás címében a párhuzam nemcsak a gondolkodásmódot, hanem a formát is jelenti. Fürjesi Csaba (1969) és Majoros Áron (1982) alkotásai más-más eszközökkel, de hasonló érzékenységgel hoznak létre nemcsak önmagukban élő, hanem a térrel és egymással is kapcsolatba lépő képi világokat. A tárlatban a nézőpontok nem egyszerűen egymás mellé kerülnek, hanem kölcsönösen tükröződnek: vonalak és rétegek, testek és jelek, töredékek és terek párbeszéde kerül a nézők elé. Fürjesi Csaba apró méretű nyomatai a vonalak finom hálójából építkeznek. E vonalakból alakok, mozdulatok, és olyan képi töredékek alakulnak ki, amelyek együtt sejtetnek sokrétegű történetet. A művek megalkotása és befogadása kis méretük ellenére komoly figyelmet és összeszedettséget igényelnek, hiszen minden darabban ott rejlik egy gondolattöredék, egy önálló, zárt gondolati tér. A motívumok és alakok ismétlődésében, átalakulásában, a képek sorrendjének ritmusában elmosódik az idő és a tér érzete. Majoros Áron szobrai ezzel párhuzamosan – szó szerint és átvitt értelemben is – szeletekből épülnek fel. A művész szobrai nemcsak önálló formák, hanem a körülöttük lévő teret is alakítják. Munkái gyakran a rész és az egész, a hiány és a teljesség viszonyát vizsgálják. Nem egyszerűen beilleszkednek a térbe – sokkal inkább formálják azt. Átjárhatóságot teremtenek belső és külső világ, személyes és közös terek között. Fürjesi vonalai és Majoros szeletei más nyelven szólalnak meg, más méretben gondolkodnak, mégis hasonló módon alakítják át a teret. Nemcsak benne vannak – ők maguk is teret teremtenek. A Párhuzamos Nézőpontok olyan találkozás, ahol két külön világ nem összeolvad, hanem egymás mellett létezve nyit meg új nézőpontokat. A kiállítás nem ad kész válaszokat, inkább elindít egy úton: mozgásba hoz térben, gondolatban, érzékelésben. Ahol a párhuzam nem távolságot, hanem közelséget jelent – és a néző szabadságát a saját olvasat létrehozására. A kiállítás a hét minden napján (kivéve egyéb rendezvények alkalmával) dél és éjfél között ingyenesen megtekinthető. |
Nyitókép: Didier Lambrecht (fotó: Balázs Attila)
Lásd még:
A Corvinus Műgyűjtemény: ahol a művészet szállodában lakik – A rendszerváltás utáni első luxusszálloda nemcsak a luxus újradefiniálása mellett kötelezte el magát, hanem a művészetpártolás mellett is.
Igényesség és minőség – Mit adhat hozzá a művészet egy luxushotelhez? – Interjú Stephan Interthallal, a Kempinski Hotel Corvinus igazgatójával.
Állandó kiállítás a Kempinskiben – a Kempinski Hotel Corvinus gyűjteménye
A Káli Art Inn méhecskéje szorgosan dolgozik, és közben mosolyog – Az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!