Nyomozás, bolyongás és önirónia egy regényben
– Bognár Péter nyerte a 2026-os Esterházy Irodalmi Díjat
Második alkalommal adták át az Esterházy Irodalmi Díjat: a 2026-os elismerést Bognár Péter kapta az Elmész, visszajössz, sose halsz meg című kötetéért. A díjazottat a hét szerzőt felvonultató shortlistből választotta ki a szakmai zsűri, a nyertest 2026. szeptember 17-én, az Örkény Színházban megrendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be.
„Természetesen a profi olvasó gazdagabban, árnyaltabban, közelebbről tud megnézni egy szöveget, de az átlagos olvasó olvasata pontosan ilyen, abban is benne van, hogy igazából többet tud a műről, mint a szerző, szerintem” – mondta el Bognár Péter a díj átvételekor.
Az 1982-ben született Bognár Péter Békés Pál-, Petri György- és Artisjus-díjas költő, regényíró 2003 óta publikál verseket. Első kötete Sajna-sebaj címmel 2005-ben jelent meg, ezt követte 2012-ben a Bulvár című verseskötet, hogy aztán 2015-ben egy áltudományról készítsen áltanulmány-kötetet A rodológia rövid története címmel. A többféle műfajjal kísérletező alkotó 2017-ben újabb verseket publikált A fényes rend címen majd ismét új terület felé fordulva 2022-ben megjelentette a Hajózni kell, élni nem kell című regényét, mely a detektív trilógia első kötete volt. A sorozat második könyve a 2023-ban megjelent Minél kevesebb karácsonyt című polgárőrkrimi volt, a harmadik darabja pedig a most díjnyertes alkotás, az Elmész, visszajössz, sose halsz meg.
Forrás: MagvetőA díjazottról a szakmai zsűri döntött. Dr. Margócsy István méltatásában egyrészt kiemelte a szerző regényének alapgesztusát – a kétértelműséget, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy „Bognár parodisztikus hajlama nagyszabású, karneváli panorámát fog át: nem lineáris áttekintést ad egy nyomozás lefolytáról, hanem egyrészt folyondáros töredékességgé oldja az események egységességét, másrészt a pikareszk jellegű kalandozásokat klasszikus értelemben vett párhuzamos történetekként mutatja be; harmadrészt pedig mindvégig szentimentális és önironikus kommentárokkal kíséri nyomozásának és önmegismerésének, személyes szenvedéstörténetének és kudarcának ismertetését (s regényét teleszórja az elbeszélés irodalmi háttéranyagának szelíd megidézésével, hol Beckettre, hol Sterne-re, hol Plutarkhoszra hivatkozván). S mindezt egybefogja Bognár antikizáló, azt hiszem, legerősebben az epikuroszi hagyományra visszavezethető humora, amely mindent egyben lát, s egyaránt humorosként tünteti fel a jónak és rossznak a világban betöltött szerepét, valamint annak megítélését.”
A rövidlistán Barnás Ferenc Most és halála óráján, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg, Fancsali Kinga Nem a haláltól, Kollár Árpád Nád, Szálinger Balázs Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön), Takács Zsuzsa A maradás szégyene és Tóth Krisztina Szeleknek fordít című kötete szerepelt.
A rövidlistára került kötetek (forrás: Esterházy Alapítvány)
Az Esterházy Irodalmi Díj második évében a szakmai zsűri összetétele megújult. D. Tóth Kriszta író, újságíró és Dejcsics Konrád bencés szerzetes, gimnáziumi tanár idén csatlakozott Mácsai Pál színművész rendezőhöz, dr. Margócsy István irodalomtörténészhez és Terézia Mora író, műfordítóhoz. A zsűri tavasszal a több mint harminc szerkesztőség, irodalmi műhely és egyetemi intézet által jelölt összesen hatvanegy mű közül választotta ki azt a hét alkotást, amely felkerült az idei shortlistre.
| Az Esterházy Irodalmi Díj második évada a díj köré épülő programokkal is tovább bővült. Idén indult el az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny, amely magyarországi és határon túli, 9–12. osztályos középiskolásokat hív közös gondolkodásra és vitára a kortárs irodalomról. A diákok az első fordulóban az idei Esterházy Irodalmi Díj longlistjéről és shortlistjéről választhattak művet, majd személyes hangvételű érvelő szövegben fogalmazhatták meg, miért ajánlanák – vagy éppen miért nem ajánlanák – az adott könyvet egy kortárs könyves közösségnek. A legjobb pályázók októberben egy háromnapos szakmai és közösségi döntőn vesznek részt. A kezdeményezés célja, hogy a kortárs irodalom ne kizárólag szakmai diskurzus tárgya legyen, hanem személyes olvasmányélményként is közelebb kerüljön a fiatalabb generációkhoz. |
„Az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem az egyik legfontosabb eszközünk arra is, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot és egymást. Az Esterházy Irodalmi Díjjal ezért nemcsak a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotóit szeretnénk elismerni, hanem ahhoz is hozzá szeretnénk járulni, hogy minél többen váljanak a kortárs irodalom aktív olvasóivá. – mondta el Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója, az Esterházy Irodalmi Díj alapítója és vezetője.
Nyitókép: Bognár Péter átveszi a díjat dr. Ottrubay Istvántól, az Esterházy Alapítványok vezetőjétől (fotó: Vörös Dóra)
Lásd még:
Kortárs magyar irodalom a fókuszban: összeállt az Esterházy Irodalmi Díj 2026-os shortlistje – Hét kortárs magyar mű került a rangos irodalmi elismerés idei döntőjébe
A katarzis ideje – Interjú az idén tavasszal alapított Esterházy Irodalmi Díj nyertesével, Darvasi Lászlóval
Darvasi László nyerte az első Esterházy Irodalmi Díjat – A Neandervölgyiek című regény kapta az elismerést
„Ebből nem szabad politikai kérdést csinálni” – Beszélgetés az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettesével, Czigány Balázzsal
„A művészet az emberi önkifejezés eszköze” – Beszélgetés Dr. Ottrubay Istvánnal, az Esterházy Vállalat vezetőjével
A művészet a cégek belső kommunikációjában is segíthet – Beszélgetés Schneider Erikával, az osztrák Eszterházy Alapítvány tanácsadójával
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.
