FolkAréna 2024, Lírai korzó Nagy Ervinnel, Kispál-koncert, Lengyel Tamás apanevelő vígjátéka, „csodakamra”

FolkAréna 2024 – XLIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, 2024. április 5–7.

Az élő népművészet összművészeti fesztiválja a Táncház Egyesület rendezésében, széles körű szakmai összefogással valósul meg. A negyvenharmadik alkalomra, 2024. április 5–7. között kerül sor. A fő helyszín idén is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, ahol a küzdőtéren egymást váltják majd az táncházak, ott zajlanak az esti gálaműsorok, valamint a népművészeti vásár, de az összes kisebb-nagyobb terem is megtelik párhuzamosan futó programokkal.

A tavaly 50. születésnapját ünneplő táncházmozgalom a nyolcvanas évek elejére mérföldkőhöz érkezett: az ország legnagyobb fedett létesítményében, a Budapest Sportcsarnokban 1982. március 28-án rendezték meg az I. Táncháztalálkozót, amely azóta is minden évben várja az érdeklődőket.

A Táncháztalálkozó az UNESCO-listán szereplő és hungarikumnak nyilvánított táncházmódszer nagy ünnepe, kiváló minősítéssel díjazott Folklór Fesztivál és minősített európai kulturális fesztivál. Története igazolja, hogy ez az esemény a hagyományos népművészet és a színpadi előadóművészet, falu és város, az archaikus és a modern izgalmas egymásra hatásának eleven megjelenítése, a nagyközönség aktív közreműködésével.

Péntek este „Halljunk szót…!” címmel a Fonó Budai Zeneházban koncerttel egybekötött nyitótáncház veszi kezdetét, ahol a világ minden részéről érkező táncházkedvelők találkozhatnak.

A negyvenharmadik Táncháztalálkozó április 6–7-én, szombaton és vasárnap a Budapest Sportaréna küzdőterén az Aprók Bálja programrésszel indul, melynek különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben. Az ezt követő „Tánchagyományaink” programrész táncházak és bemutatók sorozata, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. A néptáncokkal csak most ismerkedők az élő zenére tanulhatják, akik tudják, szabadon táncolhatják az egymást követő, más és más hangulatú táncainkat a Sportaréna küzdőterén.

Ezzel párhuzamosan a Martin György teremben Tücsökringatóval és Kőketánccal az ovis gyermekeket szólítjuk meg. Ezt követően a „Családban marad – táncos generációk műsora” tekinthető meg, amit a „Kamasz táncház” követ, ahol a „Fölszállott a páva” tehetségkutatóból megismert Sarjú Banda zenél. A programban megtalálható lesz Novák Ferenc tánctörténeti előadása is.

A Kodály-teremben a „Tágasságot nekünk is!” című programrészben zeneiskolások és zenetanodások mutatkoznak be. Az „Ókútból friss víz – koncertsorozat műfaji határok nélkül” programmal azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni, hogy a zenei folklorizmust egymástól eltérően megközelítő alkotások egymást kiegészítve még erősebben képesek a népművészetben rejlő értékeket kiemelni, bemutatni.

A rendezvényen a résztvevők megtekinthetik a Foltin Jolán emlékére készült nagy sikerű vándorkiállítást is.

A szombat esti Gála műsorán fellépnek Magyarország kiemelkedő néptáncegyüttesei, hagyományőrző együttesei és a határon túlról érkező népművészek. A programot a küzdőtéren zajló „Táncház a javából” teszi teljessé.

Vasárnap a „Magonc nyitány”-t követve az „Aprók Bálja” és a „Tánchagyományaink” programrész folytatására kerül sor, amelyek mellett a kézműves-foglalkozásokon is szeretettel várnak mindenkit. Ekkor kerül sorra a „Minden magyarok tánca” is, ami a Kárpát-medence határon túli tájain és a távoli országokban élő magyar néptáncosok és népzenészek nagyszabású eseménye.

Vasárnap 17 órától az idén ötvenedik születésnapját ünneplő Vujicsics együttes koncertje és táncháza indítja az estét, majd a Gálaműsor keretén belül a legkiválóbb énekesek és a Táncháztalálkozó „fesztiválzenekara” közreműködésével több száz, népviseletbe öltözött táncos a nagyközönséggel együtt idézi fel a hajdani falusi bálok hangulatát. A hétvégét az Aréna küzdőterén az „Össztánc” zárja.

A Táncháztalálkozó egyik nagy vonzerejét a Népművészeti Kirakodóvásár jelenti, amely a hagyományos tárgyalkotást, valamint az abból táplálkozó képző- és iparművészetet együttesen jeleníti meg, régi és új tárgyakkal, a funkcionális esztétikumot magas szintűen képviselve.

További információk: ITT.

Lírai korzó – szombathelyi belvárosi séta Nagy Ervinnel a magyar költészet napján

Találkozási pont: Berzsenyi Dániel tér

Időpont: 2024. április 11., 10:30 és 15:00 

A korzó állomásai:

Berzsenyi Dániel-szobor (Berzsenyi tér)

Petőfi Sándor-szobor (Ady tér)

Weöres Sándor-szobor (Ady tér)

Gazdag Erzsi-emléktábla (Petőfi Sándor utca)

Pável Ágoston-szobor (Múzeumpark)

A séta állomásain az adott költőt Dr. Czetter Ibolya főiskolai tanár méltatja, majd Nagy Ervin Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában elhangzik a szerző egyik költeménye.

A séta időtartama körülbelül 80-90 perc.

A meghirdetett időpontban elsősorban iskolai csoportok jelentkezését várják.

A programon a részvétel ingyenes, a csoportos jelentkezés regisztrációhoz kötött.

Regisztráció és információ: regisztracio@agora-savaria.hu.

 Esőhelyszín: AGORA – Művelődési és Sportház aula

A Kispál és a Borz koncertje Bécsben 

Helyszín: 1140 Wien, Hadikgasse 62.

Időpont: 2024. 04.12., 19:00

Ez alkalommal harminchét év legnagyobb Kispál-slágerei mellett elhangoznak a legújabb, „Beszorult mondat” című lemezük legjobbjai is!

További információk: ITT. 

Kitolás – Lengyel Tamás egyszemélyes vígjátéka

Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1022 Budapest, Marczibányi tér 5./A

Időpont: 2024. április 12., péntek, 19:00–20:20 (szünet nélkül)

Apának lenni nem könnyű. Sőt elképesztően nehéz. Főleg, mert senki nem mondta el, hogyan kell csinálni. Mostanáig! Ebben az apanevelő előadásban szó lesz a terhesség különböző fázisairól, a magzattelepátiás kommunikációról, a babakocsivásárlás traumáiról, levakarhatatlan nőrokonokról, a szabadban szoptatás férfiakra gyakorolt hatásairól, a játszótér szellemeiről és a nagy mennyiségben hallgatott Gryllus Vilmos-dalok mentálhigiénés következményeiről.

„Válaszokat, persze, én sem tudok. De azért elmondom a frankót. Vagy legalább, hogy velem hogy történt minden. Addig is vigyázz! Az ellenség sohasem alszik. Se képletesen, se szó szerint."

Lengyel Tamás produkció

Az előadást 14 éves kor felett ajánlják.

Audiovisual-gagmen: Beke Dániel, Praznovszky Dániel

Szily László azonos című regénye alapján írta és rendezte: Horváth János Antal

További információk: ITT.

A nyugvó, a tévelygő és a megzabolázott természet

Csopotos kiállítás

Kiállító művészek: Csizek Tamás, Csonka Veronika, Dér Adrienn, Farkas-Pap Éva, Gáspár Annamária, Hoóz Anna, Horváth Gergely, Körei Sándor, Matisz Richárd, Metzing Eszter, Sarfenstein Ditta, Sipos Ábel, Teplán Nóra, Újházi Adrienn

Kurátor: Máté Zsófia

Helyszín: Tokaj Art Wine (Budapest V. kerület, Hold u. 21.)

Időpont: 2024. április 17–május 22.

A csoportos tárlat kiindulópontja a modern múzeumok előfutárának tekintett Wunderkammer. A reneszánsz Európában keletkezett „csodakamrák” a természeti képződmények, tudományos műszerek, értékes műalkotások, néprajzi tárgyak és egyéb érdekességek meghökkentően eklektikus gyűjteményei voltak. A Wunderkammer olyan szimbolikus jelentésekkel átszőtt, esztétizált mikrokozmosz, amely az ember természetről, technológiáról, művészetről alkotott felfogásának alakításában is szerepet játszott. A kiállítás címe a korszak egyik meghatározó gondolkodója, Francis Bacon által a természettörténetben elkülönített három kategóriát idézi fel. A nyugvó, azaz képződő és elmúló természet a teremtés során megalkotott fajok leírását jelenti, ide tartoznak az ásvány-, növény- és állatvilág kreatúrái. A második, vagyis az eltévelyedő és váltakozó természet az első csoporttól való eltérésekkel foglalkozik, véletlenszerű képződmények tartoznak ide. A harmadik csoport a természet elemeinek művi, művészi megmunkálását jelöli, ide sorolhatók a modern értelemben vett képzőművészeti alkotások. A korabeli Wunderkammer a természetről rendelkezésre álló ismereteket hasonló elkülönítések mentén rendszerezi, hogy a képződményeket és tárgyakat vizsgálja, megfigyelje és kontrollálja.

A csodakamra, ahogyan az ezt aktualizáló és átértelmező kiállítás is a gyűjtésről, a kiemelésről, a megőrzésről és a rendszerezésről szól.

A tárlat azt a kérdést veti fel, hogy mi lehet a csodakamra a jelenkori jelentősége. Vajon egy valószínűtlen dolgokat egymás mellé állító gyűjtemény tárgyegyüttesén keresztül rálátást nyerhetünk-e a jelen világképét meghatározó tényezőkre; a természethez, tudományhoz, kultúrához fűződő megváltozott viszonyunkra?  A felvilágosodás előtti korszakhoz kapcsolódó kiállítási formátum kortárs művészeti interpretációja értelmet adhat-e a jelenben zajló természeti folyamatok tapasztalatának?

További információk: ITT.

Nyitókép: Veres Gábor Weöres Sándor-szobra Szombathelyen (forrás: szallas.hu)

Lásd még:

„Közösséget szeretnénk teremteni magunk körül. Kortárs művészeti közösséget”– Beszélgetés Berger Annával, a Tokaj Art Wine művészeti projekt vezetőjével

Sebestyén Márta kapja a Táncház Díjat