Turisztikai mágnes

Német túránk során Frankfurt am Maint elhagyva két olyan „kisvárosban”, Wiesbadenben és Bonnban jártunk, amelyek különleges helyet foglaltak el az útitervünkben. Előbbibe az idén júniusban nyílt a Reinhard Ernst Múzeum miatt utaztunk. Az ország legújabb kortárs múzeumának megismerése előtt röpke sétát tettünk a belvárosban.

Frankfurt am Maintól negyvenpercnyi autóútra található Hessen tartomány fővárosa, Wiesbaden, ahol közel háromszázezer (a szűkebb értelemben vett vonzáskörzetében hatszázezer) ember él. A település első krónikai említése a IX. századra tehető, a térségben fellelhető hőforrások már a római korban ismertek voltak, az elmúlt évszázadok során királyok és más neves személyek jártak ezekbe a fürdőkbe, például Goethe, Brahms és Dosztojevszkij, aki itt írta A játékos című regényét (az orosz író ebben a városban próbálta ki a később függőségéhez vezető szerencsejátékot is, ezen tapasztalatai alapján született meg az említett alkotás – a szerk.). A strandok és fürdők száma ma is kimondottan magas.

Wiesbaden látképe (fotó: Anna Maria Gerock)

A városjelző táblát elhagyva gyönyörű, XIX. században épült, szecessziós, neobarokk, neorokoko stílusban épített palotasor mellett autózhatunk a belvárosba.

A II. világháborúban a közeli Erbenheimben található német katonai repülőteret számos kisebb bombatalálat érte, a város elleni legsúlyosabb támadást a Brit Légierő hajtotta végre, a rossz időjárás miatt azonban elvétették a célpontot és a város nagy része így sértetlen maradt (ám így is ezer ember vesztette életét és ötszázötven épület dőlt romba).

Kurhaus (fotó: Sandra Schmitz)

Wiesbaden két legfontosabb kulturális intézménye a Kurhaus, a város legkiemelkedőbb koncerthelyszíne és a Staatstheater, azaz az Állami Színház. Előbbi 1807–1810 között épült (ám a bővülő kereslet miatt 1902-ben egy új fürdőt építettek, ami 1907-re készült el – a szerk.), utóbbi pedig 1894-ben, neoklasszicista stílusban. A Kurhausban található Európa egyik legszebb hangversenyterme, a Friedrich von Thiersch Saal, de még a városi Kaszinó is, ami számunkra kicsit furcsa volt, de hát más ország, más szabályok.

Museum Reinhard Ernst

Museum Reinhard Ernst (fotó: Balogh Máté András)

A múzeum, ahová igyekeztünk, hatperces sétára található az említett két épülettől. A Reinhard Ernst Múzeumot 2024 júniusában nyitották meg, mint Németország legújabb, az absztrakt művészeteknek helyet adó intézményét.

Megérkezésünk előtt felkerestük a ház sajtókommunikációért felelős kollégáját, aki még nyitás előtt, készségesen mutatta meg nekünk a házat.

Kilencvenkilenc év

A múzeum megnyitóján Boris Rhein (Hessen miniszterelnöke), Sonja Ernst és Reinhard Ernst (fotó: Sascha Kopp)

Tőle tudtuk meg, hogy Reinhard Ernst vállalkozó a nyolcvanas évek óta gyűjtötte az absztrakt festményeket és objekteket. Az idő előrehaladtával egyre erősödött benne a vágy, hogy ezt a hatalmasra nőtt, közel ezerdarabos gyűjteményt megmutassa a világnak. Ezért feleségével megalapította a Reinhard & Sonja Ernst Alapítványt, majd megegyezve Wiesbaden városával és a világhírű Fumihiko Maki építésszel, 2017-ben belevágtak egy új múzeum tervezésébe. A város a kijelölt terület jelképes árú bérbeadásával járult hozzá a nagyszabású projekthez, az alapító pedig vállalta, hogy kilencvenkilenc évig üzemelteti az intézményt.

A júniusában nyílt múzeumot már az első hónapban több mint húszezren látogatták meg.

A házban az állandó tárlat részeként a kollekció közel ötven darabja látható, emellett évente több új kiállítást rendeznek. A nyitó tárlat, a „Colour is everything” a színek összjátékára hívja fel a figyelmet olyan alkotók nyomán, mint Morris Louis, Sam Francis, K.O. Götz, Tony Cragg, Reigl Judit, Robert Motherwell, Atsuko Tanaka, Hantai Simon, Hans Hoffmann, Kenneth Noland, Ernst Wilhelm és Frank Stella.

Az alapító számára kiemelten fontos, hogy minél több gyerek jusson el a múzeumba, ezért annak ellenére, hogy magánintézmény, nekik ingyenes a belépés, emellett számos művészeti foglalkozás várja a legkisebbeket.

Múzeumpedagógiai foglalkozás (fotó: Robert Lichtenberg)

A ház történetét és működését hallgatva értettük meg, miként tette fel magát Wiesbaden a kortárs kulturális és építészeti térképre. Szoros együttműködés és közös gondolkodás köti össze a múzeumot a város turisztikai és marketingterületeivel, hiszen a településvezetés is megértette, milyen erős idegenforgalmi „mágnes” nyitotta meg kapuit a polisz közepén és vált ezáltal új és népszerű úti céllá Wiesbaden a kulturális értékek iránt érdeklődők számára.

A múzeumról további információ ITT.

A nyitóképet a szerző készítette.

Lásd még:

A kétarcú város – Stuttgart egy napba sűrítve

A bajor érték- és élménycunami – München 48 órában