
Reigl Judit és egy legendás kiállítás újrafelfedezése Wiesbadenben
– Három németországi intézmény idézi fel az 1957-es, mérföldkőnek számító kiállítást
A Lebendige Farbe – Couleur vivante című kiállítás új alapokra helyezte a modern művészeti múzeum bemutatását: az 1957-es tárlaton nyolc francia és nyolc német festő mutatta be absztrakt műveit. A történelmi eseményt most három wiesbadeni intézmény idézi meg, a Reinhard Ernst Múzeum pedig a történelmi csoportos kiállítás egyetlen női alkotójára, Reigl Juditra irányítja a figyelmet. A Judit Reigl. Couleur vivante című kiállítás a történeti tárlat részleges rekonstrukciójaként az eredetileg bemutatott tizenhat művész húsz alkotását vonultatja fel, Reigltől pedigtovábbi huszonhárom, az 1950-es és 1970-es évek között készült alkotás látható. A tárlat 2027. április 11-ig látogatható.
A modern művészet hatásáról és jelentőségéről való gondolkodás új korszakát jelezte, amikor 1957 tavaszán, a németországi városban megnyílt a Lebendige Farbe – Couleur vivante című kiállítás. Clemens Weiler, a wiesbadeni múzeum igazgatójának meghívására nyolc francia és nyolc német festő mutatta be absztrakt műveit. A kibontakozó német–francia informel mozgalom első átfogó bemutatóját nem kisebb galériákban vagy művészeti egyesületekben rendezték meg, hanem a Städtisches Museum Wiesbaden patinás kiállítótermeiben.
„Abban az időben, amikor Európa sebei még korántsem gyógyultak be, a Lebendige Farbe – Couleur vivante a kulturális közeledés és a kölcsönös nyitottság figyelemre méltó jelképévé vált” – mondta Dr. Oliver Kornhoff, a Reinhard Ernst Múzeum igazgatója. „A művészettel való foglalkozás lehetőséget teremtett a találkozásra jóval azelőtt, hogy a politikai megbékélés folyamatai megszilárdultak volna. A múzeum akkori igazgatója, Clemens Weiler hangsúlyozta, hogy a Lebendige Farbe – Couleur vivante nem kíván végleges »ítéletet mondani egy még javában alakuló mozgalom felett«. Ezt a feladatot – érvelése szerint – a későbbi generációkra kell hagyni. Hetven év elteltével mi vagyunk ez a generáció. És azt látjuk, hogy az 1957-es kiállítás által felvetett kérdések – a festői szabadságról és a művészi megújulásról, a társadalmi változásokról és a kulturális megértésről – ma is ugyanolyan aktuálisak.”
A Judit Reigl. Couleur vivante című tárlaton a Reinhard Ernst Múzeum a történelmi csoportos kiállítás egyetlen női résztvevőjére, a magyar–francia festőre, Reigl Juditra (1923–2020) irányítja a figyelmet. A művészre, aki munkásságát a háború utáni európai absztrakció egyik legjelentősebb teljesítményeként tartják számon.
A kiállítás első részében azokkal a művészekkel találkozhatnak a látogatók, akik alkotásai 1957-ben heves reakciókat váltottak ki. A kiterjedt kutatómunka eredményeként az egykori tárlat húsz művét sikerült felkutatni különböző nemzetközi múzeumokból, magángyűjteményekből, valamint a Reinhard Ernst-gyűjteményből. Az alkotások 1957 óta most először láthatók ismét együtt.
A kiállításon hatvankilenc, az 1957-es kiállításon szereplő művészektől származó műtárgy látható, amelyek közül négy festményt a Lebendige Farbe – Couleur vivante tárlaton is bemutattak. A bemutatott művészek: François Arnal (1924–2012), Camille Bryen (1907–1977), Jean Degottex (1918–1988), Claude Georges (1929–1988), Simon Hantaï (1922–2008), Reigl Judit (1923–2020), Jaroslav Serpan (1922–1976), Claude Viseux (1927–2008), Karl Otto Götz (1914–2017), Otto Greis (1913–2001), Gerhard Hoehme (1920–1989), Heinz Kreutz (1923–2016), Bernard Schultze (1915–2005), K. R. H. Sonderborg (1923–2008), Fred Thieler (1916–1999) és Wilhelm Wessel (1904–1971). |
A kiállítás második része Reigl Judit munkásságának szentel figyelmet. A művész 1950-ben, nyolc sikertelen szökési kísérlet után tudott elmenekülni a sztálinista Magyarországról. Három hónap alatt – az út egy részét gyalog tette meg – végül Párizsba jutott. A francia fővárosban Reigl megélhette frissen kivívott szabadságát, ott alakította ki sajátos vizuális nyelvét is.
A Judit Reigl. Couleur vivante című kiállítás arra ösztönzi a látogatókat, hogy a művész munkásságát megismerve, új nézőpontból fedezzék fel az európai művészettörténet egyik fontos fejezetét. A tárlat azt is bizonyítja, hogy mennyire aktuálisak ma is az 1957-es kiállítás alapvető témái: a festői szabadság, a művészi megújulás és a nemzeti határokon átívelő párbeszéd.
A tárlat a Reinhard Ernst Múzeum, a Museum Wiesbaden és a Nassauischer Kunstverein Wiesbaden közös jubileumi projektjének része. A három intézmény mindegyike más-más nézőpontból idézi fel az 1957-es, történelmi kiállítást.
A kiállítás megtekinthető: 2027. április 11-ig
Helyszín: Reinhard Ernst Múzeum, 65185 Wiesbaden, Wilhelmstraße 1., Németország
További információ ITT.
Nyitókép: Látogatók a Reinhard Ernst Múzeumban (forrás: Reinhard Ernst Múzeum)
Lásd még:
Turisztikai mágnes – Wiesbaden és a Reinhard Ernst Múzeum
„Célom nem volt. Utam volt” – száz éve született Reigl Judit – Párizs és Berlin mellett Budapesten is tisztelegnek az 1923. május 1-jén született művész munkássága előtt.
Egy szabad művész, aki kizárólag a saját szabályai mentén alkotott – Egy Reigl Judit-festménnyel gazdagodott a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár
A középpont felé – Hommage à Reigl – A Budapesten debütált Reigl-hommage kiállítás londoni állomásán tizennyolc magyar művész munkái mutatják meg, hogyan él tovább a világhírű alkotó szellemi öröksége a kortárs művészetben.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.


A nemrég nyílt kiállításon interaktív táblán is megismerhetők a közel hetven éve kiállított művek (fotó: Anika Dekubanowski, forrás: Reinhard Ernst Múzeum)
Középen: Reinhard Ernst vállalkozó, alapító és műgyűjtő, valamint felesége, Sonja. A háttérben a három wiesbadeni intézmény igazgatói, a kiállítás kurátorai és társkurátorai, valamint a műtárgyakat kölcsönző gyűjtők (forrás: Reinhard Ernst Múzeum)
Látogatók a kiállításon (forrás: Reinhard Ernst Múzeum)
Reigl Judit: Éclatement (részlet), 1955 (forrás: Fonds de dotation Judit Reigl / VG Bild-Kunst, Bonn 2026/27, fotó: Martin Url)
Reigl Judit (1923–2020) marcoussis-i műtermében, 1960 (fotó: ismeretlen, forrás: Fonds de dotation Judit Reigl)


