A tudomány művészete, a művészet tudománya
– A bázeli Novartis Campus
A Novartis gyógyszeripari világóriás Rajna-parti központjában 2024-ben összesen négymilliárd-kétszázmillió svájci frankot fektettek kutatásba-fejlesztésbe, ami a globális ráfordításuk közel felét tette ki. A bázeli kampuszon mintegy ötezer kutató, fejlesztő, szakértő dolgozik. Azzal is vonzzák a tehetségeket, hogy kifejezetten nagy becsben tartják az alkalmazottakat. Kelet-európai szemmel sóvárogva nézett, de még nyugati látószögből is irigylésre méltó munkakörülményeket teremtenek. A vezetőség filozófiája szerint a minőségi teljesítmény alapja a dolgozók jó közérzete, elégedettsége – ami természetesen vonja maga után a bevétel növekedését.
Vittorio Lampugnani, a kampusz főépítésze sugárutakat, parkokat átszelő sétányokat, a gyönyörű olasz városkák hangulatát idéző rejtett udvarokat álmodott meg. A kávézóktól az elegáns éttermeken, az edzőtermeken át az ultramodern kiállító- és rendezvényközpontig minden a jóllétet szolgálja.
A nagy attrakció: Novartis Pavillon
A 2022 tavaszán megnyitott, lenyűgöző épület története egy stratégiai döntéssel kezdődött: a cég vezérkara úgy határozott, hogy zárt, majdhogynem titkos kutatási fellegvárukat megnyitják a nagyközönség előtt. A projekt irányításáért Vittorio Lampugnani felelt, a pavilont, a Novartis egyedi, ámulatba ejtően kreatív „arcát” pedig a milánói Michele De Lucchi és multidiszciplináris, humanista dizájnszemléletű stúdiója, az AMDL CIRCLE tervezte. A kör alakú építmény a folytonosság és az egység szimbóluma, küldetése, hogy megteremtse a cég és a városlakók közös(ségi) platformját. A pavilon nem csupán építészeti műalkotás, hanem merész kísérlet. A tudomány, a technológia és a kortárs művészet olyan, fenntartható szimbiózisa, amely újradefiniálja a társadalmi felelősségvállalás fogalmát.
Zéró energiás homlokzat
Az épület legfontosabb, világviszonylatban is megsüvegelt innovációja az önellátó médiahomlokzat. A héj egy belső, teherhordó acél- és faszerkezetből, valamint az azt borító „okos bőrből” áll. Új generációs, nem szilícium, hanem szén alapú napelemeket, hajlékony és áttetsző OPV (Organic Photovoltaic – szerves fényelektromos) cellákat alkalmaztak, amelyeket úgynevezett vákuumdepozíciós eljárással vittek fel egy vékony fóliára. Ez a megoldás tette lehetővé, hogy a pavilon íves felületére is rásimuljanak. Nem tartalmaznak mérgező nehézfémeket, és a gyártásuk során felhasznált energia töredéke a hagyományos napelemekének. Szórt fényben, Bázel ködös, felhős időjárási körülményei között is képesek feltölteni az akkumulátorokat, és hatékonyan működnek.
A homlokzatot borító tízezer, rombusz alakú modul pontosan annyi energiát termel napközben, amennyi az éjszakai művészeti vetítésekhez szükséges. A harmincezer LED-pont befelé és kifelé is világít. Befelé a fém tetőszerkezetről visszaverődik a fény, ami különleges ragyogást kölcsönöz az épületnek, miközben minimalizálja a fényszennyezést.
Michele De Lucchi csapata digitális algoritmusokat használt a panelek elhelyezéséhez. Mindegyiknek megvan a pontos helye a koordináta-rendszerben; ez a precizitás biztosítja, hogy a homlokzaton futó digitális műalkotások ne torzuljanak a görbült felületen.
A nulla energiás médiahomlokzat megvilágítása (fotó: Novartis)
Művészet fényből és napenergiából A naplemente után megelevenedő homlokzat folyamatosan változó digitális művészeti galériaként funkcionál, és mintegy félórás fényjátékkal zárja a napot. Nemzetközi szinten jegyzett alkotók – kifejezetten a helyszínre készített – műveit láthatjuk. Daniel Canogar spanyol képzőművészét, aki a digitális adatok vizualizációjára specializálódott; a mikro- és makrokozmosz közötti analógiákat kutató, bázeli Esther Hunzikerét, valamint a Semiconductor brit művészpárosét (Ruth Jarman és Joe Gerhardt), akik a tudományos adatok esztétikai értelmezésével foglalkoznak. A művészek szorosan együttműködtek a Novartis kutatóival, hogy a sejtbiológia, a molekuláris struktúrák és a klímaváltozás témáit átültessék a vizuális művészet nyelvére. Az alkotók munkái meghatározott napokon váltják egymást. Nagyobb rendezvények, például az Eurovíziós Dalfesztiválok idején (2026 májusában is) a homlokzat speciális, helyi művészeti iskolákkal közösen kifejlesztett animációkat is megjelenít. A páratlan látvány hossza azért éppen harminc perc, mert a tízezer modul ennyi időre elegendő – a harmincezer LED működtetéséhez szükséges – napenergiát tud tárolni. Különlegesen erős vizuális hatást kelt a befelé is világító LED-ek visszatükröződő fénye. |
Belső tér és akusztika
A hatalmas fa tartóelemek amellett, hogy esztétikusak, jelentős szén-dioxid-megkötő képességük révén csökkentik az épület ökológiai lábnyomát. A burkolat világos, környezetbarát, részben újrahasznosított anyagokból készült terrazzo padló, illetve tölgyfa, ami a futurisztikusnak tetsző térben természet- és emberközeli, otthonos hangulatot áraszt.
A kör alakú terekben gyakran tapasztalható visszhangproblémákat speciális, hangelnyelő perforációkkal és a mennyezet rétegzett kialakításával küszöbölték ki. Így egyszerre több tucat látogató is hallgathatja az ismertetőket (audio guide-okat), anélkül, hogy zavarnák egymást.
Tudomány és művészet
A Novartis Pavillon két szinten kínál tudományos és művészeti élményeket. Állandó kiállítása, a multimédiás, interaktív Wonders of Medicine (Az orvostudomány csodái) négy tematikus egységben vezeti végig a látogatót a medicina világán: Az élet törékenysége – Betegek személyes történetei súlyos betegségekről; A gyógyszergyártás útja – Hogyan lesz egy laboratóriumi ötletből kész gyógyszer?; Az orvoslás története – Bázel és a gyógyszeripar közös múltja; Az egészségügy jövője – Etikai és technológiai kérdések a digitális forradalom tükrében.
Az érdeklődőket a mesterséges intelligencia vezérelte audio guide, „Sofia” segíti, „aki” helymeghatározás alapján mindig az adott installációról mesél.
Az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is helyet kapnak, továbbá a „Behind the Science” (A tudomány /kulisszái/ mögött) eseménysorozat keretében rendszeresen otthont adnak előadásoknak és vitáknak.
Forrás: 55plus-magazin.netÁtélhető tudomány
A művészi vizualizáció segít érzelmileg is közelebb hozni a gyakran száraznak tűnő tudományos tényeket – vallja a menedzsment. Az immerzív történetmesélés hagyományos oktató szövegtáblái helyett digitális technológiákat és művészi installációkat hívtak segítségül, így izgalmas kalanddá teszik a tudomány vívmányainak felfedezését.
A Behind the Science-estekre gyakran hívnak meg olyan előadókat, akik tudományukat művészi szinten művelik. Például Martin Oeggerli biológus-fotográfust.
Az épület formája és sejthálózatszerű homlokzata maga is a molekuláris biológiára utal, így a dizájn már azelőtt tanít, hogy a látogató belépne az ajtón. A pavilon minden programjára igaz, hogy a művészet afféle tolmácsszerepet tölt be: lefordítja a bonyolult biokémiai és orvostudományi folyamatokat a színek, formák és mozgások nyelvére.
A Bázeli Egyetem orvosi molekuláris biológia és genetika szakán doktorált Martin Oeggerlin művészete szorosan összefonódik a tudományos felfedezésekkel és technológiákkal. Mikroszkopikus navigációi környezetünk és testünk szabad szemmel láthatatlan világába invitálják a nézőt; olyan új dimenziót nyit, amelyben a rejtett, de mindennapi életünkben alapvető szerepet játszó létezések – mint például egy csók mikrobiomja – sci-fi filmek gyönyörűen ijesztő díszleteinek tűnnek. A természet ábrázolását elvonatkoztatja a pusztán objektív tudományos megfigyeléstől, és – többek között kézi rajzolással, színezéssel – élvezetes művészi formává alakítja. A közelről szemlélhető dolgok extravagáns, váratlan, bámulatos szépségével kiterjeszti a gondolkodás terepét. Oeggerli a világ legelismertebb magazinjaiban (National Geographic, BBC, Wired, GEO, Nature, Cell, Science, Vogue) publikálja cikkeit és képeit. Kiállított a Gwangju Design Biennálén, közreműködött Mark Wigley és Beatriz Colomina 2025-ös Mi, a baktériumok című installációjában a 24. Milánói Triennálén. Ez utóbbi tárlat a baktériumok és az épületek metszéspontját vizsgálta, kiemelve, hogy a neolitikumtól napjainkig összefüggnek. |
Irányítás és finanszírozás
A rendezvényközpont működését teljes egészében a Novartis finanszírozza, és egy multidiszciplináris tanácsadó testület felügyeli, amelynek tagjai tudósok, kurátorok és kulturális szakemberek. A több nézőpontú közös gondolkodás garantálja, hogy az intézmény szakmailag hiteles, ugyanakkor a lehető legszélesebb közönségréteg számára is vonzó legyen.
A hozzávetőleg kétmilliárd svájci frankos stratégiai beruházás megtérülése a bizalmi tőke növekedésében, a Novartis márka láthatóságában és a bázeli kulturális élet fellendülésében mérhető.
A megnyitása óta eltelt néhány év alatt a város lakosságának kedvelt találkozóhelyévé és idegenforgalmi célponttá vált. Különösen sokan keresték fel a tavalyi Eurovíziós Héten, amikor ingyenes eseményekkel várták a látogatókat. Svájc határain túl is „az építészet mint tudományos és művészeti kommunikáció” iskolapéldájaként tekintenek a projektre, amelyet számos rangos elismeréssel is díjaztak.
A Novartis Pavillon felkiáltójel: egy hatalmas globális vállalat képes úgy – a tudomány és a művészet mecénásaként – befektetni, hogy a profit nem cél, hanem eszköz a közös értékteremtéshez. Az eredmény pedig egy lélegző, a környezetével interakcióba lépő kulturális entitás. Út az élhető jövőbe.
A cikk először a 2026 áprilisában kiadott, Svájc kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.
Nyitókép: A Novartis Pavillon nulla energiás médiahomlokzata; Esther Hunziker: „Inside”, 2022 (fotó: Adriano Biondo)
Lásd még:
UBS Art Collection – a „legek” és a jó példák gyűjteménye
A kultúra közügy, jóllét, nem luxus – A kultúra támogatása Svájcban
A kortárs művészet globális erőtere – Art Basel: a művészeti világ találkozási pontja és a vállalati kultúratámogatás mintapéldája
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.
