Svájci rezidenciaprogram a magyar fővárosban

A svájci Landis & Gyr Alapítvány több mint öt évtizede támogatja a kortárs művészetet ösztöndíjakkal, rezidenciaprogramokkal és kulturális projektek finanszírozásával. Nemzetközi hálózatának egyik állomása Budapest, ahol együttműködik az art quarter budapest (aqb) művészeti központtal.

A Landis & Gyr Alapítványt 1971-ben hozta létre a Gyr család és a Landis & Gyr nemzetközi jelentőségű elektromosipari vállalat Zug városában, a vállalat fennállásának hetvenötödik évfordulója alkalmából. Az alapítvány működése kezdetben szorosan kapcsolódott Zughoz, és elsősorban a vállalat dolgozóinak kulturális életét támogatta. Az 1980-as évektől működése jelentősen átalakult: önálló intézménnyé vált, támogatási tevékenységét fokozatosan kiterjesztette Svájc egészére, és egyre inkább a kortárs művészet és a kulturális projektek felé fordult.

Anyagi forrását több tízmillió svájci frank értékű vagyona biztosítja, a programokat annak hozamából finanszírozzák – évente több százezer svájci frank értékben.

A patronálás formái: művészeti ösztöndíjak;  rezidensprogramok; kulturális projektek;  elismerések. Többek között az irodalom, a zene, a tánc, a színház és a képzőművészet területén nyújtanak segítséget alkotóknak és kulturális kezdeményezéseknek.

2016-os ösztöndíjasok munkái. Az alkotók: Giacomo Santiago Rogado – Atelier London; Valentina Pini – Werkraum Zug (fotó: Landis & Gyr Alapítvány)

Az alapítvány nemzetközi rezidenciaprogramja svájci, illetve Svájcban élő alkotók számára biztosít lehetőséget arra, hogy meghatározott időre más városokban éljenek és dolgozzanak. Olyan időszakot teremtenek a művészek számára, amikor a mindennapi intézményi, piaci elvárásoktól függetlenül koncentrálhatnak saját munkájukra. A  több európai helyszínen, köztük Belgrádban, Budapesten, Bukarestben, Londonban, Szófiában és Zugban működő rezidenciákhoz havi háromezer-hatszáz svájci frankos ösztöndíj kapcsolódik, amely az alkotói munka alapfeltételeit hivatott biztosítani.

Bizonyos esetekben családos művészek számára kiegészítő támogatás is igényelhető, például gyermekfelügyelet vagy utazási költségek fedezésére, legfeljebb havi ezer svájci frank összegben. Az ilyen programok gyakran új szakmai kapcsolatok, együttműködések és nemzetközi bemutatkozási lehetőségek kiindulópontjai.

Az alapítvány emellett kulturális projektek megvalósítását is segíti. Ezek elsősorban Svájcban létrejövő kortárs művészeti kezdeményezések: előadások, kiállítások, produkciók, fesztiválok. A projektek támogatásáról az alapítvány pályázati rendszerben dönt.

2020-ban díjat is alapítottak – a Recognition Award ötvenezer svájci frank javadalmazással jár. Az elismerést évente olyan kulturális intézményeknek és kezdeményezéseknek ítélik oda, amelyek hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek a kortárs művészeti életben, és innovatív módon szólították meg közönségüket.

A Landis & Gyr magyar vonatkozása nem merül ki abban, hogy az Budapesten is működtet rezidenciát. A 2025-ben Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László 2001 és 2002 között az alapítvány zugi bázisán dolgozott. Ebben az időszakban kezdett foglalkozni az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című művével. Olga Tokarczuk után Krasznahorkai a második olyan Nobel-díjas alkotó, aki korábban az alapítvány rezidense volt. 

A Landis & Gyr budapesti rezidenciaprogramjának társult partnere az art quarter budapest független művészeti központ és műteremház. A közös munka történetéről és működéséről Kukla Krisztián igazgatót kérdeztük.

Kukla Krisztián (fotó: Neogrády-Kiss Barnabás)

Hogyan alakult ki az együttműködés az art quarter budapest és a Landis & Gyr alapítvány között?

Kapcsolatunk nagyon szép, organikus történet. A Landis & Gyr alapítvány régóta fenntart Budapesten, a Várban egy lakást, ahol különböző művészeti területekről érkező alkotók – fordítók, irodalmárok, színházi emberek, képzőművészek, zenészek – tölthetnek el rövidebb-hosszabb időt. Ehhez a lakáshoz azonban nem tartozik műterem, ami egy képzőművész számára fontos feltétel. Az egyik Budapestre érkező képzőművész, Martin Chramosta éppen ezért kezdett műtermet keresni. Így talált ránk. Nagyon örült annak, hogy itt nem pusztán egy alkotói tér állt a rendelkezésére, hanem az épületben működő aktív művészeti közösséghez is csatlakozni tudott.

A vele való találkozás indította el a kapcsolatot az alapítvány és az aqb között. 2020 óta budapesti programjuk társult partnerei vagyunk. Az ide érkező művészek számára, ha igénylik, az alapítvány műtermet bérel nálunk.

Hogyan telik egy Budapestre érkező művész programja az aqb-ben?

Ez mindig attól függ, hogy az adott alkotónak mire van szüksége. Általában két-három hónapot töltenek Budapesten a svájciak. Az aqb műtermeiben magyar művészek alkotnak, így a hozzánk érkező vendégek közvetlenül betekinthetnek a magyar képzőművészeti közegbe, és gyakran alakulnak ki köztük szakmai együttműködések is.

Az itt töltött idő alatt igyekszünk alkotói munkájukat a ház programjába is beágyazni. A rezidensek számára különböző rendezvényeket szervezünk; több példa is volt már arra, hogy a itt tartózkodásuk végén bemutatót vagy kisebb pop-up kiállítást rendeztünk.

Bár azt gondolhatnánk, hogy az aqb elsősorban képzőművészek terepe, a hozzánk érkező alkotók köre ennél jóval szélesebb. Dolgozott már nálunk színházi szakember, csellista, dobos, installációs művész és fotós is.

Az aqb épülete (fotó: Tóth Artin)

Mit adhat egy svájci művésznek az aqb budapesti rezidenciaprogramjában töltött idő?

Egy ilyen időszak mindenekelőtt perspektívát ad. Az alkotó kilép a saját megszokott hétköznapjaiból, és bekapcsolódhat egy másik város művészeti életébe. Budapest ebben az értelemben érdekes hely: gazdag történelmi múltú város, ugyanakkor nagyon aktív a kortárs művészeti szcéna is.

Az aqb maga is különleges környezetben, az egykori Haggenmacher sörgyár ipari épületében működik. Független művészeti központ vagyunk, és nem csupán kortárs művészeti kiállítótérként és műteremházként funkcionálunk. Az épületegyüttesben számos kreatívipari vállalkozás talált otthonra, a műtermek és zenei stúdiók mellett izgalmas közösségi és bemutatótereink vannak, köztük a független kortárs művészet fontos helyévé vált nonprofit galéria, az aqb Project Space.

Benoît Billotte munkái az aqb műtermében (forrás: agb Facebook-oldala)

A nemzetközi rezidenciaprogramok révén rendszeresen érkeznek hozzánk külföldi művészek, akik nem pusztán munkateret kapnak, hanem közvetlen kapcsolatba kerülnek az itt dolgozó alkotókkal és a budapesti művészeti élettel, így kreatív nemzetközi közösség formálódik. Egyfajta kulturális olvasztótégely vagyunk. A vendégművészek új tapasztalatokat és kapcsolatokat visznek magukkal, és a hazai művészek számára is új lehetőségek nyílhatnak meg. A budapesti találkozások sok esetben más, későbbi projektekben, nemzetközi együttműködésekben is tovább élnek.

Hogyan látja, merre fejlődhet ez az együttműködés?

Számunkra fontos, hogy az alapítvány budapesti programjához stabil műteremhátteret tudunk biztosítani. Ha ez a rendszer tovább működik, az már önmagában is érték.

A cikk először a 2026 áprilisában kiadott, Svájc kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Műterem az egykori Haggenmacher sörgyárban (fotó: Tóth Artin)

Lásd még:

A kultúra közügy, jóllét, nem luxus – A kultúra támogatása Svájcban

Öt évtized a kortárs művészet élvonalában – Galerie Krinzinger: az intézményi folytonosság és a kurátori szerepvállalás

Nyitott sziget – art quarter budapest – ahol a legfőbb érték a szabad szellem és a tolerancia

art quarter budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ – Az art quarter budapest (aqb) az egykori budafoki Haggenmacher Sörgyár területén jött létre.