Corporate Art – a kultúrába fektetnek
A művészet és az üzleti élet egyik látványos találkozása a vállalati műgyűjtemények létrejötte.
Számtalan előnnyel jár a céges gyűjtés, csak néhány példa ezek közül: a márka imázsának javítása, az alkalmazottak elkötelezettségének növelése, a cégkultúra bemutatása, a well-being (jóléti) munkakörnyezet megteremtése. A művészeti kollekciók egyedülálló pozíciót töltenek be a vállalati világban. Most induló cikksorozatunk a corporate art, azaz a vállalati művészet színes világát járja körbe.
A világ legnagyobb és leglenyűgözőbb vállalati művészeti gyűjteményeinek megismerése segít a művészetben való elmélyülésben, megmutatja a műalkotások céges identitásra gyakorolt hatását, ráébreszt a vagyon mibenlétére és felelősségére. Nem utolsósorban körvonalazza, miként formálódott a XXI. századra az ókor óta létező mecenatúra. Hiszen a corporate art iniciatíva logikája: adni kell, hogy kaphassunk.
A Samsung Kulturális Alapítvány 2004-ben létrehozta a Leeum Művészeti Múzeumot Szöulban, Koreában (forrás: Leeum Művészeti Múzeum)Az első vállalati művészeti gyűjteményt az 1472-ben alapított sienai Monte dei Paschi Bank hozta létre. A világ legrégebbi pénzintézete ma is működik, és Olaszország harmadik legnagyobb kereskedelmi bankja. A Monte dei Paschit a romboló uzsora alternatívájaként hozta létre a városállam. Művészetpártolása, mára több mint harmincezer műtárgyból álló gyűjteménye a kezdetektől azt a célt szolgálta, hogy jobb fényben tüntesse fel a bankot, ne csak a rideg pénzügyi szolgáltatót lássák benne, hanem a művészek mecénását is.
A mai modern vállalati gyűjtemények története az 1950-es években kezdődött: David Rockefeller utasítására a Chase Manhattan Bank műalkotások beszerzésébe fogott. A Rockefellerek és az acélmágnás Andrew Carnegie híres filantrópok voltak, az általuk alapított oktatási és kulturális intézmények (például múzeumok) nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az USA a világ nagyhatalma lett.
Forrás: JPMorgan ChaseA cégvezetők ebben az időszakban (is) magas társadalmi státusszal bírtak, nagy vagyon felett rendelkeztek, és a neveltetésüknél fogva fontosnak tartották a tanulást, a műveltséget. A nagyvállalatok – követve David Rockefeller és a Chase Manhattan Bank 1950-es évekbeli példáját – ma már gyakran rendelkeznek saját kollekciókkal, amelyek tükrözik történetüket, márkájukat és értékeiket.
Liu Wei, Liberation No. 3, 2013 (forrás: UBS Global Art)
Az 1960-as, 1970-es években a vállalati művészeti gyűjtemények súlypontja megváltozott, mivel a cégek a művészetet beépítették PR-stratégiájukba. A gyűjtemények egységének, identitásának és fókuszának megőrzése érdekében művészeti szakértőket bíztak meg a beszerzések lebonyolításával, hogy a változó vezérigazgatók mellett is biztosítsák a folytonosságot.
Az elmúlt évtizedekben a vállalati művészeti gyűjtemények más célt is szolgáltak: az irodai kultúra elősegítését, ami motiválja és más dimenzióba emeli az alkalmazottakat. A vállalatok már nem pusztán az ügyfelek lenyűgözésére törekednek, hanem olyan művészetbe fektetnek be, amely rezonál a dolgozóikkal. Ugyanakkor – a megbízásokon és rezidens-programokon keresztül – a művészek karrierjét is támogatják.
Forrás: Taikang Insurance Group
A gyűjtemények az idők során fejlődtek, és a befektetés-központú törekvésektől elmozdulva az alkalmazottak jóllétét elősegítő, közösségépítő eszközzé váltak. A beszerzett műalkotások is sokfélék lehetnek, a beérkezett, neves művészektől a feltörekvő tehetségekig bárki beleférhet a stratégiába. A privát gyűjteményekkel szemben a vállalati gyűjtemény cégtulajdonban van, szétosztható az irodákban, kölcsönözhető múzeumi kiállításokhoz, albumba szerkeszthető, céges programok szervezhetők köré, számtalan hasznosítási lehetőség kipróbálható. Egy jó gyűjtemény hordozza a vállalat értékeit, követi a cégtörténetet, amellett tükrözi a cég fejlődésével párhuzamos művészeti mozgalmak alakulását.
Mindeközben a befektetés is „dolgozik”, hiszen a műtárgyak értéke nő. Persze a kollekció értéknövelése érdekében elengedhetetlen, hogy műtárgypiaci és művészeti szakértőket vonjanak be a gyűjtemény építésébe. Rendszerint művészettörténetben jártas kurátorok fejlesztik és gondozzák ezeket a gyűjteményeket.
Lásd még:
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: Idris Khan műve a Deutsche Bank egyik irodájában (fotó: Liz Ligon)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
