Falközeli kapcsolatok

Cikksorozatunk első részében szó esett arról, beszélhetünk-e üzleti megtérülésről, ha a plázák művészeti kezdeményezéseket fogadnak be, és egyáltalán, nevezhető-e művészetnek az alkotás, amely nem a galéria vagy a múzeum falán lóg, hanem a plázákban találkozik vele a befogadó. Az összetett kérdéskör fontos része, hogy milyen megjelenési lehetőségek adottak a fiatal kortárs alkotók számára, hogyan lehet „látszódni” a túltelített palettán, illetve miként alakul a kapcsolatuk a műtárgypiacra frissen belépő vásárlókkal. Lássuk!

A művészet új terepei

– A plázában működő galéria egyfajta szociológiai kísérlet – véli Radics Panka, Youngart kurátora. A kortárs képzőművészet világa sokak számára rejtett, elérhetetlen univerzum. Aki nem szakmabeli, gyakran bizonytalan: mit „illik” gondolni egy absztrakt festményről, hogyan kell viselkedni egy megnyitón, vagy mit jelent: „valódi műtárgy”? A Youngart galéria pontosan ezt a távolságot próbálja áthidalni a fiatal, tehetséges alkotók és a művészet iránt érdeklődő közönség között. Célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az alkotói és a vásárlói oldalt, és elérhetővé tegye a kortárs művészetet szélesebb körben is – magyarázza. A digitális felülethez fizikai tér is kapcsolódik: kis alapterületű, hangulatos galéria a budapesti Újlipótváros szívében, ahol az online kínálatból gondosan válogatott kollekciók élőben is megtekinthetők.

Radics Panka a Youngart galériájában, a falakon Szalontai Margit alkotásai (a szerző felvétele)

Az indulás a fiatal művészek számára sem könnyű: a hazai galériás szcéna szűk, és az érvényesülés sokszor inkább kapcsolatokon, mintsem tehetségen múlik. Radics Panka szerint nehezen tájékozódnak a piacon érdeklődők, és nem csak a műalkotások tárháza végtelen, de a vásárlói kör is egyre bővül és rendkívül változatos. – Vannak, akik kevésbé képzőművészeti szempontú döntés hoznak, mert például a lakásukba keresnek különleges darabot, elsősorban esztétikai és dizájn szempontok alapján – például, hogy a festmény mennyire illik az enteriőrbe. Ezzel szemben a tudatos gyűjtők az adott művész vizuális nyelve, formavilága vagy témaválasztása miatt keresik kifejezetten az ő alkotásait. Végső soron azonban mindig az egyéni preferenciák döntenek: az számít, hogy az adott műtárgy mennyire illeszkedik a vásárló otthoni vagy irodai környezetébe, és hogy valóban örömet szerez-e számára a mindennapokban. A kortárs művészeti galériák szerepe éppen abban áll, hogy minőségi szűrőt biztosítsanak a képdömping korában a művészet iránt érdeklődők számára – összegzi a kurátor a válogatás összetettségét.

A pláza, mint találkozási pont

A Youngart egyik legmerészebb vállalása a bevásárlóközpontokban rendezett kiállítások sorozata. A MOM Parkban indult karácsonyi vásár óta minden év végén megjelennek egy-egy plázában – legutóbb a Rózsakertben. – Ez más típusú tér, más közönséggel. Éppen ezért izgalmas – fogalmaz Radics Panka. A galéria négyszáz négyzetméteres helyiséget kapott, ahol hetente cserélték a műtárgyakat, hetvenöt művészt bemutatva. A rotációs rendszer elképesztő kurátori munkát kíván, de az eredmény magáért beszél. –Volt, aki csak vásárolni ment, és hazavitt egy grafikát. Aztán visszajött. Aztán kérdezett – meséli. A kapcsolódás itt nem metafora – valós esemény.

A Youngart 2024-es karácsonyi kortárs műtárgy vásár és pop-up kiállítása a Rózsakertben (forrás: Youngart)

Mit is jelent a kapcsolódás? A budapesti Allee bevásárlóközpont a galériához is hasonló filozófiát követ, csak más léptékben. A belső térinstallációk, a tematikus pályázatok és a kortárs értékek iránti nyitottság mind azt mutatják: a művészet nem „vendég” az üzletközpontban, hanem annak része. A különbség csak a szándékban és a kivitelezés mélységében rejlik. Az Allee vezetése is tapasztalta, hogy a látogatók nyitottak – csak kevés erre az alkalmuk, a hozzáférés korlátozott.

A Youngart különös figyelmet fordít arra, hogy ne zárja ki a nem „született gyűjtőket”. Az árak húszezer forinttól indulnak – ez nem véletlen. – Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy több százezret fizessenek egy műalkotásért. De attól még lehet igényük rá – mondja Rözge Koppány. A cél nem a leértékelés, hanem az elérhetőség. Ezért nemcsak festményeket, hanem grafikákat, kisplasztikákat, konceptuális munkákat is kínálnak.

Látogatók az Allee bevásárlóközpont néhány évvel ezelőtti környezetvédelmi kampánya részeként létrehozott kiállításon (forrás: Allee bevásárlóközpont)

Tartalom vagy látvány? A művészet határai

A Youngart a közérthetőség és a szakmai szűrés közötti egyensúlyt keresi. A plázás jelenlét náluk nem feladás, hanem lehetőség. A cél: új emberek bevonása – nem pusztán vásárlóként, hanem nézőként is.

– Számomra különösen izgalmas az a feszültség, ami a galéria hagyományos, „szakrálisnak” tekintett aurája és a plázák hétköznapi közege között feszül – meséli csillogó tekintettel Radics Panka. – Szociológiai kísérletként is értelmezhető, hiszen a kortárs művészet – bármilyen meglepő – még mindig kevéssé ismert a nagyközönség számára. Mivel az iskolai művészeti nevelés mára szinte teljesen eltűnt, és leginkább már csak az akadémiai körökben, egyetemi keretek között van jelen, az emberek többsége alig-alig találkozik ma is élő, alkotó művészek munkásságával. Pedig nagyon fontos lenne. Éppen ezért hisszük, hogy a bevásárlóközpont is ideális helyszín lehet arra, hogy a kortárs művészet közelebb kerüljön a hétköznapi emberekhez. Tapasztalataink szerint az emberek kilencvenöt százaléka nyitott is lenne rá – csupán nem tudják, merre induljanak el, hogyan kapcsolódhatnának be ebbe a világba – mondja.

És hogy mindez megéri-e? – Pénzügyileg sokszor mínuszban zárunk – ismeri el. – De hosszú távon megismernek minket, a művészeink láthatóvá válnak, és ezekből a találkozásokból gyakran új lehetőségek születnek. Ez nekünk sokkal többet ér.

A Youngart működése egyszerre emlékeztet arra, hogy a kortárs művészet nem elvont luxus – és arra is, hogy minőség csak tudatosságból születhet. A plázák világában működni nehéz, de nem lehetetlen – ha az ember hisz abban, hogy a művészet nemcsak helyhez, hanem figyelemhez kötött.

A fal, amin egy műalkotás lóg, lehet múzeumi – de lehet gipszkarton is. Csak az számít, hogy valaki megálljon előtte. 

Nyitókép: A Youngart 2024-es karácsonyi kortárs műtárgy vásár és pop-up kiállítása a Rózsakertben (forrás: Youngart)

Lásd még:

Neonfényű kiállítóterek – A művészet és a plázák kapcsolata – I. rész

„A művészet mindenkié” – Beszélgetés az Allee Bevásárlóközpont igazgatójával, Bernád Judittal

Banksy-művek egy bevásárlóközpontban – „Igazán izgalmas ötlet, amely biztosan vonzza majd a látogatókat. Nagyon fontos, hogy ilyen magas szintű művészet is megjelenjen Basildonban.”

A MaxCity a művészetnek is otthont ad – 2021 szeptemberében indult el az Art Incubator programsorozat, amely a kész produkciók mellett kísérleti és kollaborációs projekteknek is teret ad.

Hybridart Pop Up Gallery – A Lélegző természet című kiállítás az Etele Plazaban

A jövő szórakozása már elérhető – Eddig nem látott audovizuális élményt kínál a Westendben nyílt PIXIM