„Semmi más célja nincs a művészetnek, mint az őszinteség”
– Anna Margit varázslatos világa a Fidelio videóriportjában
Korabeli riportrészleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a XX. század rendkívüli művésze, a 110 éve született Anna Margit feledhetetlen alakja előtt a Fidelio.
Anna Margit a XX. századi magyar festőművészet különleges és megkerülhetetlen „különutasa” volt. Olyan egyedi önéletrajz-festő, aki a művészeti és társadalmi normáknak ellenszegülve, a tabuk nélküli őszinteség erejével alkotta meg életművét és képes volt a festészet nyelvén kifejezni mindazt, ami a józan ész számára felfoghatatlan. Alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz, életművének jelentős részét leginkább a szürrealizmus, illetve expresszív látásmód mentén alkotta meg.
A bábu megszólal című életmű-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (fotó: Palkó György)
„A művészetet élni kell”
Vidéki zsidó család gyermekeként 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában kezdte meg tanulmányait. Itt ismerkedett meg Ámos Imrével, akivel 1936-ban összeházasodtak. A nyarakat a szentendrei művésztelepen töltötték, és barátságot kötöttek Vajda Lajossal, Vajda Júliával, Korniss Dezsővel, Bálint Endrével és Fekete Bélával. Ámos Imrét 1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, 1944-ben egy németországi koncentrációs táborban halt meg.
Egyik alapító tagja volt 1945-ben az Európai Iskolának: itt a hagyomány és a kor modern festészetének együttes jelenléte alakította a csoport művészetét Kállai Ernő, Mezei Árpád és Pán Imre elméleti irányításával. 1948-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását, amelyet csak húsz év múlva követett újabb önálló tárlata az Ernst Múzeumban.
Anna Margit életműve előtt tisztelgő kiállítás a Nemes Galériában (forrás: Nemes Galéria)
Művészetében az 1940-es évek elején jelent meg első ízben a bábuábrázolás, amely végigkísérte Anna Margit életművét, és alkalmas volt arra, hogy származása, a háború borzalmai és belső vívódása kifejeződésének eszköze legyen. Az 1960-as évektől gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére is.
„Ami jellemző volt anyámra, és amit magától értetődően átörökített rám, hogy nem szabad hazudni. Semmi más célja nincs a művészetnek, mint az őszinteség. A művészetet élni kell. Minden pillanatban művész valaki, akkor is, amikor reggelizik vagy nyugovóra tér, nemcsak olyankor, ha fest vagy alkot valamit. A művészet egy életmód” – mondja Anna Margitról fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész.
Képein az 1970-es évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel. Még életében, 1984-ben Szentendre városa önálló emlékházat avatott fel ő és egykori férje, Ámos Imre tiszteletére. 1991-ben a múzeum kertjében helyezték örök nyugalomra Anna Margit földi maradványait, a művész kívánságának megfelelően.
A bábuk szerepe
A bábu megszólal című életmű-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (fotó: Szántó András)
Anna Margit születésének 110. évfordulója alkalmából a Nemes Galéria 2023 decemberében nagy érdeklődést kiváltó tárlatot rendezett az alkotónak, a Magyar Nemzeti Galériában pedig 2024-ben A bábu megszólal címmel a művész első önálló életmű-kiállítása kapott helyet.
Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának kurátora így nyilatkozik: „Anna Margit hanyagul kezelte a datálást, gyakran hasraütés-szerűen írt dátumot a képekre, hogy körülbelül akkor készülhettek, de amikor az életművet egyben nézzük, jól látszik, hogy biztos nem készülhettek akkor. Helyére kellett tenni a műveket a maguk helyes időrendi sorrendjében, hogy kirajzolódjon az a fejlődési folyamat, amit ilyen gazdagságban, 220 képpel még sosem lehetett együtt látni, mint ezen a kiállításon.”
„A kiállítótereinkben gyakorlatilag az egész életművön átívelő utat igyekeztünk bejárni, köztük Anna Margit korai, papíralapú munkáit, a szerepdilemmákkal foglalkozó, identitáskereső, önéletrajzi ihletésű alkotásait, az önarcképeit és természetesen a bábuk szerepét is fontosnak tartottuk kihangsúlyozni” – mondja a művészről a filmben Makra Laura művészettörténész, a Nemes Galéria kurátora.
Anna Margit életműve előtt tisztelgő kiállítás a Nemes Galériában (forrás: Nemes Galéria)
A Fidelio korabeli riport-részleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a művész előtt. A kutatást vezető műgyűjtő, Kiss Dániel Áron műgyűjtő a két évvel ezelőtt publikált, ötven év lappangás után előkerült Ország Lili-videó után újra együtt dolgozott a kulturális lap munkatársaival.
„Anna Margit tükröt tartott a kommunizmus által kisajátított, magyar népművészeti tárgyakkal való önkifejezésnek, hiszen ez a fajta folklórgyűjtés, amibe a nagyvárosi értelmiség fogott bele, egy idő után kiüresedett. Ez ellen a szellemi kiüresedés ellen szólalt fel képein keresztül Anna Margit” – hallhatjuk a műgyűjtőt a filmben.
A felvételen Kiss Dániel Áron mellett megszólal a festőművész fia, Péter Vladimir, Makra Laura és Kolozsváry Marianna.
A nyitóképen Anna Margit (forrás: MTVA archívum, részlet a filmből)
Lásd még:
A múzeum továbbgondolása – A Ferenczy Múzeumi Centrum megújult gyűjteményes kiállításáról
A kiszorítottak, akik a progresszív művészetet képviselték – Az Európai Iskola művészetét bemutató kiállítás nyílik Szentendrén
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
