„Újra kellett definiálnunk magunkat”

Hogyan gondolkodnak Hollandiában a kulturális menedzsmentről és a finanszírozásról? Mit tehet egy kulturális intézmény a változó környezetben? Erről kérdeztük Remco Molt, az Amsterdam Museum gazdasági igazgatóját.

Miből áll össze az intézmény költségvetése?

Négy bevételi forrásunk van. Egyfelől a jegyértékesítésből származik közvetlen bevételünk, másfelől támogatásokban részesülünk. Most elsősorban az épület felújítására koncentrálunk, de annak befejeztével szeretnénk kialakítani szponzorációs együttműködéseket különböző cégekkel. A holland kultúrpolitikának az a célja, hogy több város között ossza szét az állami támogatásokat, emiatt kevesebb pénz jut Amszterdamnak. A kevesebb önkormányzati támogatás miatt át kellett alakulnunk, és azt látjuk, hogy azóta egyre nagyobb az érdeklődés a magán jellegű támogatások iránt.

Hogyan alakult át a múzeum?

Mivel a korábbiakhoz képest kevesebb önkormányzati támogatást kapunk, ezért valahogy növelni kellett a bevételeinket. Amszterdamban több nagyobb múzeum is van, mint a miénk, ezekkel nehéz versenyezni a támogatásokért. Beláttunk, hogy kreatívabb megoldáshoz kell folyamodnunk. A többi amszterdami múzeummal ellentétben mi nem magasabb belépődíjakban és látogatószámban gondolkodtunk, az volt a célunk, hogy az Amsterdam Museum mindenki, elsősorban minden amszterdami lakos számára elérhető és hozzáférhető legyen. Tehát nem a növekedést tűztük ki célul, hanem a múzeumot és a projekteket gondoltuk át. Újra kellett definiálnunk magunkat, a múzeum fő értékeit, saját történetét és „személyiségét”. Korábban a látogatók mintegy hetven százaléka turista volt, ma már a betérők fele helyi lakos. Megújult a szervezeti identitásunk, a márkánk, a honlapunk, és mindez azt vonta maga után, hogy könnyebb támogatást szerezni a projektjeink finanszírozására. Az átalakulás óta azt látjuk, hogy most már nem nekünk kell támogatók után rohannunk, hanem a szervezetek keresnek meg minket azzal, hogy szeretnének bennünket támogatni valamilyen formában. Ez egyúttal a pénzügyi problémánkat is megoldotta.

Amsterdam Museum (fotó: Francoise Bolechowski)

Hogyan épít partneri kapcsolatokat a múzeum?

Jelenleg főleg projektalapú együttműködéseink vannak, mindig amszterdami cégekkel és szervezetekkel. A szervezetek inkább nagy sikerű, számukra releváns kiállításokat támogatnak, minthogy általánosságban szánjanak egy összeget a múzeum javára. Mostani fundraising kampányunk nagyrészt a felújításra irányul, de májustól, a felújítás végétől hosszú távú partneri kapcsolatok építésére törekszünk. A hollandok kritikusak a szponzorokkal kapcsolatban, ezért csak olyan cégekkel működünk együtt, amelyek tevékenysége nem ütközik a fő értékeinkkel.

Milyen vezetési stílus jellemzi a felső vezetést?

A felső vezetés három igazgatóból áll: az általános igazgatónk jelenleg elsősorban a felújítást vezeti, a művészeti igazgatónk a kiállítások kreatív megálmodásáért felel, nekem pedig gazdasági igazgatóként az dolgom, hogy biztosítsam a művészeti igazgatónk álmainak megvalósítását. A művészeti és gazdasági érdekek olykor ütköznek, ezért elengedhetetlen egy magas szintű bizalom a vezetők között.

Hogyan érvényesülnek a múzeum fő értékei a vezetésben?

Újragondoltuk a múzeum fő értékeit is: az Amsterdam Museum amszterdami, nyitott, releváns és narratív, ahol fontos a kapcsolódás és a történetmesélés. Vezetőként célunk, hogy a szervezetben mindenki magáénak vallja, de legalábbis megértse a fő értékeket. Azt gondolom, ez hozzájárul ahhoz, hogy kollégáink az egyéni céljaikon kívül a múzeum éves céljait is igyekeznek elérni.

Panorama Amsterdam (fotó: Jan van Rooij)

Mennyire hierarchikus a szervezeti struktúra?

A vezetésben van hierarchia, de teret enged alulról jövő kezdeményezéseknek is. Létrehoztunk két projektcsoportot, az A.M. All-int [Amsterdam Museum Inclusive] és az A. M. Greent [Amsterdam Museum Green]. Az első a múzeum befogadó jellegével, a második a fenntarthatósággal foglalkozik. A csoportok tagjai nagykövetek a múzeum összes osztályáról, akiket arra invitálunk, hogy átbeszéljük, mit kéne tennie a múzeumnak ezeken a területeken. Az a célunk, hogy a szervezet tagjaként befogadónak érezzék a múzeumot. Például, az A.M. All-in következményeként az állásinterjúkon már nem kérünk önéletrajzot, ami a jelentkezők nemét, származását, külsejét és egyéb megkülönböztető jegyeit tartalmazza, hanem felteszünk öt kérdést, és annak alapján választunk, hogy az adott kérdésekre milyen választ adnak.

Mit tart a legfontosabbnak az intézményvezetésben?

A fő értékekhez visszatérve, talán azt tartom a legfontosabbnak, hogy nyitottak legyünk, amennyire csak lehet. Mindenki érezze úgy, hogy meghallgatják és figyelnek rá; hogy a múzeum nemcsak a látogatók, hanem az ott dolgozók számára is biztonságos környezet legyen.

Lásd még:

„Egy jó művész nem mindig jó menedzser”
– Villáminterjú Willemijn Maasszal, a holland National Dans Theater (holland Nemzeti Táncszínház) ügyvezető igazgatójával

Királyi erények

A művészet átértékelődése Hollandiában

Harmincnyolcmillió euróval támogatja egy alapítvány a rotterdami Nederlands Fotomuseumot

Nyitókép: Remco Mol (forrás: Amsterdam Museum)