A Sziget másik arca: bulizáson túlmutató, valós társadalmi hatást generálni

Közel huszonöt éve koordinálja a családokat megcélzó Generali Gyerek Sziget programsorozatot – a Hajógyári-szigeten minden nyár elején megrendezett esemény és „nagytestvére” közötti különbség, hogy a kicsiknek szóló fesztiválra soha nem kellett belépőjegy. Vidó Andrea emellett felel a Sziget Fesztivál civil programjaiért, valamint az idén bejelentett SZociety mozgalomért is, amivel a fiatalok mentális állapotát segítő szakemberek munkáját szeretnék elismerni. A fentiekben az közös, hogy egyiknek sem az anyagi megtérülés, hanem inkább a társadalmi felelősségvállalás a célja. De akkor milyen eredményekkel lennének elégedettek? Erről is beszélgettünk.

Hogyan emlékszik vissza a Generali Gyerek Sziget kezdetére, kinek az ötlete volt, hogy az akkor már nemzetközi hírű „felnőtt” fesztivál mellett ezzel is bővítsék a portfóliót?

Az esemény megszületésének több oka is volt. Akkoriban a nyári szünetben meglehetősen kevés ingyenes, színvonalas program várta a családokat Budapesten, ráadásul a korábban népszerű Szünidödö programsorozat is megszűnt. Úgy éreztük, hogy ezt az űrt a Sziget szervezőiként ki tudjuk tölteni egy minden család számára elérhető rendezvénnyel.

Emellett társadalmi felelősségvállalásként is tekintettünk a kezdeményezésre. Tudtuk, hogy a Sziget Fesztivál minden évben komoly terhelést jelent a környéken élőknek – zajjal, forgalommal és közlekedési változásokkal jár. Úgy gondoltuk, fontos valamit visszaadni a városnak és a helyi közösségnek is. Mi rendezvényeket tudunk szervezni – ez a szakmánk, ehhez értünk a legjobban –, ezért olyan ingyenes családi fesztivált álmodtunk meg, amely örömet okoz a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt.

Előadás a 2026-os Generali Gyerek Szigeten

A Sziget egyre növekvő jegyáraival szemben éles kontraszt, hogy a kicsiknek szóló esemény máig ingyenes maradt. Miért tartják fontosnak, hogy ne szedjenek akár csak jelképes összegű belépőt se?

A Sziget Fesztivál és a Generali Gyerek Sziget célja teljesen más. A fesztivál nemzetközi zenei rendezvény, amelynek működését egészen más költségek és piaci környezet határozzák meg. A gyerekeknek szóló programsorozat viszont elsősorban közösségi küldetés, szeretnénk minőségi élményeket, kulturális programokat és közös családi időt biztosítani úgy, hogy annak a belépő ára soha ne legyen akadálya.

Az elmúlt bő húsz évben felnőtt egy egész generáció. Jutnak el olyan történetek a stábhoz, hogy valaki az egykori látogatók közül a saját gyerekeivel tért vissza? 

Nagyon sok ilyen történetünk van. Van olyan önkéntesünk és dolgozónk is, akik gyerekkorukban rendszeres látogatói voltak a fesztiválnak, támogatóink között is akad ilyen, és nyilván a látogatók között még nagyobb számban vannak ilyenek.

Résztvevő az idei eseményen

Mitől lesz jó egy gyerekműsor, hogyan lehet betörni erre a piacra?

A gyerekek a legőszintébb közönség. Náluk nem lehet megjátszani magunkat: ha valami nem érdekli őket, néhány perc alatt továbbállnak, ha viszont valódi élményt kapnak, teljes szívvel bekapcsolódnak. Ezért egy jó gyerekműsor szerintem elsősorban hiteles, interaktív és tiszteli a gyerekeket. Nem leegyszerűsítve vagy lebutítva szól hozzájuk, hanem partnerként kezeli őket.

A mai gyerekek ráadásul rengeteg ingerhez vannak hozzászokva, ezért fontos, hogy az előadás lekösse a figyelmüket, és adjon is nekik valamit. Élményt, humort, közös játékot vagy akár gondolkodnivalót. A legjobb produkciók egyszerre szórakoztatják a gyerekeket és a velük érkező szülőket is. Hosszú távon szerintem azok tudnak sikeresek lenni, akik következetesen magas szakmai színvonalon dolgoznak, folyamatosan fejlődnek és képesek valódi kapcsolatot teremteni a gyerekekkel.

Halász Judit és Gryllus Vilmos évek óta kirobbanthatatlanok a fellépők közül, rendkívül népszerűek a gyerekek és szüleik körében. A fiatalabb előadók közül tud olyat mondani, akiben érzi a tehetséget, hogy a program ugyanilyen stabil részévé váljon?

Szerencsére ma is vannak nagyon tehetséges fiatal előadók, akik friss szemlélettel és nagy szeretettel fordulnak a gyerekek felé. Ilyen például a Lóca zenekar, ők az idei Generali Gyerek Szigeten léptek fel először. Azt azonban, hogy közülük ki válik majd húsz-harminc év múlva hasonló ikonná, nagyon nehéz megjósolni. Ehhez nemcsak tehetség kell, hanem kitartás, hitelesség és az a különleges képesség is, hogy generációkon át meg tudják szólítani a közönséget.

Halász Judit az idei Generali Gyerek Szigeten

Milyen anyagi lábakon áll a rendezvény? Kizárólag szponzori bevételekre támaszkodnak, vagy a Sziget költségvetéséből is kiegészítik?

A rendezvény szponzori-kereskedelmi és vendéglátós bevételekből, valamint körülbelül ugyanakkora részben a Sziget Zrt. finanszírozásából tud megvalósulni. A Covid-időszakot, azaz a két év kényszerű szünetet követően azonban nehezebb helyzetben vagyunk, mivel a támogatók is jóval nehezebben jönnek.

Hogyan néz ki a közös munka a szponzorokkal, mekkora beleszólást kérnek a támogatásért cserébe?

A közös munka abszolút a kölcsönös bizalomra épül. Fő támogatónk a Generali a Biztonságért Alapítvány, amely hosszú évek óta mellettünk áll, és szakmailag teljesen megbíznak bennünk. A tartalomba nem szólnak bele részletesen, csupán a főbb témaköröket határozzák meg, amelyek az alapítványi céljaik szempontjából őket is kiemelten érdeklik.

Általánosságban elmondható, hogy minden támogatónk elfogadta és magáévá tette a rendezvény alapfilozófiáját. Megértették, hogy ezen a fesztiválon a megjelenésük nem a klasszikus, direkt reklámról szól; ők maguk is arra törekednek, hogy tartalmas és színvonalas szórakoztatást nyújtsanak a látogatóknak a saját kitelepüléseiken keresztül.

Résztvevők az idei fesztiválon

Térjünk át a civil programokra. Mennyire szervesen illeszkedik a Sziget arculatába ez a rész, és miért fordítanak rá minden évben kiemelt figyelmet?

A Sziget már a kezdetek óta nem csupán zenei fesztivál, hanem olyan kulturális találkozóhely, amely a társadalmi felelősségvállalásra, az elfogadásra és a sokszínűségre épül. Azért fordítunk erre minden évben kiemelt figyelmet, mert fontosnak tartjuk, hogy olyan témák, társadalmi és környezeti kérdések is megjelenjenek a fesztiválon, amelyek a célközönségünket a leginkább foglalkoztatják, érdeklik. Már az első Sziget Fesztiválokon is megjelentek civil szervezetek, mert tudták, hogy ott személyesen találkozhatnak a célközönségükkel.

Mi alapján szűrik a jelentkező szervezeteket?

A kiválasztás során az egyik fő szempont az aktualitás és relevancia: a szervezet által hozott témáknak (például a fenntarthatóság, a mentális egészség, az emberi jogok) szorosan kapcsolódniuk kell a fesztiválozókat leginkább foglalkoztató kérdésekhez. Elvárás az interaktivitás is: a kitelepülés ne csupán szórólapozásból álljon, hanem kreatív, játékos és bevonó programokkal szólítsa meg a fiatalokat. Fontos továbbá a szakmai háttér: vizsgáljuk a jelentkező szervezet eddigi tevékenységét, hitelességét, és hogy megbízhatóan képesek-e lebonyolítani a vállalt napokat. Emellett sokszínűségre is törekszünk, hogy a Civil Sziget palettája minél változatosabb legyen, így a különböző társadalmi és környezeti ügyek egyensúlyban jelenjenek meg.

Az Európa Pont pultja a 2025-ös Sziget Fesztiválon

Milyen a Civil Sziget programjainak népszerűsége a fesztiválozók körében? Külföldieket is el lehet érni vele, vagy inkább csak a hazai közönséget?

Népszerűek, hiszen a mai fiatal generáció kifejezetten aktív és elkötelezett a társadalmi, valamint környezeti ügyek iránt. A külföldi közönséget is abszolút sikerül elérni vele. Éppen ezért a szervezetek kiválasztásánál és a pályázatnál alapvető feltétel, hogy a programokat a magyar mellett legalább angol nyelven is meg tudják valósítani. Ennek köszönhetően a Civil Sziget valódi nemzetközi találkozási ponttá vált, ahol a világ minden tájáról érkező fiatalok cserélhetnek eszmét az őket foglalkoztató globális kérdésekről.

Mi hívta életre a SZociety mozgalmat?

A felismerés, hogy a mai fiatalok világszerte komoly mentális krízisben vannak. A mindennapjaikat olyan súlyos problémák terhelik, mint a klímaszorongás, a magány és a digitális elszeparáltság. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy azok a szakemberek – pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások –, akik napról napra segítenek rajtuk és foglalkoznak velük, szinte teljesen láthatatlanok a társadalom számára. Keveset keresnek, és maguk is a kiégés szélén állnak. Őket szeretnénk kicsit a reflektorfénybe helyezni a Szuper SZociety-díjjal, emellett támogatni őket egy támogatói közösségen keresztül, mint amilyennek a SZociety mozgalmat szeretnénk felépíteni, olyan cégekből és támogatókból, amelyek, illetve akik élményekkel, feltöltődési lehetőséggel, szakmai programokkal tudnak segíteni.

Civil Sziget a 2025-ös fesztiválon

Az alapítvány tevékenysége mennyire fog összefonódni a fesztivál szervezésével?

Jelenleg még szorosan összefonódik a fesztivál szervezésével, hiszen a Sziget infrastruktúrája és hatalmas nyilvánossága biztosítja a kiindulópontot. Idővel azonban a célunk az, hogy teljesen leváljunk a fesztiválról, és önállóan, saját jogon működtessük a mozgalmat. A jövőben a Sziget már nem a kizárólagos bázisunk, hanem csak az egyik stratégiai partnerünk és rendezvényünk lesz a sok közül, miközben az alapítvány egész évben, függetlenül végzi majd a munkáját.

CSR-tevékenységként tekintenek a kezdeményezésre, vagy várnak tőle valamiféle anyagi megtérülést?

Abszolút klasszikus CSR-tevékenység, közvetlen anyagi vagy üzleti hasznot egyáltalán nem várunk tőle. A megtérülést abban látjuk, ha sikerül láthatóvá tennünk a láthatatlan segítőket, és valódi, kézzelfogható támogatást, feltöltődést tudunk nyújtani nekik. Ugyanakkor hosszú távon a Sziget számára is megvan a felbecsülhetetlen eszmei értéke: a mozgalom erősíti a fesztivál alapértékeit – az elfogadást, a szolidaritást és a társadalmi tudatosságot –, és bizonyítja, hogy a rendezvény képes a bulizáson túlmutató, valós társadalmi hatást generálni.

Résztvevők a tavalyi Szigeten

A fentieken túl milyen, nem anyagi eredményekkel lennének elégedettek?

Több dologgal. Először: valódi közösség építésével – ha a SZociety mozgalom olyan élő, egymást támogató hálózattá válna, ahol a szakemberek nem érzik magukat egyedül. Másodszor: társadalmi láthatósággal. Ha a Szuper SZociety-díjnak köszönhetően a köztudatba és a közbeszédbe is bekerülne a háttérben dolgozó segítők fontossága. Kézzelfogható mentális plusz, ha a díjazott és bevont szakemberek a kapott élmények és pihenés hatására valóban újult erővel, a kiégést elkerülve tudnák folytatni a munkájukat. Harmadszor pedig a párbeszéd elindításával: ha a fesztiválozók és a szélesebb közönség körében természetessé válna, hogy nyíltan, tabuk nélkül beszélünk a fiatalok mentális kríziséről.

Nyitókép: Vidó Andrea (a nyitókép és a cikkben szereplő fotók forrása a Sziget)

Lásd még:

Újra magyar kézben a Sziget

„Egy évig készülünk erre a hat napra, nekünk ez a karácsony” – Interjú Vető Viktóriával, a Sziget sajtófőnökével

„A fesztiválélmény nemcsak abból áll, hogy valaki megnézi az esti nagy koncertet, aztán hazamegy” – Interjú Jenna Jalonennel, a Sziget művészeti és élményprogramokért felelős vezetőjével

Hipnotikus mozdulatok a magasban – Idén is felejthetetlen élményekkel várnak a Nagy Utcaszínház és Sétáló Utcaszínház produkciói a Szigeten

„Időnként mentegetőzni kell, de a mi értékeink kezdettől fogva nem változtak” – Interjú Kardos Józseffel, a Sziget Fesztivál programigazgatójával

„Nincsenek arany-, ezüst- és gyémántcsomagjaink, mindenkivel egyéni megállapodást kötünk” – Szponzoráció a Sziget Fesztiválon

„A kultúra és a biznisz egyaránt fontos” – Interjú Garam Tamással, a Sziget Fesztivál marketingvezetőjével