Mit vásárolnak, hogyan gyűjtenek és milyennek látják kollekciójuk jövőjét a hazai műgyűjtők?

A műtárgy.com és a Deloitte Magyarország 2022 és 2024 után 2026-ban harmadik alkalommal készítette el a hazai műtárgyvásárlási szokásokat feltérképező kutatását. A Deloitte nemzetközi szinten is foglalkozik a művészet, a műgyűjtés és a vagyonkezelés kapcsolódási pontjaival, a műtárgy.com pedig a gyűjtőkkel és műtárgyvásárlókkal áll szoros ügyfélkapcsolatban. E sikeres együttműködés eredménye a napokban megjelent kiadvány, amely 125 kitöltő válaszain keresztül mutatja be a hazai műtárgyvásárlók összetételét, motivációit, vásárlói magatartását és a gyűjtemények jövőjéről szóló elképzeléseket.

A válaszadói kör összetétele

A felmérést kitöltők 63 százaléka férfi. Az életkori megoszlást tekintve a 45–54 éves korosztály képviselteti magát a legnagyobb arányban, ezt az 55–75 évesek csoportja követi. Bár a válaszadók legnagyobb része gyűjtőként azonosította magát (33 százalék), az érdeklődők (29 százalék) és a műtárgyvásárlók (26 százalék) aránya is jelentős, így a három csoport közel azonos súllyal képviselteti magát a felmérésben. A gyűjtői családi háttér tekintetében a kitöltők 34 százaléka számolt be arról, hogy felmenői között voltak gyűjtők, míg a válaszadók többsége (57 százalék) nem rendelkezik ilyen családi előzménnyel.

Vásárlási motivációk

A felmérés számos kérdése foglalkozik a gyűjtők motivációjával és vásárlói magatartásával. A válaszadók többsége (63 százalék) vásárlói döntéseinél a befektetési és az esztétikai szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Csupán 1 százalékuk dönt kizárólag befektetési megfontolásból. A motivációkat részletesen vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján egyértelmű tendencia rajzolódik ki: az esztétikai és érzelmi érték szempontja kapta a legmagasabb átlagpontszámot (4,6), ezt követi a gyűjtemény létrehozása, gyarapítása (3,4) és a mecenatúra (3,1).

Forrás: műtárgy.com, Deloitte Magyarország

Vásárlási szokások

A válaszadók 39 százaléka pár havonta, 24 százaléka évente egyszer-kétszer vásárol műtárgyat, kevesebben vásárolnak hetente (4 százalék) vagy havonta (10 százalék). A döntéshozatal általánosságban gyorsnak mondható: a gyűjtők 22 százaléka azonnal, 29 százalékuk pedig egy-két nap alatt dönt, több hétig vagy hónapokig csak 8 százalék vár a döntéssel. A vásárlás legjellemzőbb helyszínei és formái közül az aukció (68 százalék), a galéria (62 százalék) és a közvetlenül a művésztől történő vásárlás (62 százalék) emelkedik ki, de a válaszadók közel fele jelölte meg, hogy vásárol magánszemélytől és művészeti vásáron is.

A kitöltők körében a kortárs művészet a legnépszerűbb gyűjtői terület: 2000 után készült műalkotásokat a válaszadók 62 százaléka, a XX. század második felében született műveket pedig 61 százaléka vásárolna. A festmények messze a legnépszerűbbek (72 százalék), emellett a grafika (39 százalék), a szobor és kisplasztika (39 százalék) és a kerámia (34 százalék) iránt is számottevő az érdeklődés. A gyűjteményekben a magyar alkotók dominálnak. Közel ugyanannyian követik a hazai és a nemzetközi műtárgypiacot (39 százalék), mint ahányan kizárólag a magyar piacról (38 százalék) tájékozódnak. A külföldi művészek alkotásai ugyanakkor a legtöbb gyűjteményben csak kis arányban vagy egyáltalán nem szerepelnek.

A gyűjtemény nyilvántartása és jövője

A válaszok alapján a gyűjtők jellemzően hosszú távra terveznek: 39 százalékuk egyáltalán nem tervezi műtárgyai értékesítését, míg 24 százalékuk több mint tíz évig tartja meg azokat. A válaszadók 58 százaléka vezet nyilvántartást műtárgyairól, míg 42 százalékuk nem dokumentálja ilyen formában gyűjteményét.

A válaszadók jelentős része (43 százaléka) már elgondolkodott gyűjteménye jövőjén, ugyanakkor kevesebben jutottak el a konkrét tervezésig. A kitöltők 22 százaléka nem tervezi, hogy foglalkozzon a gyűjteménye jövőjével. Azok körében, akik már rendelkeznek elképzelésekkel, a családon belüli örökítés a leggyakoribb terv (54 százalék).

Forrás: műtárgy.com, Deloitte Magyarország

A vásárlást visszatartó tényezők

A vásárlást leggyakrabban a nem megfelelőnek ítélt ár-érték arány (67 százalék) akadályozza, ezt az anyagi források korlátai (41 százalék) és a proveniencia hiánya (34 százalék) követik.  A piac megítélését a magas jutalékok és az áfa (52 százalék), a hamisítás (52 százalék), valamint az eredet és a hitelesség dokumentálhatóságának kérdése (50 százalék) is befolyásolja. Fontos megállapítás, hogy adókedvezmények esetén a válaszadók több mint fele vásárolna több műtárgyat, további jelentős részük pedig mérlegelné ezt.

A szakmai szolgáltatások közül a válaszadók az értékbecslést tartják a legrelevánsabbnak (42 százalék). Ezt a művészeti programok és a biztosítás (egyaránt 31 százalék), valamint az edukációs lehetőségek (30 százalék) követik.

A teljes kutatás elolvasható ITT.

Nyitókép: Látogatók az Art Basel Miami Beach vásáron (fotó: Art Basel)

Lásd még:

Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról – Mi alakítja 2024-ben a vásárlói szokásokat?

Így vásárolnak műtárgyat a magyarok – A műtárgy.com és Deloitte Magyarország felmérése nemcsak a piac, de a gyűjtők számára is hasznos információkkal szolgálnak

Ők a legdrágább magyar képzőművészek – Moholy-Nagy László és Maurer Dóra rekordot döntött 2025-ben