A szerzői jog nem vész el, csak átalakul

Dalszövegek, irodalmi művek és újságcikkek kapcsán is zajlanak a mesterséges intelligencia (MI) szerepét, jogosultságát érintő perek világszerte. Miközben a szerzői jogot a középkor óta számon tartjuk, a modern technika dinamikus fejlődése újabb és újabb megválaszolandó kérdéseket vet fel. Mennyi ideig tart egy új szabályozás megszületése? Hol húzódnak jelenleg a az MI-vel kapcsolatos határok? Többek között ezekre kerestük a választ dr. László Áron jogász segítségével.

A mesterséges intelligencia működése és a szerzői jogok védelmének ellentmondásaival kapcsoltban világszerte több botrányról olvashattunk. Ezek egyike, hogy tizenhét író – köztük a Trónok harca szerzője, George R. R. Martin – pereltek, mert engedély nélkül használták fel műveiket MI-modellek betanításához. Szintén ismert per a közelmúltból: zenei kiadók – például az Universal Music Group – léptek fel jogi úton, szerintük ugyanis az Anthropic nevű cég dalszövegekkel élt vissza az MI-modellek „oktatásakor”. A kiadók kérelmét a bíróság egyébként elutasította arra hivatkozva, hogy túl széles körű volt, és nem tudták bizonyítani, hogy az Anthropic magatartása helyrehozhatatlan kárt okozott számukra. Ahogy az amerikai kerületi bíró Eumi Lee fogalmazott: a „fair use”, azaz a tisztességes felhasználás efiníciója még tisztázatlan, így nekik sem egyszerű meghatározni a kézzelfogható válaszokat.

George R. R. Martin (forrás: Wikimedia Commons)

Nem meglepetés, hogy a szerzői jog dinamikusan változik: mindig is így volt, hiszen a fejlődés folyamatosan ösztönözte a jogszabályok alakulását. „A copyright témája a könyvnyomtatás megszületésével került igazán előtérbe: a középkorban privilégiumok határozták meg, kik nyomtathatták ki az adott könyvet. A szerzői jogot a XVIII. században foglalták törvénbe, mégpedig Angliában, ahol a másolás engedélyezésének jogát a szerzőnek adták” – mondja dr. László Áron, a témára szakosodott jogász, az Oppenheim ügyvédi iroda munkatársa. Hozzáteszi: a könyvek után a kották átírása is jogi kereteket kapott. Majd a lemezjátszó megjelenésével, amikor már nemcsak a koncerteken lehetett zenét hallgatni, ismét új feladattal találta szemben magát a terület, amelynek képviselői azóta sem unatkoznak: hiszen az információközlés eszközei egyre sokrétűbbé válnak.

Nemcsak a csomagolás más, hanem a jogi keret is

A lemezjátszó megjelenése óta tehát sok víz lefolyt a Dunán: az online világ megszületésével a szerzői jog még több szabályozandó kérdést kapott, miközben a visszaéléseket is egyre több kiskapu tette lehetővé. Az internet térnyerésével az egyik legjellemzőbb vétség a képek, fotók jogtalan használata, de az írott digitális tartalmak kapcsán is nagyobb lehetőség van a plágiumra.

A könyvpiacon érdekes fordulatot hozott az e-könyvek megjelenése. Míg az viszonylag egyértelmű az emberek számára, hogy ezekért a digitális szövegekért ugyanúgy fizetni kell, mint a hagyományos (papír) könyvekért, azt sokan talán még ma sem tudják: bizonyos szempontból más szabályozás vonatkozik ezekre a kötetekre, mint a fizikai példányokra. „Amikor a kezedben fogsz egy könyvet, azt a jog műpéldánynak nevezi. Ez azt jelenti, hogy bár  a Világló Részletek című regény Nádas Péter műve, ő rendelkezik a szövegével, az adott példány a tied, te rendelkezel felette, ezért a használtkönyv-picon akár el is adhatod azt. Az elektronikus műpéldányokra, e-könyvekre ez nem igaz: az e-könyvek nem adhatók-vehetők, nem közvetíthetők a nyilvánosság számára – magyarul: nem tehetők fel az internetre, hasonlóan a streamingfelületeken nézhető filmekhez” – magyarázza dr. László Áron. Hozzáteszi: ha az ember megvesz egy festményt, ezt a műpéldányt kiteheti a falára és gyönyörködhet benne. Azonban, ha lefotózza és pólókra nyomja, az már nem jogszerű: a mű eltérő felhasználására ugyanis a műpéldány megvásárlásával nem kapott engedélyt.

Dr. László Áron (forrás: Oppenheim Ügyvédi Iroda)

Magyar vonatkozású per végét várja a világ

Természetes folyamat, hogy egy új jogi kérdésre nem lehet azonnal választ találni, hiszen a gyakorlati példák segítenek hozzá egy jól átgondolt jogi konszenzushoz. Az e-könyv például 2007 körül vált az életünk részévé, és körülbelül tíz évbe telt, mire kialakult a vonatkozó szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatos joggyakorlat. Az MI kérdése néhány éve aktuális, de igazán érvényesen gondolkodni csak a valós esetek tükrében lehet róla. „Gyenge Anikó, a szakma egyik legnaprakészebb fiatal képviselője Egy modern szerzői jog című könyvének 2022-es kiadásában [az írás ITT érhető el – Sz-H. A.] egyetlen mondat szól a mesterséges intelligenciáról, hiszen akkoriban még nem volt releváns a kérdés. A ChatGPT 2022 novembere óta elérhető bárki számára: mindössze négy év telt el, és már perek zajlanak a működése kapcsán. Célszerű minél hamarabb pontot tenni ezek végére, mert a piac számára fontos a jogbiztonság” – mondja a szakember.

Példaként említ egy évek óta húzódó, a Google generatív MI-rendszerével kapcsolatos hazai vonatkozású pert. Az ügyet az Európai Bíróság előtt tárgyalják, amelynek ítélete az Európai Unió összes bíróságára kötelező értelmezést tartalmaz, így akár globális példát statuálhat. Az esetben egy online portál bulvárhíre került középpontba: a lap a hírt egy celebről publikálta. Ezt követően, ha valaki rákeresett ennek az ismert embernek a nevére, a Google az ő cikkük szerkesztett változatát dobta ki elsőnek. A kiadó azt állítja, hogy 2023. június 13. és 2024. február 7. között a Google generatív MI-rendszere, a Gemini rendszeresen kivonatolta és megjelenítette az oldaluk tartalmait felhasználói kérdésekre adott válaszként. A Like Company szerint ezeket az anyagokat a rendszer mögött álló nagy nyelvi modell betanításához is felhasználták, engedély és díjazás nélkül.

 „A nagy kérdés: jogszerű-e az eredeti cikkhez hasonlító, de arra nem hivatkozó szerkesztett változat megjelenése? Illetve jogszerűen tanulnak-e a nagy nyelvi modellek szerzői a szomszédos jog által védett tartalmakon? Mivel a Google keresőprogram az adatbányászat elvén működik, ami egyfajta jogi kivételt képez, összetettebb a képlet, mint hinnénk. Az ügy kimenetelét nemcsak mi, de sok külföldi jogász is kíváncsian várja, és valószínűleg 2027 tavaszán kerül pont a történet végére” – teszi hozzá dr. László Áron.

Forrás: Unsplash

A platformok bővülnek, de a lényeg nem változik

A szerzői jog világában érdekes kérdést hozott még a Covid–19-világjárvány időszaka: ekkor kapott lendületet ugyanis az e-színház intézménye, amelynek működtetéséhez újra kellett gondolni a jogi kereteket. „Az összes színház szaladhatott az ügynökségekhez, hogy módosítsák a szerződéseiket, hiszen, ha esetleg voltak is felvételek, DVD-k korábbi előadásokról, nem foglalták szerződésbe a streaming lehetőségét, mert nem volt rá előtte se igény, se szerződéses rendelkezés” – fogalmaz a szakember.

Dr. László Áron hangsúlyozza: nem minden technikai vívmány jelent feltétlenül újdonságot. A színházi előadásról készített videófelvétel vagy a hangoskönyv (bakelitlemezen, kazettán) például évtizedekkel ezelőtt is létezett, azokkal kapcsolatban csupán az változott, hogy már bárhová magunkkal tudjuk vinni, bárhol meg tudjuk nyitni őket, így sokkal több emberhez eljuthat az adott tartalom. A zenéket, filmeket és irodalmi szövegeket szolgáltató platformok szabályozása alapvetően ugyanazon az elven működik: az információ több szerveren keresztül haladva landol a készülékünkön, mi pedig nem továbbíthatjuk az ott vásárolt szellemi terméket.

Nem meglepő, hogy mára már kevésbé jellemzőek a klasszikus, könyvvel kapcsolatos szerzői jogi perek.  Ahogy dr. László Áron mondja: legutóbb körülbelül tíz éve volt olyan esetük, amikor egy kötet felkerült az internetre, mert lejárt az író halála után hetven évig érvényes szerzői jog, azonban a még élő illusztrátori jogokat figyelmen kívül hagyták, ezért meg kellett keresni a könyvet az internetre feltöltő céget.

Forrás: Unsplash

Felhasználni szabad, szó szerint továbbadni nem

A ChatGPT megjelenése a dalszövegek kapcsán is több problémás esetet hozott magával a világ eltérő pontjain. Mára tisztázott, hogy nem adhat ki teljes dalszöveget (próbálják ki, valóban tartja a kereteket). Ehhez többek között az a németországi per is hozzájárult, amelyben a GEMA (az Artisjus német megfelelője) tett jogi lépéseket, mert a mesterséges intelligencia szabadon dobálózott a jogvédett dalszövegekkel. „2025 végén úgy döntött a müncheni bíróság, hogy ez jogosulatlan felhasználás. Az idézés viszont a szabad felhasználás körébe tartozik, ezért azt a Chat GPT is megteheti” – teszi hozzá  szakértő.

Fontos tisztázni, hogy az MI tehát ismerheti ezeket a szöveget, de csak – különböző feladatokhoz – felhasználhatja, szó szerint azonban nem továbbíthatja azokat. „Jó játék például valakinek a stílusában megíratni egy szöveget: én a céges karácsonyi meghívónkat kértem az MT-től Krasznahorkai-stílusban, és nagy sikert aratott a csapatban. Ehhez a ChatGPT nem adhat ki Krasznahorkai-szövegeket, csak ismerheti és tanulmányozhatja őket, hogy aztán az íróéhoz hasonlót alkosson. A stílust ugyanis nem védi a szerzői jog” – magyarázza dr. László Áron.

A szerzői joggal kapcsolatos szabályozás egyébként láthatóan arra törekszik, hogy minél inkább globális formát öltsön: hiszen a felmerülő problémák kontinenstől függetlenek. „Ha kimondott valami az Európai Bíróság, az USA, Kína vagy Japán legfelsőbb bírósága, esetleg ezekben az országokban jogszabályt alkotnak, arra általában mindenki figyel, és felvetődik az igény az egységesítésre. A WIPO (World Intellectual Property Organization), azaz a Szellemi Tulajdon Világszervezete az ENSZ alá tartozik, és a hasonló témákban diplomáciai egyeztetésnek ad teret, valamint elősegíti a nemzetközi szerződések létrehozását. Előfordult, hogy egy évtizedbe is betelelt az országokon, kontinenseken átívelő szabály véglegesítése, mivel azonban a technikai fejlődés tempója egyre nő, a megoldást is egyre gyorsabban kell megtalálni, így kívánatos, hogy jelentősen csökkenjen ez az időtartam” – összegzi a szakember.

A nyitókép illusztráció, forrás: Unsplash.

Lásd még:

Robot által készített festmény kerül kalapács alá – Ai-Da alkotására a Sotheby’s aukciósháznál lehet licitálni

Néhány év alatt tízmilliárd eurónyi kár – Ekkora veszteséget okozhat a zenei alkotóknak a mesterséges intelligencia egy friss tanulmány szerint

Jókai és a mesterséges intelligencia – Közelebb hozhatja a XXI. század olvasójához az íróóriást a fejlett technológia?

MI – eszköz, cél vagy módszer?

Előadók a síron túlról – Mire és miként használható fel az elhunyt művészek mesterséges intelligenciával életre keltett hangja, képmása?

MI, üzlet, művészet

Az emberiség honoráriuma