Jegybanki gyűjtemények a világban


Ezzel egy évszázados európai és globális gyakorlathoz csatlakozott. A központi bankok műgyűjtői tevékenységének alapvető célja: felkarolni a művészeti értékeket és megőrizni a kulturális örökséget a következő generációk számára. 

Az európai jegybanki gyűjtemények többsége a XX. században jött létre, a spanyol (Banco de España) és a francia (Banque de France) központi bank ebbéli  törekvése azonban a XVIII. század végéig, illetve a XIX. század elejéig nyúlik vissza, esetükben a gyűjtőtevékenység történelmi tradíciónak tekinthető. A központi bankok művészeti kollekciói javarészt festményekből állnak, azonban egyes gyűjteményekben grafikák, szobrok, installációk, kárpitok (az osztrák Oesterreichische Nationalbank esetében antik vonós hangszerek is) szerepelnek. Gyakran a kollekcióhoz sorolják a bankban használt antik, például numizmatikai tárgyak gyűjteményét is.

Katrien Vermeire, Rivka & Dungeness (2001), Courtesy Katrien Vermeire (forrás: nbb.be)

Mivel a gyűjteményeknek reprezentatív, olykor kultúrdiplomáciai szerepük is van, jellemzően a hazai, illetve az adott országhoz valamilyen módon kötődő alkotókat mutatják be. Az észt jegybank (Eesti Pank) kollekciója például észt művészek, illetve Észtországhoz vagy az észt kultúrához kötődő külföldi alkotók munkáiból áll. A görög jegybank (Bank of Greece) csaknem háromezer darabos kollekciója főleg XIX. és XX. századi görög festményeket foglal magában, melyek tárgya főként történelmi-mitológiai ihletésű, illetve tájkép, csendélet és portré. A belga jegybank (Nationale Bank van Belgie) 1972 óta gyarapodó, jelenleg körülbelül ezernyolcszázötven darabot számláló kortárs gyűjteményébe csak belga vagy Belgiumban élő művészek alkotásai kerülhetnek be. A német jegybank (Deutsche Bundesbank) kollekciója német származású, az absztrakt tendenciákhoz kötődő művészek alkotásaiból áll. A Magyar Nemzeti Bank törzsanyagát a XX. század második felétől napjainkig terjedő időszakból származó, jellemzően magyar művészek által alkotott festmények teszik ki, de szobrok, textil- és üvegmunkák, valamint fotók is szerepelnek a gyűjteményben.

Lefteris Kanakakis, Asztali olajfestmény 1973 (forrás: a Bank of Greece művészeti gyűjteménye)

Egyes bankok nemzetközi anyagot is gyűjtenek. Az Európai Központi Bank (European Central Bank) kollekciója, szerepéből adódóan, több európai ország alkotóit reprezentálja. A holland jegybank (De Nederlandsche Bank) nemzetközi és fiatal holland tehetségek munkáival gyarapítja a XX. század eleje óta bővülő gyűjteményét. Az olasz jegybanki (Banca d'Italia) kollekció mind időben, mind földrajzi értelemben széles spektrumot ölel fel: az alkotások között fellelhetők ősi keleti műtárgyak, római kori szobrok, flamand faliszőnyegek és XX. századi olasz művek is. Jelenleg elsősorban olasz művészek alkotásait vásárolják.

Cornelia Schleime, Nő kutyával, 1994-95, akril, vászon, vegyes technika, 145 x 125 cm (forrás Bundesbank.de)

A gyűjteményépítés módját tekintve tipikus, hogy aukciókon, galériákban, illetve műtermekben fellelhető alkotásokat vásárolnak, ám az is előfordul, hogy a bank kéri fel a művészeket egy-egy darab megalkotására. A Bundesbank irodái például számos elismert német művész (többek között Tony Cragg, Joseph Kosuth) szobrainak és helyspecifikus installációinak adnak otthont, amely alkotások nagy része a Kunst und Bau (Művészet és Építészet) projekthez kapcsolódóan, megrendelésre készült. Néhány esetben más intézménytől örökölt tárgyak alapozták meg a kollekciót. A francia jegybank gyűjteményének java része az intézmény 1800. évi megalapításakor, öröklés útján került a tulajdonába. Arra is van példa, hogy a jegybankok adományozás révén válnak alkotások tulajdonosává, például az Egyesült Államok-beli Federal Reserve Board-gyűjtemény minden darabját ajándékként kapták. 

A jegybankok többnyire művészeti szakemberekből álló tanácsadó testületre támaszkodva választjá ki a műalkotásokat. Az olasz, a belga és a magyar jegybank is ezt a gyakorlatot követi, az MNB-nél jelenleg dr. Fabényi Julia, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, dr. Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főmuzeológusa, gyűjteményvezetője, valamint dr. Rieder Gábor művészettörténész tesz javaslatot. 

Keserü Ilona, Áramlás, 1975-1989, akril, vászon, 180x120 cm (fotó: Varga Somogyi Tibor)

A kollekciók törzsanyaga a jegybanki épületekben található, az alkotások a munkakörnyezet szerves részét képezik, inspiráló légkört teremtenek. Az épületeket  bankbiztonsági okból  szigorúan védik, ugyanakkor, megoldásokat keresnek arra, hogy ne csak a bank dolgozói találkozhassanak a művekkel. A francia jegybank például évente egyszer – a Kulturális Örökség Napjain – megnyitja kapuit, és a publikum is megtekintheti az alkotásokat. Az Európa-szerte megrendezett esemény alkalmával az MNB is látogatható, illetve előzetes egyeztetés alapján a gyűjteményt gondozó divízió, az MNB Arts and Culture munkatársai szakmai csoportoknak, egyetemistáknak is tartanak tárlatvezetést. A magyar jegybank épületeinek irodáiban és közösségi tereiben több mint hétszáz alkotás kapott helyet, az MNB Budai Központban jellemzően a figurális és gesztusfestészethez kötődő művek láthatók, míg a Felügyeleti Központ, az egykori Postapalota épületét a neoavantgárd művészgeneráció munkái és a geometrikus absztrakt tendenciákat képviselő alkotások gazdagítják.

Egyes jegybankok rendszeresen szerveznek kiállításokat az intézmények és a nagyközönség közötti híd megteremtése érdekében. Az Európai Központi Bank évente egyszer a publikum számára is nyitott kiállítást rendez frankfurti épületének aulájában, egy-egy ország művészetét bemutatva – és e kiállítások anyagából vásárolva bővíti kollekcióját. A belga banki gyűjteményt szintén évente egyszer tekintheti meg a nagyközönség a bank könyvtárában rendezett kiállítás keretében. A spanyol anyag jelentős része a bank két madridi székhelyén, illetve tizenöt fiókintézményében található, de cibeles-i központjukban, a nemrég felújított, utcáról is megközelíthető kiállítótérben rendezett időszaki tárlatokon a nagyközönségnek is bemutatják a gyűjtemény darabjait. 

Nádler István, Diptichon I., 2007, kazeintempera, vászon, 240x180 cm (forrás: MNB)

Ezt a gyakorlatot követte az MNB Arts and Culture 2022-ben, a Budai Központ épületében rendezett három pop-up kiállítása is. Olykor nem a bank épületében, hanem külső helyszínen rendeznek tárlatot. Ilyen volt például az MNB-gyűjtemény nő művészeinek alkotásaiból válogató Folyékony időszeletek, melyet a veszprémi Művészetek Házában láthattak az érdeklődők. Az MNB művészeti divíziójának kiemelt célkitűzése, hogy a gyűjtemény láthatóságát, illetve az alkotók ismertségét a nemzetközi kortárs művészeti színtéren is növelje, jelenleg például Kínában zajlik egy, a Pesti Műhely munkásságát bemutató kiállítás-sorozat. A török jegybank is hasonlóképpen jár el, hagyományos és kortárs művekből álló kollekcióját Törökország mellett külföldön is rendszeresen bemutatja.

A nagyközönség gyakran műtárgykölcsönzések révén találkozhat egyes banki kollekciókba tartozó művekkel. Például a francia, olasz és a belga jegybank is együttműködik a művészeti szféra szereplőivel, és  gyűjteményének egy-egy darabját rendszeresen kölcsönadja egy-egy kiállítás apropóján. A gyakorlathoz a MNB is csatlakozik, jelenleg a balatonfüredi Vaszary Galéria Maurer Dóra-kiállításán, valamint Reigl Judit Műcsarnokban rendezett centenáriumi tárlatán láthatók a gyűjteményben szereplő alkotások.

Reigl Judit, Folyamat, 1975, vegyes technika, vászon, 180,5x201,5 cm (forrás: MNB)

A kollekciók virtuálisan is láthatóvá, hozzáférhetővé tehetők: az olasz, a finn és a spanyol jegybank gyűjteménye egy részének bemutatására dedikált oldalt működtet. Az MNB kortárs anyaga szintén megtekinthető online, az mnbarts.hu magyar-angol nyelvű honlapon a kiállítások dokumentációja, művészekkel készült interjúk és edukációs célú cikkek is elérhetők. 

Több jegybank, így a spanyol, a ciprusi és az olasz  díszalbumot is kiad. Az MNB kollekcióját bemutató Zoom – 100 mű a gyűjteményből című reprezentatív kötet  harminchárom alkotó munkáiból válogat.

*Az írás a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága (vezető: dr. Horváth Marcell) munkatársainak 2021-ben végzett kutatásán alapul. 

Lásd még:

Hol tartunk 2023-ban a vállalati gyűjtemények építése terén?

A corporate art a profit társadalmi-kulturális célú visszaforgatásának egyik formája

Vállalati gyűjtés Magyarországon

Állandó kiállítás a Kempinskiben– a Kempinski Hotel Corvinus gyűjteménye

A világ legjelentősebb vállalati gyűjteményei a bankszektorban

Corporate Art – a kultúrába fektetnek

„Ha a gyűjtők összefognak, művészeti projektek megvalósítását segíthetik”

Nyitókép: Maurer Dóra alkotása az MNB Felügyeleti Központban © MNB Arts and Culture