A világ első MI-árverése

A Christie’s legújabb, jelenleg is zajló, Augmented Intelligence című árverése kizárólag mesterséges intelligencia (MI) segítségével létrehozott műalkotásokból áll – korábban ilyen eseményre nagy aukciósháznál még nem került sor. Fogadtatása vegyes, több ezer művész tiltakozik ellene.

2025. február 20. és március 5. között több mint húsz tétel kerül kalapács alá a New York-i Christie's-ben – mesterséges intelligenciával dolgozó művészek munkái. Megvásárolhatóak többek között Refik Anadol, Pindar Van Arman, az AI-val együttműködő Holly Herndon és Mat Dryhurst, az OpenAI első rezidens művésze, Alexander Reben, a néhai AARON szoftver megalkotója, Harold Cohen, valamint az anonim AI kollaboratív művész, Claire Silver munkái. Az árverésen szerepelnek továbbá művek a chipgyártó Nvidia AI Art Galleryjéből is. 

Sougwen Chung: Study 33 (2024)

Nicole Sales Giles, a Christie’s digitális művészeti részlegének alelnöke és igazgatója így fogalmaz az eseményről az aukciósház sajtóközleményében:  „A kollekció rendkívüli alkotásokat mutat be a leginnovatívabb művészektől, kezdve a mesterséges intelligencia korai, 1960-as évektől dolgozó úttörőitől a kortárs alkotókig. Az aukció újradefiniálja a művészet és a technológia kapcsolatát, megmutatva a gyűjtők számára az emberi alkotói szerep fontosságát az MI-korszak képzőművészetében. A robotikától a GAN-modelleken* át az interaktív élményekig a művészek számos egyedi módon integrálják az alkotói folyamatba a mesterséges intelligenciát.” 

Ember és gép együtt

Az aukció egyik kiemelkedő tétele Pindar Van Arman vezető MI-művész Emerging Faces című, 2017-es sorozatából származó műve (becsült ár: 180 000–250 000 dollár – körülbelül 69–96 millió forint). A sorozatban ketten dolgoznak a portrék létrehozásán: az egyik generatív mesterséges intelligenciát használ az arcok megalkotására és megfestésére, a másik pedig leállítja a folyamatot, amikor az elkészült kép emberi arcként ismerhető fel.

Pindar Van Arman: Emerging Faces (2020)Szerepel az aukción egy frissebb, az először a 2024-es Whitney Biennálén bemutatott alkotás is: Holly Herndon és Mat Dryhurst Embedding Study 1 & 2 című műve, az (becsült ár: 70 000–90 000 USD – körülbelül 27–35 millió forint). Az alkotás – a xhairymutantx sorozat részeként – a mesterséges intelligencia identitásformáló szerepét vizsgálja. A mű Herndon módosított képein betanított, szövegből-képpé alakító modell segítségével készült. A folyamat során az alkotás felnagyítja Herndon jellegzetes vonásait, megkérdőjelezve a reprezentáció fogalmát, feszegetve a szerzőiség és az emberi-algoritmikus kreativitás közötti fejlődő kapcsolat kérdéseit.  

Holly Herndon és Mat Dryhurst: Embedding Study 1 & 2 (2024)

Alexander Reben legújabb alkotása az MI-generációt élő előadásként értelmezi, amelyben a festmény valós időben, licitálás által alakul ki. Egy nagyméretű festőrobotot állítanak ki a Rockefeller Centerben, amelyet Reben egyedi, több MI-modellt alkalmazó algoritmusa vezérel. A licit 100 dollárról indul (körülbelül 38 ezer forint), és ahogy az ajánlatok emelkednek, úgy fest a robot egyre több részletet a vászonra. Az alkotás fejlődése mind helyszínen, mind online nyomon követhető lesz a kiállítás alatt. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen festési folyamatot árverésen mutatnak be, lehetőséget adva a gyűjtőknek, hogy egy folyamatosan fejlődő műalkotás részesei legyenek – ezzel is kiemelve az MI bővülő szerepét a kreatív gyakorlatban.

Kié a szerzői jog?

Nem mindenki lelkesedik az aukcióért: több ezer művész írta alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik a Christie’s aukciósházat, hogy töröljék az árverést. A február 8-án, szombaton közzétett levél aláíró (cikkünk megjelenésekor 6395-en) aggodalmukat fejezik ki az aukcióval kapcsolatban. „Az aukcióra bocsátott műalkotások közül több olyan MI-modellek segítségével készült, amelyeket ismerten szerzői jogvédelem alatt álló munkákon képeztek ki engedély nélkül” – olvasható a Christie’s digitális művészeti értékesítési szervezőinek, Nicole Sales Gilesnek és Sebastian Sancheznek címzett levélben.

Harold Cohen: Cím nélkül (1987)

„Ezek a modellek és a mögöttük álló vállalatok kizsákmányolják az emberi művészeket, mivel az ő munkáikat engedély és fizetés nélkül használják fel kereskedelmi MI-termékek létrehozásához, amelyek versenyeznek velük” – folytatódik a levél, hozzátéve, hogy az aukciósház támogatása a mesterséges intelligencia és az azt használó művészek iránt „jutalmazza és ösztönzi az MI-vállalatokat az emberi művészek munkájának tömeges eltulajdonítására”.

A nyílt levelet szervező koncepcióművész, Reid Southen a Hyperallergic magazinnal osztotta meg véleményét, miszerint a Christie’s „rossz szolgálatot tesz a gyűjtőknek és a művészeknek, valamint saját hírnevét is károsítja azzal, hogy olyan aukciót rendez, amelyen a vásárlók nem lehetnek biztosak abban, hogy a megvásárolt alkotás nem lopott művek alapján készült. […] Úgy gondoljuk, ésszerű kérés, hogy az aukciót függesszék fel, amíg biztosítani nem tudják, hogy minden teljesen tisztán zajlik, és senki sem keres pénzt a művészek munkájának etikátlan felhasználásával” – tette hozzá. 

A petíció aláírói között szerepel Karla Ortiz és Kelly McKernan is, akik 2023-ban csoportos keresetet nyújtottak be négy mesterségesintelligencia-vállalat ellen, azt állítva, hogy azok az ő műveiket használták fel engedély nélkül a szövegből képet generáló mesterséges intelligencia modellek betanítására.

„Az aukcióban részt vevő művészek mindannyian erős, meglévő multidiszciplináris művészeti gyakorlattal rendelkeznek, és néhányukat vezető múzeumi gyűjtemények is elismerik” – reagált a Christie’s szóvivője, hozzátéve: az árverésen bemutatott alkotások a művészi tevékenység bővítésére, nem pedig az emberi kreativitás helyettesítésére használják a mesterséges intelligenciát. Nicole Sales Giles kiemelte, hogy az MI nem helyettesíti az emberi kreativitást, hanem annak spektrumát bővíti.

Refik Anadol: Machine Hallucinations – ISS Dreams (2021)

Egyes művészek, mint például Sarp Kerem Yavuz, úgy vélik, hogy az MI által generált képek több millió inspiráció kombinációjával jönnek létre, így nem tekinthetők közvetlen szerzői jogi lopásnak. 

Mat Dryhurst Hyperallergic magazinnak reagálva elmondta, a levélírók abbéli törekvése, miszerint a mesterséges intelligenciát a „semmiből” tanítsák be, „valamint a jelenlegi MI-modelleket töröljék az internetről – ezek olyan szabályozások, amelyek a világ egyetlen országában sem léteznek. Ez egyszerűen nem fog megtörténni, akár tetszik, akár nem.”

*A GAN (Generative Adversarial Network) egy generatív neurális hálózat, amely két egymással versengő modellből – egy generátorból és egy diszkriminátorból – áll, és képes valósághű adatokat, például képeket vagy szövegeket létrehozni.

Nyitókép: Alexander Reben alkotása (a nyitókép és a cikkben szereplő képek forrás a Christie’s)

Lásd még:

Robot által készített festmény kerül kalapács alá – Ai-Da alkotására a Sotheby’s aukciósháznál lehet licitálni

Néhány év alatt tízmilliárd eurónyi kár – Ekkora veszteséget okozhat a zenei alkotóknak a mesterséges intelligencia egy friss tanulmány szerint

Gépek és múzsák – A mesterséges intelligencia művészetben betöltött szerepét járja körül Szauder Dávid kétalkalmas kurzusa

Jókai és a mesterséges intelligencia – Közelebb hozhatja a XXI. század olvasójához az íróóriást a fejlett technológia?

MI – eszköz, cél vagy módszer?