Környezetvédelem és társadalmi szerepvállalás a kulturális szférában is

Meczner Vera, a Gradus Művészügynökség vezetője, dr. Egri Gábor marketingkommunikációs szakember és Móricz Máté művészmenedzser fontosnak tartják, hogy a fenntarthatóság elvei az előadó-művészet világában is érvényesüljenek, ezért létrehozták a ReStageGroupot. Tapasztalataikról és motivációjukról a Papageno magazinnak meséltek.

Mint azt az interjúban is elmondták, a nemzetközi nagyvállalatok mellett a kulturális intézmények is sokat tehetnek a fenntarthatóságért. – [...] a kultúra jelentős hatást gyakorol az emberek gondolkodására, annak pozitív társadalmi hatása megkérdőjelezhetetlen: képes új perspektívákat mutatni, inspirálni és cselekvésre ösztönözni. Mi pont ezt a kommunikációs erőt használnánk ki, hogy az ismertség és hitelesség eszközével a fenntarthatóság gondolatiságát széles körben népszerűsítsük – ismertette Egri Gábor.

– Ne felejtsük el, hogy a fenntarthatóságnak nem csak környezeti vonatkozásai vannak, bár „direktben” erről hallunk a legtöbbet, ez az, ami a társadalom legszélesebb rétegeit érinti és foglalkoztatja. Azonban az alkalmazottak jóléte, a munkahelyi légkör és az átlátható működés ugyanúgy részei ennek a szemléletnek. Egy kulturális intézmény például előnyben részesítheti a helyi szolgáltatókat, támogathat társadalmi kezdeményezéseket, vagy biztosíthatja a dolgozók képzési lehetőségeit – ezek mind hozzájárulnak a fenntarthatósághoz – tette hozzá Meczner Vera. – A legnehezebb mindig az első lépés, és ehhez a mi tudásunk és szakmai támogatásunk kevés: fenntartói szándék (célzott támogatás, adókedvezmény), külső források, EU-s és egyéb pályázatok, nemzetközi példák segíthetik az elmozdulást. A rossz hír az, hogy nincs opció: vagy lépünk előregondolkodva, vagy nem is olyan sok idő múlva olyan súlyos problémákkal nézünk majd szembe, amit sokkal nagyobb áldozat (akár anyagi, akár emberi erőforrás biztosítása) útján tudunk majd csak kezelni – állította a cikkben a szakember.

Móricz Máté szerint az efféle gondolkodás a közönség felé is fontos üzenetet közvetít: átláthatóságot és bizalmat építenek. – Egy jól átgondolt, hosszú távú fenntarthatósági stratégia képes átalakítani az alapműködést, költséghatékonyságot eredményez, és erősebb, elkötelezettebb közösséget épít a dolgozók és a közönség körében egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a kultúra nemcsak a változások követője, hanem azok katalizátora is lehet. Az ESG-szempontok integrációja olyan eszköz, amellyel a kulturális szektor hozzájárulhat a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben megőrzi művészeti értékeit – mondta el a művészmenedzser.

Egri Gábor pozitív példákat is említett a nemzetközi piacról: – A Coldplay legutóbbi turnéjával kapcsolatos lépései, a Glastonbury Festival, a Broadway Green Alliance és a svéd Göteborgi Szimfonikus Zenekar intézkedései mind hozzájárultak a fenntarthatóság erősítéséhez a kulturális szektorban. Az iparági összefogás és önszabályozás egyik legjelentősebb példája a brit Theatre Green Book, amely több, mint negyven intézmény többéves munkájának eredményeként segíti mára már világszerte a partnerszínházakat működésük, produkcióik és épületeik fenntarthatóbb működtetésében. Egyeztetéseket folytatunk hazai szakmai szervezetekkel, a témával foglalkozó cégekkel, hogy velük együtt mi legyünk a régióban és Magyarországon e kezdeményezés partnerei.

A teljes interjú ITT olvasható el.

Nyitókép: A Glastonbury Fesztivál (forrás: Wikimedia)

Lásd még:

A klímaválságra fókuszáló üzleti és művészeti együttműködéseket díjaztak Írországban

A spanyol film színe: zöld – A fenntartható filmgyártók törekszenek a lehető legkisebb környezeti hatást hagyni a bolygón

„Szia Uram, egy jó hegedűs érdekel?” – Beszámoló a komolyzenei művészügynökségek nemzetközi találkozójáról

A művészet és az ESG