A műtárgy mint vagyonelem: szerelem, befektetés és generációkon átívelő felelősség
by Hardi Judit 2026. Oct 19.

A műtárgy mint vagyonelem: szerelem, befektetés és generációkon átívelő felelősség

– Hogyan válhat a műgyűjtemény a vagyontervezés részévé?

A műgyűjtés jóval több, mint esztétikai döntések sorozata: hosszú távú pénzügyi, jogi és öröklési kérdéseket is felvet. A Budapesti Contemporary kortárs képzőművészeti kiállítás és vásáron (BCT) tartott kerekasztal-beszélgetésen először Mezei Szabolcs, a KPMG szenior tanácsadója ismertette a cég 2026 decemberében megjelenő, a magyar műtárgypiacot vizsgáló kutatásának megállapításait. Ezután Czibók Viktória, a KPMG Adózási Üzletágának szenior menedzsere, Horn Péter gyűjtő és Dobó István, az Equilor Wealth Office vezetője beszélgetett többek között arról, hogy miként illeszthetők a műtárgyak a vagyontervezésbe, milyen szempontokat érdemes mérlegelni a gyűjteményépítés kezdetekor, illetve milyen nehézségekkel küzd a magyar kortárs piac. A beszélgetést Szücs Andrea, a KPMG magánszemélyekkel foglalkozó adózási csoportjának menedzsere vezette.

A gyűjtők számára az esztétikai élmény, a műalkotásokkal való együttélés és a művészek támogatása jellemzően megelőzi a befektetési szempontokat – derül ki a KPMG kutatásából. A kollekcióépítés sok esetben mecenatúrává is válhat: a gyűjtők ugyanis nemcsak a feltörekvő művészeket patronálják vásárlással, de kiállításokat is támogatnak, műveket kölcsönöznek közgyűjteményeknek (olykor még a bemutatásukhoz kapcsolódó szállítási vagy biztosítási költségeket is vállalják).

Horn Péter saját tapasztalataival erősítette meg, hogy különbséget kell tenni egy-egy műalkotás megvásárlása és a tudatos gyűjteményépítés között. Hiszen egy alkotótól való következetes vásárlás már hosszabb távú gondolkodást igényel – a gyűjtőnek azt is mérlegelnie kell, milyen pályát futhat be a művész, és milyen szerepet kaphat az adott mű a kollekió egészében.

Czibók Vitkória, Mezei Szabolcs, Horn Péter, Dobó István és Szücs Andrea (forrás: KPMG)Czibók Vitkória, Mezei Szabolcs, Horn Péter, Dobó István és Szücs Andrea (forrás: KPMG)

A gyűjtés pénzügyi szempontjai nem feltétlenül állnak szemben az érzelmi kötődéssel, ám a kizárólag befektetési céllal vásárlóknak érdemes tisztában lenniük a műtárgyak sajátosságaival. Dobó István, az Equilor szakértője szerint a műtárgy a diverzifikált vagyonportfólió egyik lehetséges eleme, és a pénzügyi értéken túl személyes és generációkon átívelő értéket is hordozhat. Ugyanakkor nem helyettesíti a hagyományos befektetéseket: a részvényekkel és kötvényekkel szemben jellemzően nem termel rendszeres jövedelmet, értékesítése pedig jóval nehezebb és költségesebb lehet.

A likviditás kérdését ezért már a vásárláskor érdemes mérlegelni: egy műtárgy esetében nem elég tudni, hogy mennyit érhet, de azt is végig kell gondolni, hogy ha úgy alakul az élet, mennyi idő alatt és milyen áron lehet eladni.

Köves Éva: Fehér kép, 1990. Az alkotás a KMPG gyűjteményének része (forrás: KPMG)Köves Éva: Fehér kép, 1990. Az alkotás a KMPG gyűjteményének része (forrás: KPMG)

Szűk piac, bizonytalan értékek

A KPMG kutatása a magyar kortárs műtárgypiac több strukturális problémájára is rámutatott. A piac szűk és illikvid, a tranzakciós adatok korlátozottan hozzáférhetők, ezért egy-egy alkotás értékének meghatározása sem egyszerű – mutatott rá Czibók Viktória. A becsült érték ráadásul nem feltétlenül azonos azzal az árral, amelyen a mű rövid időn belül ténylegesen eladható.

További kockázatot jelent a dokumentáció hiánya. A vásárlásokhoz kapcsolódó számlák és egyéb iratok megőrzése nemcsak az eredet igazolása, hanem a későbbi értékesítés, esetleg az öröklés során is fontos. A gyűjtemény fenntartása is jelentős erőforrásokat igényel: a nyilvántartás, a szakszerű tárolás, a biztosítás, az állagmegóvás és a restaurálás költségeivel már a gyűjtés során számolni kell.

A műtárgyakra épülő befektetési alapok létrehozását is nehezíti az értékelés, a tárolás és az adminisztráció költsége, valamint az, hogy az alap befektetőinek visszaváltási igényeit egy nehezen értékesíthető eszközállományból kellene teljesíteni. A kutatás szerint ugyanakkor a vagyonosabb ügyfelek körében van érdeklődés az ilyen konstrukciók iránt, elsősorban a diverzifikáció lehetősége miatt.

Kupcsik Adrián: Hat érzék 2007, olaj, fa, 40x50. A mű az Equilor Fine Art gyűjtemény része (forrás: Equilor Kortárs Művészeti Gyűjtemény)Kupcsik Adrián: Hat érzék 2007, olaj, fa, 40x50. A mű az Equilor Fine Art gyűjtemény része (forrás: Equilor Kortárs Művészeti Gyűjtemény)

Másodlagos piac: ki veszi meg a már eladott műveket?

A közönség kérdései a beszélgetés egyik legfontosabb dilemmáját hozták felszínre: milyen lehetőségi vannak egy olyan gyűjtőnek, aki egy korábban megvásárolt kortárs alkotást szeretne értékesíteni?

A résztvevők között nem volt teljes egyetértés abban, mennyire tekinthető átmenetinek a magyar másodlagos piac gyengesége. Horn Péter szerint a nemzetközi tendenciák előbb-utóbb itthon is érvényesülnek, és a kortárs művek egyre nagyobb szerepet kaphatnak az aukciós piacon. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar piac mérete, a korlátozott kereslet és a külföldi értékesítési csatornák nehéz elérhetősége miatt a változás lassú lehet.

A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a másodlagos piac kialakítása nem hárítható kizárólag a gyűjtőkre. A galériáknak és az aukciósházaknak is szerepet kell vállalniuk az értékesítési lehetőségek bővítésében, a hazai művészek nemzetközi jelenlétének erősítésében és a művek iránti kereslet fejlesztésében.

Reigl Judit: Felhasítva, 1961, olaj, vászon, 175 x 200 cm. A mű a Horn gyűjtemény része (forrás: Horn Péter)Reigl Judit: Felhasítva, 1961, olaj, vászon, 175 x 200 cm. A mű a Horn gyűjtemény része (forrás: Horn Péter)

A művészeti edukáció a piacépítés része

Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a piac bővülésének egyik feltétele az edukáció. Nem csupán a már aktív gyűjtőknek, hanem a potenciális vásárlóként piacra lépőknek is több ismeretet kellene szerezniük a kortárs művészetről – ebben a galériák mellett a múzeumoknak és az oktatásnak is fontos szerepük lehet.

Mint arra Czibók Andrea is emlékeztetett: a KPMG kutatásának megállapításai szerint a galériák szerepe ideális esetben túlmutat az értékesítésen: a művészek szakmai támogatása, menedzsmentje, kommunikációja és kapcsolatrendszerének fejlesztése is hozzátartozhat a munkájukhoz. A korai galériakapcsolatok és az első kiállítások fontosak lehetnek egy művész későbbi pályájában, bár önmagukban nem garantálják a sikert.

Mi történik a gyűjteménnyel a gyűjtő halála után?

A beszélgetés egyik legfontosabb, mégis gyakran elhanyagolt témája az öröklés és a gyűjtemények jövője volt. Mezei Szabolcs elmondta: a kutatásban megszólított gyűjtők közül sokan nem tervezik műveik értékesítését, ugyanakkor a gyűjtemény későbbi, haláluk utáni sorsáról gyakran nem gondolkodnak előre.

Ez komoly nehézséget okozhat az örökösöknek, akik nem feltétlenül ismerik a művek eredetét, értékét és a gyűjtemény felépítésének szempontjait. Egy több száz darabos kollekció gondozása jelentős időt és szakértelmet kíván, a kényszerű vagy egyszerre történő értékesítés pedig tovább ronthatja az elérhető árakat. A pontos katalogizálás, a dokumentáció rendezése és a hosszú távú célok meghatározása ezért egyaránt fontos – már a kollekció építésekor is. A gyűjtőnek érdemes átgondolnia, hogy az örökösök közül ki gondozná (esetleg bővítené) tovább a kollekciót, mely művek kerülhetnének közgyűjteménybe, és melyek értékesítése lehet indokolt. A vagyontervezés részeként a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok is szóba jöhetnek.

A Viltin Galéria standja a 2026-os BCT-n (forrás: BCT)A Viltin Galéria standja a 2026-os BCT-n (forrás: BCT)

Az intézményi elhelyezés ugyanakkor nem automatikus megoldás: egyáltalán nem biztos, hogy a gyűjtemény egésze alkalmas arra, hogy múzeumba kerüljön, hiszen nem garantált, hogy az összes mű illeszkedik valamely közintézmény gyűjtési koncepciójába.

A műtárgy a vagyontervezés része, nem helyettesítője

A műtárgyak beillesztése a vagyontervezésbe egyszerre pénzügyi és kulturális kérdés. A gyűjtés értéke nem merül ki a későbbi eladási árban: személyes kötődést, tudást, kapcsolatokat és a művészek támogatásán keresztül társadalmi értéket is teremthet. Ehhez azonban tudatos tervezésre, átlátható dokumentációra és a piac működésének jobb megértésére van szükség.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar műtárgypiac fejlődéséhez több együttműködésre, szélesebb körű edukációra és erősebb nemzetközi kapcsolatokra lenne szükség. A műtárgy hosszú távon értékes eleme lehet a diverzifikált vagyonnak, de csak akkor, ha a gyűjtő a vásárlás öröme mellett a fenntartás, a likviditás és az utódlás kérdéseivel is foglalkozik.

Nyitókép: Az acb Galéria standja a 2026-os BCT-n (forrás: BCT)

Lásd még:

A hatodik érzék szerepe a befektetésekben – Beszélgetés Dobó Istvánnal és Gereben Katalinnal az Equilor Fine Art gyűjteményéről

Az alulértékelt művészekre vadásznak – Beszélgetés Makláry Kálmán műgyűjtő-galériatulajdonossal és Horn Péterrel, a B. Braun Magyarország vezérigazgatójával

„A közös gondolkodás motorjai kívánunk lenni” – Interjú a KPMG szakembereivel, Liptay Gabriella marketing- és kommunikációs igazgatóval és Rózsai Rezső vezérigazgatóval

A kortárs magyar képzőművészet legjava – Interjú a Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásár főszervezőjével, Tausz Ádámmal

A családi magángyűjtemények továbbörökítése

Nemes és racionális értékvállalás – Elindul a Magyarországi Vállalati Gyűjtemények Szövetsége

Hol tartunk 2023-ban a vállalati gyűjtemények építése terén? – Napjainkban egyre több vállalat ismeri fel a vállalati műgyűjtemények sokféle előnyét.

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.

A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.

Megvásárolom a könyvet!