A magyar animáció legjava Kecskeméten

Hazánk első animációs filmfesztiválja – egyben legnagyobb múltra visszatekintő filmfesztiváljaink egyike –, az idén 40 éves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) a színes nemzetközi program mellett hangsúlyt helyez a legnagyobb magyar alkotók bemutatására is. 2025. május 27. és június 1. közöttátfogó válogatást láthat majd a közönség a 111 éves magyar animáció legegyedibb alkotásaiból, lesz kiállítás a hetvenéves diafilmről és megemlékeznek a hazai animáció „kerek évfordulós” ikonikus alakjairól, a Mézga család és a dr. Bubó megalkotójáról, Nepp Józsefről, a rendkívül sokoldalú Varga Csabáról, a Cannes-ban „szélsőséges őrültként” számontartott Reisenbüchler Sándorról és az Arany Pálma-díjas Vajda Béláról. A hatnapos összművészeti rendezvény minden programja ingyenes. 

A 17. KAFF bővelkedik a megünneplendő évfordulókban. Az idén negyvenéves fesztivál első napján 17 órakor a Hírös Agóra kamaratermében Varga Zoltán filmtörténész nyitja meg a hazánk legidősebb animációs filmfesztiválját bemutató kiállítást, a későbbiekben pedig a közönség egy másfél órás válogatást láthat a KAFF legemlékezetesebb díjnyertes rövidfilmjeiből.

Hiánypótló kiállítás nyílik a diafilm gyártásról május 28-án. A tárlaton százhúsz illusztráció lesz látható többek között olyan művészektől, mint Bartos Erika, Cakó Ferenc, Csermák Tibor, Dargay Attila, Foky Ottó, Gyulai Líviusz, Haui József, Hont-Varsányi Ferenc, Jankovics Marcell, Macskássy Gyula, Marék Veronika, Richly Zsolt és Sajdik Ferenc.

Idén ünnepelné 80. születésnapját a magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba, akinek KAFF-on is látható A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a valaha készült legjobb animációk közé sorolták. Varga hozta létre 1973-ban a pécsi Ixilon stúdiót (amely 1979-ben csatlakozott a Pannónia Filmstúdióhoz), egy évtizeddel később pedig ő alapított elsőként önálló animációs stúdiót. Az Erkel Andrással közösen indított Varga Stúdió a kilencvenes évek meghatározó animációs műhelyeként a neves külföldi megrendelések mellett a szerzői animációk felkarolásáról vált legendássá.

Tavaly lett volna kilencvenéves a többek között a Mézga család és dr. Bubó megalkotója, a Balázs Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett Nepp József. A Pannónia Filmstúdión belül „mindenesként”, „jolly jokerként” emlegették, aki saját rendezései mellett főként forgatókönyvíróként, animátorként, háttértervezőként, sőt zeneszerzőként is segítette pályatársai filmjeit is. Életművet mindenekelőtt a groteszk és a fekete humor jellemzi. Szívesen mutatott görbe tükröt az emberi gyengeségeknek és megalkuvásoknak. Vitriolos humora érvényesül első egész estés rajzfilmjében, az 1984-ben készült, kultikussá vált Hófehérben is, amelyet óriás kivetítőn nézhetnek meg a fesztiválon az érdeklődők Kecskemét főterén.

Nepp József (forrás: KAFF)

Egy legenda szerint a hetvenes évek elején Cannes-ban az a mondás járta, hogy a magyar filmművészetben „két szélsőséges őrült van”: az élőszereplős játékfilmben Jancsó Miklós, az animációs rövidfilmben a Balázs Béla- és Kossuth-díjas Reisenbüchler Sándor. Összetéveszthetetlenül egyedi, következetesen épített, egységes életművével a magyar filmművészet kiemelkedő alakja. Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe. Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben, az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg.

Reisenbüchler Sándor (forrás: KAFF)

A Balázs Béla díjas Érdemes Művész, Vajda Béla egyike volt a dokumentarista animáció hazai képviselőinek, miközben a karikaturisztikus animációban is maradandót alkotott. Életműve legnagyobb sikere a Cannes-ban 1980-ban Arany Pálma-díjjal kitüntetett Moto perpetuo, amelyet a a KAFF-on is levetítenek.

Végül az idén 111 éves magyar animáció legjavát három, másfél órás blokkba rendezve mutatja be a fesztivál a hatvanas évektől napjainkig. A válogatásba a legnagyobb nemzetközi fesztiválokon – Cannes-tól Berlinig, Annecy-tól az Oscar-gáláig – díjazott rövidfilmek kerültek be.

További információ a fesztivál honlapján.

Nyitókép: Részlet Nepp József Hófehér című filmjéből (forrás: KAFF)

Lásd még:

„A játékból csináltam magamnak életfilozófiát” – Interjú az idén Libri gyermekirodalmi életműdíjat nyert Marék Veronikával

Magyar Animációs Pitchfórumot rendez a Friss Hús – Magyar alkotók mutatkozhatnak be a világ legnagyobb animációs fesztiválján

A fürge rókalábak és a márkaépítés – Dargay Attila rajzfilmje, a Vuk nem csupán a mozipénztáraknál aratott sikert, hanem a merchandising-gépezet is belendült

Petőfi-versekből készített animációt a mesterséges intelligencia – Szauder Dávid Ariel videómunkáját Berlinben mutatják be

Magyar animáció lett a legjobb rövidfilm a Berlinalén – Kristály Medvét nyert Balogh Mirjána Wish You Were Ear című animációja