Budapesttől Zürichig: így épít támogatói közösséget a Budapesti Fesztiválzenekar

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Támogatói Klubja közel harminc éve – miután állandó zenekarrá alakultak – tudatos építkezés eredményeként jött létre, nemzetközi minták alapján. A cél kezdettől fogva az volt, hogy az együttes és közönsége között élő, személyes kapcsolat alakuljon ki – meséli Erdődy Orsolya menedzser-igazgató. Azt már Deák Zsuzsanna forrásteremtési vezető teszi hozzá, hogy nem pusztán a finanszírozási háttér megteremtéséről volt szó, hanem arról, hogy a BFZ körül valódi közösség formálódjon. De hogyan alakult meg a hivatalos formában működő Svájci baráti kör, amely azóta is része a zenekar nemzetközi támogatói hálózatának?

Csaknem három évtized telt el a Támogatói Klub megalapítása óta. Miben több ez egy szervezett adományozási lehetőségnél?

Deák Zsuzsanna: A Támogatói Klub inkább egy közösségi tér. Tagjai családként tekintenek egymásra. Olyan, hasonló értékrendű emberek találkoznak itt, akik számára a magas művészet, az igényesség, a nyitottság és az európai gondolkodás természetes közeg. A közös élmények idővel mélyebb kapcsolatokat hoznak létre. A Klubban számos tartós barátság és szakmai együttműködés született. Az összetartozás érzése legalább olyan fontos, mint maga a támogatás.

Milyen értékek mentén építik ezt a közösséget?

D. Zs.: A legmagasabb minőségű művészet iránti elkötelezettség az alap. Ehhez társul egy nyitott, polgári, európai szellemiség, amely a kíváncsiságra, a párbeszédre és a kulturális felelősségvállalásra épül. Fontos számunkra, hogy a zene ne elszigetelt élmény legyen, hanem a közös gondolkodás és találkozások apropója.

Deák Zsuzsanna (fotó: Erika Kapin Photography)

A BFZ baráti köreinek hálózata világszerte pénzgyűjtéssel és helyi rendezvények szervezésével segíti a zenekar munkáját. Miben más a nemzetközi tevékenységük?

Erdődy Orsolya: Alapjaiban nem különbözik a magyarországi működésünktől, inkább a helyi sajátosságok adják az eltéréseket. A nemzetközi baráti körök (német, angol, amerikai és svájci) is elsősorban a BFZ koncertjeihez kapcsolódva szerveznek eseményeket, de az évad során más alkalmakra is sor kerül.

Ezeken az esteken gyakran kamarazenei műsor hangzik el muzsikusaink előadásában, de a programok lehetnek kötetlenebb hangulatúak is. A cél mindenütt ugyanaz: személyes kapcsolatot teremteni és hosszú távú elköteleződést építeni a zenekar és a helyi közösség között. Így volt ez a Svájci baráti kör megalakulásakor is. Svájc kiemelten fontos célország a BFZ számára: rendszeres vendégei vagyunk a Lucerne-i Fesztiválnak, évről évre fellépünk Gstaadban, Zürichben, Luganóban és Genfben is, ahol az operaprodukcióinkat is bemutattuk.

A Covid-pandémia idején az Émile étterem kertjében szerveztünk egy vacsorát, amelyre Budapesten működő svájci vállalatok vezetőit hívtuk meg – azzal a kifejezett céllal, hogy a zenekar körül Svájchoz kötődő támogató közösség alakuljon ki. Többen azonnal nyitottan reagáltak az elképzelésre, és a beszélgetéseket konkrét lépések követték.

A kezdeményezéshez csatlakozott Svájc korábbi budapesti nagykövete is, aki itteni szolgálata idején rendszeres vendége volt hangversenyeinknek. Hazatérését követően aktív szerepet vállalt a kör munkájában, jelenleg pedig tiszteletbeli elnökként segíti tevékenységét.

Erdődy Orsolya (fotó: Jónás Jácint)

Mit gondol, rájöttek a magyar emberek, milyen előnyökkel jár, ha egy nagy cég összekapcsolódik egy olyan világsikerű kulturális intézménnyel, mint a BFZ? Milyen tapasztalatai vannak ebből a szempontból a nemzetközi közönséggel?

E. O.: Magyarországon – nemcsak a kultúra területén, de ott különösen – még nem annyira erős a szponzorációs és filantróp hagyomány, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Egy nagy amerikai vagy brit zenekar műsorfüzetét fellapozva oldalakon át sorakoznak a vállalati támogatók: prémium autó-, óra- és ékszermárkák, bankok, pénzügyi szolgáltatók. Ezek a cégek pontosan látják, hogy a magas kultúra közönsége gyakran egybeesik az ő célcsoportjukkal. Ugyanakkor nem csupán marketingeszközként tekintenek a támogatásra: a filantróp szemlélet is erős. Sok vállalat mecénásként, ellenszolgáltatás elvárása nélkül áll kulturális intézmények mellé.

Mire költik a befolyt összeget?

E. O.: Az állami, fővárosi és magántámogatásokat különböző területeken használjuk fel. Ezek közé tartoznak a magyarországi koncertek és a külföldi turnék költségei, a zenészek és szólisták díjazása, a különféle ingyenes közösségi programjaink megvalósítása, az operaprodukciók költségei és a fiatal zenészek támogatása az Európai Zenekari Akadémiánkon keresztül. A komolyzenei iparág sajnos nem jövedelmező. A produkciók költségei nagyon magasak, amiket a jegy- és bérleteladások nem kompenzálnak. Ehhez ráadásul az éves infláció is hozzáadódik. A támogatás, ami az egyik évben még elég volt, ha nem követi az inflációt, az újabb évre már nem lesz elég. Ahhoz, hogy az eltervezett koncerteket a védjegyünkké vált magas színvonalon valósíthassuk meg, számunkra elengedhetetlen a baráti körök és a támogatók anyagi hozzájárulása.

Forrás: Budapesti Fesztiválzenekar

A Budapesti Fesztiválzenekar legfontosabb küldetését korábban így fogalmazták meg: a hazai társadalom megszólítása a zene szépségével. Milyen mérleget vonnak? Hogyan egészül ki mindez a nemzetközi közönség bevonásával?

E. O.: Az egyik legfontosabb küldetésünk, hogy a zenét a legszélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tegyük. Ehhez hagyományos és rendhagyó koncerteket is szervezünk, sokszor helyben szolgáltatva a zenét azoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni a hangversenyeinken. Azt, hogy milyen nagy igény van a minőségi zenére, mi sem mutatja jobban, mint hogy a 2025–2026-os szezonra rekordszámú bérletet adtunk el, és előadásaink továbbra is telt házasak.

Koncertrepertoárunk a legkisebbektől a nyugdíjas korosztályig mindenkinek szól. Amikor külföldön játszunk, ugyanezt a koncepciót követjük. Például a februári amerikai turnénkon is tartottunk Kakaókoncertet a legkisebbeknek New Yorkban. Mindez a kint élő magyarok és az Amerikai baráti kör kezdeményezésére valósult meg. Külföldi koncertjeinket a helyi zeneszerető közönségen kívül rendszeresen látogatják a kint élő magyarok, valamint a diplomáciai, a kulturális és a gazdasági élet legfontosabb szereplői. Tulajdonképpen Magyarország kulturális nagyköveteként vagyunk jelen, erősítve hazánk pozitív megítélését.

Erdődy Orsolya és Fischer Iván (forrás: Budapesti Fesztiválzenekar)

2011-ben, 34 évesen érkezett a Fesztiválzenekarhoz. Mire a legbüszkébb?

E. O.: Talán arra, hogy elmondhatom, a világ egyik legjobb és legismertebb szimfonikus zenekarát vezetem, ami 2023-ban a Bachtrack klasszikus zenei szakportál rangsorában a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara között a nyolcadik helyet érdemelte ki, 2022-ben pedig a világ legrangosabb komolyzenei szaklapja, a Gramophon az „Év zenekarának” választotta. A BFZ a magyar és a nemzetközi kulturális élet meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát, miközben a közönségszervezés és a kulturális fenntarthatóság terén is példamutató eredményeket ért el. Nagyon büszke vagyok a közösségi és edukációs programjainkra, amik segítségével a Fesztiválzenekar szinte egyedülálló módon teszi elérhetővé a klasszikus zenét hátrányos helyzetű közösségek és fiatalok számára. Büszkeséggel tölt el a Zene éjszakájaeseménysorozat is, amelynek ötletgazdája voltam, és aminek a keretében a zenekar évente egy estére kilép a megszokott koncerttermekből, és bárokba, kávéházakba viszi el hazai és külföldi szerzők zeneműveit. Több egyetemen oktatok kulturális diplomáciát, számomra a kultúra, a klasszikus zene népszerűsítése és a partnerek összekapcsolása egyfajta misszió. Úgy érzem, elengedhetetlen, hogy hidakat építsünk a társadalomban.

Szerencsés vagyok, mert a munkám minden pillanatát szeretem, élvezem. Akkor is, amikor hajnalban fáradtan érek haza egy-egy támogatói eseményről, vagy amikor reggel kinyitom az Outlookomat, és azzal szembesülök, hogy megint kétszáz e-mail vár megválaszolásra. Büszke vagyok a csapatomra is, akik ott állnak mellettem, és fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy projektjeink megvalósulhassanak.

Deák Zsuzsanna és Erdődy Orsolya (fotó: Erika Kapin Photography)

Zsuzsanna, hogyan jellemezné az Orsolyával közös munkát?

D. Zs.: Erdődy Orsolyával rendkívül szoros és inspiráló a szakmai együttműködés. Forrásteremtési (nemzetközi elnevezésén development) vezetőként a támogatói stratégia kialakítása és megvalósítása a feladatom, de a BFZ mellett álló támogatói kör építése és gondozása valódi közös munka: folyamatos párbeszéd és egymás erősségeire épülő együttgondolkodás jellemzi. Az emberekkel való kommunikáció – a személyes beszélgetések, a finom kapcsolódási pontok felismerése, a hosszú távú bizalom kialakítása – talán a munkánk legfontosabb része, és számunkra kétségkívül a legkedvesebb is. Abban hiszünk, hogy a támogatás alapja mindig az emberi kapcsolat – és ezeket a kapcsolatokat nagy figyelemmel és valódi örömmel ápoljuk.

A cikk először a 2026 áprilisában kiadott, Svájc kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: A Budapesti Fesztiválzenekar (forrás: BFZ)

Lásd még:

A zenehallgatás felemelő, gyógyító, vigasztaló lehet – Villáminterjú Fischer Ivánnal, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójával

„Az ország legboldogabb családja” – Beszélgetés Deák Zsuzsannával, a Budapesti Fesztiválzenekar forrásteremtési vezetőjével

Stílus, zene és jó ügy: felejthetetlen este a Budapesti Fesztiválzenekarral – Beszélgetés Erdődy Orsolyával, az együttes menedzser-igazgatójával