Kanada: a kulturális kompromisszumok és a sokszínűség országa
– Szerkesztői köszöntő
Kedves Olvasók!
Magazinunk fennállásának második évében, 2021-ben úgy döntöttünk, kitekintünk a határainkon túlra is: egy-egy lapszámunkban bemutatjuk, milyen kulturális értékkel bírnak más országok; lakói hogyan gondolkodnak a kultúra finanszírozásáról, menedzseléséről; milyen formái vannak a vállalati és a magánmecenatúrának, továbbá szót ejtünk arról is, hogy milyen kiaknázott és kiaknázandó lehetőségek vannak hazánk és az adott állam kulturális metszéspontjain.
Eddig tizenegy országba (Írországba, Hollandiába, Németországba, Svédországba, Franciaországba, Izraelbe, Ausztriába, Spanyolországba, Belgiumba, Olaszországba és Svájcba) „utaztunk” olvasóinkkal (a magazinokat ITT lapozhatják át).
Tizenkettedik országspecifikus lapszámunkban Kanada kulturális-művészeti életét térképezzük fel. A következő hetekben e cikkeket olvashatják – rendhagyó módon ezúttal az online felületünkön.
Kanada: a befogadás, a kulturális kompromisszumok és a művészi sokszínűség élő laboratóriuma
Kulturális arculatát a földrajzi környezet gigantikus léptéke, a történelem viharai és a társadalmi nyitottság formálták egyedülállóvá. A világ – Oroszország után – második legnagyobb, csaknem tízmillió négyzetkilométer kiterjedésű állama a kulturális pluralizmus úttörőjeként határozza meg önmagát.
A modern Kanada sokszínű kultúrája mélyen, az őslakos népek – az úgynevezett Első Nemzetek, valamint az inuitok és a métisek – tradícióiban gyökerezik. Ez az évezredes örökség, amelynek lényege a földdel és a természettel való harmonikus, spirituális egység, a kanadai gondolkodás alapköve. Az indián törzsek képzőművészeti remekei a csendes-óceáni partvidék monumentális totemoszlopaitól a sarkvidéki, kőből faragott szobrokig – ma épp úgy, mint alkotásuk idején – nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem történetmesélő és identitásőrző szerepet is betöltenek.
Ez a szellemiség fogadta a francia és brit gyarmatosítókat, erre épült a (XVII. századtól kezdődően) a következő réteg: a hódítók frankofón, illetve angolszász kultúrája. A kétnyelvű országban Québec tartomány a mai napig az észak-amerikai francia életérzés bástyája, a többi területen pedig a brit hatások dominálnak.
Szabadság, egyenlőség, tolerancia
Kanada méltán büszke arra, hogy értékrendje középpontjában – az 1970-es években nemzeti hitvallássá vált – multikulturalizmus áll. Az ősi és az új értékek, szokások „összefésülése” minden féltől nyitottságot, bátorságot, kompromisszumkészséget igényelt, és olykor komoly konfliktusokkal járt. A modern államnak szembe kellett néznie az évszázados traumákkal is.
Napjainkban a lakosság mintegy huszonhárom százaléka (közel minden negyedik ember) Kanadán kívül született. A legtöbb bevándorló Indiából, a Fülöp-szigetekről és Kínából érkezik. Mindez sajátosan formálja az ország demográfiai és kulturális képét.
A kanadaiak hisznek abban, hogy a bevándorlók kulturális háttere gazdagítja a társadalmat; ez a szemléletmód a haladás záloga. Az egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság és a megbékélésre való törekvés Kanadában alapvető nemzeti erény.
Van mit tanulnunk tőlük.
L. Horváth Katalin
felelős szerkesztő
Nyitókép: Totemoszlopok (fotó: Kanadai Történeti Múzeum, Ottawa)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.
