Ők a legdrágább magyar képzőművészek

Ötödik alkalommal jelenik meg A magyar művészek aukciós piaca című elemzés: a műtárgy.com gondozásában kiadott kötetet a VII. Műtárgybefektetési Konferencián mutatják be. Az elemzés szerint 2025 első félévében ismét növekedésnek indult a nem élő és élő magyar művészek műtárgyainak forgalma: a 2024-es 9,8 milliárd forintos összforgalom, valamint a 2025 első félévében tapasztalt bővülés azt jelzi, hogy a piac magához tért a korábbi évek visszaesése után, részben a magyar művészek nemzetközi aukciós piacon elért teljesítményének köszönhetően. 

A műtárgy.com kétévente jelenteti meg A magyar művészek aukciós piaca című kiadványt, ami már több mint hatvanezer tételből álló adatbázisra támaszkodva, tíz évre visszatekintve és már az idei év első félévének adatait is tartalmazva elemzi a magyar és magyar származású művészek hazai és nemzetközi aukciós piaci teljesítményét. 

Nemzetközi áttörés – a külföldi eladások átvették a vezetést

Több mint egy évtized után 2024-ben először fordult elő, hogy a nemzetközi aukciós forgalom meghaladta a hazai értékesítéseket: a külföldi eladások 54 százalékos részesedéssel vették át a vezetést. A trendforduló elsősorban a legdrágább magyar művészek – köztük Vasarely Victor, Hantai Simon és Moholy-Nagy László – nemzetközi sikereinek, valamint a gyenge forintárfolyamnak köszönhető.

A nem élő magyar művészek összesített aukciós eladásai a hazai és nemzetközi aukciókon 2024 és 2025 első felében (millió forint) (Forrás: műtárgy.com / A magyar művészek aukciós piaca kiadvány 2025. A teljes ábra A magyar művészek aukciós piaca című kiadványban jelenik meg a VII. Műtárgybefektetési Konferencián.)

Rekord Moholy-Nagy Lászlótól

2025 májusában a Sotheby’s New York aukciósházban értékesítették Moholy-Nagy László Am 3 (1923) című mesterművét, amely forintban számolva minden idők legdrágábban eladott, magyar festő által készített alkotása lett. Az értékesítés a 2025-ös féléves forgalom egyik legfontosabb hajtóerejének bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy az év első hat hónapjának összforgalma meghaladja az előző két év azonos időszakának eredményeit.

A 2015–2024 közötti időszak legnagyobb forgalmú nem élő magyar alkotói:

1. Vasarely Victor – 20,1 milliárd forint
2. Hantai Simon – 12,7 milliárd forint
3. Moholy-Nagy László – 7,2 milliárd forint
4. Vaszary János – 5,1 milliárd forint
5. Rippl-Rónai József – 3,3 milliárd forint
   
   

Az élő művészek aukciós piaca: stabilizáció és nemzetközi áttörés

Bár az élő és a nem élő művészek aukciós piaca méretét tekintve nem hasonlítható össze, az élő alkotók szegmense egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a magyar művészeti piacon. Az aukciós forgalom 2023–2024 között 550–600 millió forint között stabilizálódott, miközben a nemzetközi jelenlét folyamatosan bővült. Az aukciós forgalom 2024-ben 8 százalékkal maradt el a 2023-as eredménytől, ami a nemzetközi piacon tapasztalt 30 százalék feletti visszaesésnél jóval mérsékeltebb. A 2025. első félévi eredmények pedig már meg is haladják a 2024. első félévében mért forgalmat, köszönhetően főként Maurer Dóra, Bozó Szabolcs és Lakner László erős teljesítményének. 2025 első felében a nemzetközi piac részesedése jelentősen felülmúlta a hazaiét: a nemzetközi értékesítés a teljes forgalom 62 százalékát, a hazai pedig csak 38 százalékát tette ki.

Az élő magyar művészek összesített aukciós eladásai a hazai és nemzetközi aukciókon 2024 és 2025 első felében (millió forint). (Forrás: műtárgy.com / A magyar művészek aukciós piaca kiadvány 2025. A teljes ábra A magyar művészek aukciós piaca c. kiadványban jelenik meg a VII. Műtárgybefektetési Konferencián.)

A növekedéshez jelentősen hozzájárult Maurer Dóra 2025 júniusában elért életműrekordja, amellyel felzárkózott a három legdrágább élő magyar művészek közé és a legfrissebb időszak szerint pedig még előkelőbb helyen áll.  

Az élő alkotók piacát jelenleg Keserü Ilona, Nádler István és Maurer Dóra vezetik.

A 2015–2024 közötti időszak legnagyobb forgalmú élő magyar művészei:

1. Keserü Ilona – 706,4 millió forint
2. Nádler István – 596,3 millió forint
3. Maurer Dóra – 533,8 millió forint
4. Bozó Szabolcs – 531,3 millió forint
5. Lakner László – 396,7 millió forint

A piacot továbbra is a festmények uralják: 2024-ben és 2025 első felében ezek a tételek a forgalom 83 százalékát adták, míg a tételszám tekintetében a rajzok és sokszorosított grafikák vezetnek.

Milyen trendek uralják a műtárgypiacot?

A VII. Műtárgybefektetési Konferencia idén azt is vizsgálja, hogyan illeszkednek a műtárgyak, ékszerek és egyéb értéktárgyak a modern befektetési portfóliókba, és miként segíthetik a vagyonmegőrzést generációkon át. A rendezvény előadói bemutatják, kik ma a legdrágább művészek, milyen trendek uralják a műtárgypiacot, hogyan változtak a gyűjtői szokások, és hogyan válik a gyűjtés a vagyontervezés új dimenziójává.
 
A konferencia résztvevői elsőként kapják kézhez A magyar művészek aukciós piaca kiadványt, amelyben többek között az alábbi ranglisták szerepelnek:

• Top 50 legdrágább, nem élő magyar művész rangsora
• Top 25, 2000 után elhunyt magyar művész rangsora
• Top 25 legdrágább, élő magyar művész rangsora
• Top 100 legdrágább hazai és nemzetközi aukción eladott magyar műalkotás

Az egész napos rendezvényen előadások, kerekasztal-beszélgetések, svédasztalos ebéd, kávé, tea, üdítő, VIP programok és networking lehetőség várja a résztvevőket. A VIP vendégek az előadások és kerekasztal-beszélgetések után Demeter Zoltán borász vezetésével különleges tokaji borokat kóstolhatnak, majd exkluzív tárlatvezetésen vehetnek részt a Ludwig Múzeum aktuális kiállításán. 

A kiadvány 2025. október 28-tól előrendelhető INNEN.(A kiadványok átvétele, kiszállítása november 6-a után esedékes.)

Műtárgybefektetési Konferencia
Időpont: 2025. november 6., 9:00
Helyszín: Müpa Auditórium, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Részletes program ITT, Jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: Moholy-Nagy László: Am 3, 1923 (forrás: Sotheby’s)

Lásd még:

Minek alapján választanak műalkotást a magyarok? – A hazai műtárgypiac jellemzői

Lehetséges műtárgyak nélkül is élni, csak velük jobb – A képeket nem lehet a végtelenségig halmozni, ám a bérlés megvalósulásával az eladási kényszer sem olyan nyomasztó.

Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról – Mi alakítja 2024-ben a vásárlói szokásokat?

Variációk gyűjtésre – Kik gyűjtenek ma műtárgyakat Magyarországon és milyen motiváció mentén?

A művészetre költött pénzeknél egyre fontosabb a társadalmi hasznosság elve – Nem az a kérdés, szabad-e műalkotásokba fektetni, hanem az, hogy melyek a feltörekvő területek.