Fókuszban a nyílt gyakorlatok

Alkotó nők, gyakran ismételt kérdések, fiatal művészek és gyűjteményi önreflexió idén a Ludwigban.

A múzeumok és a kortárs művészet XXI. századi szerepvállalására reflektálnak a Ludwig különböző kiállításai és az intézmény tevékenységei. Így van ez évek óta: 2024-ben például a kortárs képzőművészet más művészeti ágakkal és diszciplínákkal közös kapcsolódási pontjait tárták fel, és komoly hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására. 

A kortárs művészet megértéséhez fontos, hogy láthatóvá váljanak az alkotásokat létrehozó helyzetek és kapcsolatok. A bemutatott gyakorlatok túllépnek a hagyományos kereteken, összekapcsolják a művészetet a társadalommal, és új kifejezési formákat, közösségi élményeket teremtenek. Ezért az idei kiállítási program összeállításakor rendhagyó módon nem egy átfogó kerettéma, hanem az eltérő művészeti gyakorlatok kerültek a középpontba.

Chilf Mária: In situ (2003) alkotása a Női kvóta 02. kiállításon (fotó: Rosta József)

Január 23-án nyílt a Női kvóta 02. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből című tárlat. A kétrészes kiállítás első fejezetében elsősorban a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkoztak (a tárlat 2025 január 12-én zárt), a második rész pedig a nők által választott műfajokat és témákat járja körbe, illetve a művészeti teljesítményüket és eredményeiket mutatja be az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött munkáikon keresztül.

A múzeumpedagógiai indíttatású Gyakran ismételt kérdések – GYIK/FAQ projekt magát a befogadás folyamatát tematizálja: alapvető kérdéseket fogalmaz meg a műalkotás, a művészet mibenlétéről, helyéről és az életünkben betöltött szerepéről. A megosztást és közvetítést változatos módszerek segítségével, játékos formában kívánja támogatni.

LL Natalia: Consumer Art 2. (1975) (forrás: Ludwig Múzeum)

Középpontban a fiatal művészek

Március közepétől az Y-profil névre keresztelt tárlaton fiatal alkotók a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében található munkáival ismerkedhet meg a közönség.

2025 egyik nagyszabású kiállítása a Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből, amely a legrangosabb francia elismerést elnyert, eltérő kulturális és intézményi környezetben dolgozó művészek változatos alkotói stratégiáit mutatja be.

A hagyományoktól eltérően idén nem év végén, hanem június elejétől látható a fiatal művészeknek meghirdetett Esterházy Art Award díjra jelölt munkáiból összállított tárlat (a pályázatra még pár napig, 2025. január 301-ig lehet jelentkezni). A kétévente megrendezett, egyre nagyobb presztízsű esemény törekvése a fiatal alkotók helyzetbe hozása és a közönség megismertetése e nemzedék  művészetképével, műalkotás-definícióival és eltérő gyakorlataival.

Zsilinszkij Dimitrij Dimitrijevics: Kettős portré: Peter és Irene Ludwig (1981) (forrás: Ludwig Múzeum)

Így gyűjt a Ludwig

Az őszi szezon a Bing Bang. Táguló gyűjteményi horizontok című vadonatúj, a Ludwig Múzeum gyűjteményéből válogatott nagyszabású tárlattal startol, amely a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ez az áttekintés az alapítástól napjainkig egyfajta önreflexióként is értelmezhető a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira nézve.

Szintén szeptembertől lesz látható a Világszép Alapítvány projektje, a Világszép korTárs kapcsolódások. A jubileumi kezdeményezés huszonöt alkotót és több mint ötven állami gondoskodásban élő fiatalt hozott össze, lehetőséget teremtve emberi és művészeti kapcsolódásokra.

A Golden Repair – Finom Illesztések egy hosszú távú kurátori vállalkozás folytatása, amely a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, beleértve a társadalmi, ökológiai, valamint testi és lelki folyamatokat.

HSU Chia-Wei: Black and White—Giant Panda, 2018 (forrás: Ludwig Múzeum)

A Vihar előtt. Tajvan a múlt és jövő határán című kiállítás különös hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azon művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, amely a sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.

Az idei Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában megrendezendő kiállítás nem építészeti törekvéseket, hanem az építészeti tudás átadását mutatja be tizenkét magyar sikertörténeten keresztül. A projekt az építészeti pályaelhagyás globális jelenségével foglalkozik, és a pozitív történetek mellett egy széleskörű egyetemi hallgatói kutatás eredményét tárja elénk helyzetjelentések formájában. A Nincs itt semmi látnivaló így egyszerre dokumentálja a múltbeli eredményeket, kritizálja a jelenlegi normákat, és cselekvésre szólítja fel az új építészhallgató-generációkat.

Nyitókép: Részlet a Női kvóta 02. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből című tárlatból (fotó: Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum)

Lásd még:

Megszerettetni a kortárs képzőművészetet – Átadták a Ludwig Múzeum által alapított ARTtransfer-díjakat

Újra lehet pályázni az Esterházy Art Award-díjra – Negyvenöt év alatti művészek jelentkezését várják