Különböző világok, ismerős kérdések

Mit tanulhat egymástól egy kulturális intézmény első embere és egy vállalati felsővezető? A Perspektíva Mentorprogram harmadik évadának tapasztalatai alapján jóval többet annál, mint amit elsőre a klasszikus mentor–mentorált szerepekből gondolnánk. A program ezúttal – a korábbi gyakorlattól eltérően – fél évig tartott, és ez idő alatt a résztvevők saját és intézményük működésére, lehetőségeikre és kihívásaikra is más szemszögből tekinthettek. Ugyanis az Art is Business – az Equilor Wealth Office támogatásával létrejött – kezdeményezésének egyik alapfelvetése éppen ez: az üzleti és a kulturális szféra kapcsolatépítése között nem feltétlenül a közös pontok hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, hanem az, hogy nem ismerjük eléggé, miként működik a másik. E távolságot szeretnénk csökkenteni: a program során a felek nem kész válaszokat kapnak, hanem új kérdéseket tehetnek fel, szempontrendszereket ismerhetnek meg. Olyan kapcsolatok épülhetnek, amelyekből mindkét fél tanulhat.

A harmadik évad záróeseményére a Merlin Színházban, a POWER LINES tárlat izgalmas műtárgyai között került sor.  A huszonhat résztvevő páros közül öt állt ki a közönség elé és számolt be a tapasztalatairól: Dobó István, az Equilor Wealth Office vezetője és Borbély-Tardy Anna, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai és operatív igazgatója és Gáspár Emese, a Zeneakadémia kancellárja; Vojtek Attila, a GE Healthcare folyamatfejlesztési igazgatója és Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója; Kaszás Attila, a Viwa Vitaminwater ügyvezető tulajdonosa és Kirják Róbert, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója; illetve Mészáros Mariann, a Dorsum Zrt. Vezérigazgatója, akinek a mentoráltja, Székely Kriszta, a Katona József Színház igazgatója nem tudott jelen lenni az eseményen.

Dobó István és Borbély-Tardy Anna

Kiderült többek között, hogy egy  kulturális intézmény számára különösen hasznos lehet megérteni, miként gondolkodik az üzleti szereplő, milyen szempontok alapján keres partnereket. A közös munka során célcsoportokról, célokról és arról gondolkodtak, hogyan lehet az intézmény működését és értékeit a vállalati szereplők számára is érthetően és vonzóan megmutatni. A finanszírozási és szervezeti kérdések mellett szóba kerültek a vállalati és művészeti együttműködések, a nemzetközi kapcsolatok és az intézmények lehetőségeinek szélesítése is.

Gáspár Emese és Csorbai Hajnalka

Az elhangzottakból az is kirajzolódott, hogy egy mentor nem feltétlenül azért hasznos, mert kívülről meg tudja mondani, mit kellene tenni. Sokszor éppen az a legfontosabb szerepe, hogy más kérdéseket tesz fel, mint amelyek a hétköznapi munka során automatikusan felvetődnek. És persze az is elengedhetetlen, hogy a marketing, a szponzoráció és a mindennapi működés mellett a mentor valóban és testközelből ismerje meg azt a közeget, amelyben mentoráltja dolgozik.

Vojtek Attila és Horváth László

A közös gondolkodás ugyanakkor egyik páros esetében sem egyirányú tanulás volt. Hiszen – mint ahogyan arra a vállalati vezető is rámutatott – a művészeti és a gazdasági oldal közötti kapcsolat korántsem olyan távoli, mint azt korábban gondolták. A különböző tapasztalatok inkább kiegészítették, mintsem kizárták egymást. Az üzleti szereplők közül többen beszámoltak arról, mennyire sokat tanultak a kulturális oldalról, például arról, miként lehet az intézményt a látogatók, a közösség és a társadalmi hatás szempontjából is vizsgálni.

Kirják Róbert és Kaszás Attila

A kapcsolatok épülésével tehát nemcsak szakmai, hanem személyes értékeket is teremtettek a párosok. A közös munka pedig nem ér véget a program lezárásával: több páros is beszámolt arról, hogy a kialakult kapcsolat a későbbiekben is tovább élhet – nemcsak üzleti, de személyes jó barátságként is.

Mészáros Mariann

Az esemény végén Balogh Máté András, az Art is Business vezetője is beszámolt a program egészének tapasztalatairól. Mint mondta, bármennyire is szerette volna, nem tud minden páros esetében sikerről beszámolni, akadtak olyan párosok is, akik sajnos nem jártak sikerrel. A hatékony munkához ugyanis három alapfeltétel különösen fontos: a nyitottság, a kommunikáció és a motiváció. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, a mentorálás nehezen válhat valódi kapcsolattá és hatékony közös munkává.

Balogh Máté András

Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor a két fél valóban tett energiát a kapcsolatba, a program jóval többet jelentett a féléves találkozássorozatnál. Ez pedig különösen fontos egy olyan szektorban, ahol a kulturális intézmények vezetőinek egyre több, a művészeti tevékenységen túlmutató feladattal kell megbirkózniuk. Stratégiai gondolkodásra, szervezetfejlesztésre, kommunikációra, forrásteremtésre és kapcsolatépítésre ugyanúgy szükségük van, miközben saját értékeiket és küldetésüket sem veszíthetik szem elől – emelte ki az Art is Business vezetője.

Nyitókép: Résztvevők a Perspektíva Mentorprogram záróeseményén (a nyitóképet és a cikkben szereplő fotókat Török Dániel készítette)

Lásd még:

Perspektívaváltás felső szinten – Felsővezetői mentorprogram a kultúráért

A vezetői magánytól a közös felismerésekig – Jamniczky Tímea és Vizi Katalin mesél a Perspektíva Mentorprogramban szerzett tapasztalataikról

„A művészet nemcsak inspirációt ad, hanem segít másként gondolkodni” – Borbély-Tardy Anna és Dobó István a Perspektíva Mentorprogram tapasztalatairól