Egy mű esztétikuma ugyanúgy hat ránk, mint egy szeretett ember látványa

Egy közelmúltban publikált tanulmány szerint nem kell alkotói kompetenciákkal bírnunk ahhoz, hogy a művészet hatással legyen a mentális egészségünkre (is). Egy gyönyörű festmény, szobor vagy más műalkotás megtekintése akár tíz százalékkal is növelheti az agyi véráramlást – ugyanezt az értéket produkáljuk akkor is, ha egy szeretett személyre nézünk – olvasható a noklapja.hu-n.

„A művészeti múzeumokat mindig is megnyugtatóknak, magukkal ragadóknak találtam, magamon is észleltem a hatásukat – mondta Katherine Cotter pszichológus, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.  – A művészet élvezetében fontos, hogy hozzá nem értőként is nyitottak legyünk az élményre, és elfogadjuk, hogy nincs velünk semmi baj, ha nem értünk egy műalkotást. A művészetek kedvező pszichés hatásainak megéléséhez nem szükségesek művészettörténeti ismeretek, sem művészi tehetség.”

(Forrás: 123rf.com)

A Journal of Positive Psychology című folyóiratban megjelent publikáció szerint a mentális jóllét az erősségek és a pozitív állapotok beágyazódására utal. Magában foglalja társas kapcsolataink sikerességét, a pozitív érzelmek megélését, az életünk iránti elköteleződést és felelősségvállalást – a művészetek iránti nyitottság pedig felerősíti mindezt. A gyakori múzeumlátogatás tehát hosszú távon csökkenti a stresszt és a magányosságérzést, segíti az elmélyülést, reflektív gondolkodásra sarkall, és elmélkedő állapotokat idézhet elő – így más perspektívából tekinthetünk önmagunkra és a minket körülvevő világra. A szürke hétköznapokon valószínűleg nem túl gyakran élünk át ehhez fogható élményeket, a múzeumot pontosan ez teszi egyedi, különleges térré.

Forrás: 123rf.com

Az úgynevezett pozitív pszichológia atyjának Martin P. Seligmant tekintik, aki az 1980-as évek végén arra buzdította kollégáit, hogy ne csak a betegségekre, a pszichés problémákra összpontosítsanak, hanem az egészséges ember lelkével is foglalkozzanak. Ken Sheldonnal és Csíkszentmihályi Mihállyal megfogalmazták a pozitív pszichológia kiáltványát, az Akumali Manifesztumot, amely a pozitív érzelmeket, tulajdonságokat, kapcsolatokat és intézményeket, a boldog és teljes életet állította a középpontba. Nem a hiányosságokra és a gyengeségekre helyezi a hangsúlyt, hanem azokra a tényezőkre, amelyek elősegítik az egyének és a közösségek sikeres működését. Az irányzat egyik fontos küldetése, hogy rávilágítson a pozitív érzelmek sikeres teljesítménnyel összefüggő szerepére, és ezáltal az egyéni és szervezeti szintű produktivitás növekedésének és virágzásának lehetőségére.

Forrás: megoldaskozpont.hu

A pozitív pszichológia hatására újfajta értékrend alakult ki: az ENSZ, az OECD, az EU és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség újabb dokumentumaiban már előtérbe kerül a jóllét (well-being) fogalma.

Seligman boldogságelmélete szerint a jóllét elérésének három módja van: az élvezetek (pozitív érzések, élmények, ingerek) keresése, az áramlat (bevonódást, áramlatélményt kiváltó tevékenységek) keresése, valamint az értelem (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret) keresése, illetve megléte. Ezek mindegyike az élettel való elégedettséghez vezet.

Forrás: jegy.hu

A kellemes élet (the pleasent life) centrumában az örömök és a pozitív érzelmek állnak. A hétköznapi gondolkodás hajlamos a boldogságot a hollywoodi értelemben vett élvezetes, túláradó és csillogó, gazdagságon, hírnéven, szépségen alapuló élettel azonosítani. A kutatások szerint azonban az élvezetcentrikus élet csak rövid távú örömöket ad, és semmiképpen sem azonosítható a boldogsággal.

A jó élet (the good life) a flow-dús időtöltést, vagyis képességeink rendszeres csúcsra járatását jelenti. Az ember akkor kerülhet flow-állapotba, ha egy általa szeretett tevékenységet végez, és abban a legjobb képességeit kamatoztatva teljesen feloldódik.

Forrás: integralakademia.hu

A jelentőségteljes élet (the meaningful life) pedig egy önmagunkon túl mutató, nagyobb cél irányába állított élet. Ennek egyik tipikus példája a másokért, egy szűkebb-tágabb közösségért végzett munka – ami nem azt jelenti, hogy mosolyogjunk mindenen, ne vegyünk tudomást az élet nehézségeiről. Ez a reális optimizmusról szól, arról, hogy meglássuk a mindennapjainkban a reménykeltőt, támogatót, optimizmusra okot adót. Ha megerősítjük azt a képességünket, amivel érzékeljük, tudatosítjuk életünk pozitívumait, az amellett, hogy megteremti a jóllétünket, erőforrásként szolgál a nehéz helyzetekkel való megküzdésben.

Forrás: reoveme.com

Mindannyiunknak vannak emlékei arról, amikor gyerekként önfeledten, a külvilágot kizárva, a játékba feledkezve repült az idő. Flow-ban voltunk. Az idő előrehaladtával könnyen lemaradhatunk ezekről a tevékenységekről. Pedig felnőttként is szükségünk van arra, hogy a napi rutinfeladatainkon, célirányos teendőinken kívül legyen alkalmunk átélni a belefeledkezés érzését – írják a barankovics.hu-n.

Nemcsak az alkotásban, de a műélvezetben is megélhetjük a flow-t – mindez hozzájárul mentális egészségünk megőrzéséhez vagy visszanyeréséhez. Brüsszelben tavaly ősz óta múzeumlátogatást is felírhatnak az orvosok a Covid-stresszben szenvedőknek. A belga főváros legnagyobb kórházában a koronavírus-járvány okozta pszichés zavarok miatt kezelt betegeknek ingyenes múzeumlátogatásokat ajánlanak fel.

Forrás: minimatine.hu

Évente ötven múzeumi túrát javasoltak pácienseiknek a doktorok, a látogatásokhoz kutatás is kapcsolódik. A projektben a Grand Place-on lévő közintézmények mellett részt vesz a Divat és Csipke Múzeum, a Csatornamúzeum, a Garderobe Manneken Pis, valamint a Kortárs Művészeti Központ.

Nyitókép: Flow (forrás: barankovics.hu)