A művészet öröksége

A művészetben az a nagyszerű, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk róla. Milliónyi válasz adható a kérdésre: miért fontos a kultúra? A XXI. század üzleti vezetői kétségtelenül befolyásolják környezetük gondolkodását – sokan közülük értékorientált szemléletükkel emelkednek ki és mutatnak példát munkatársaiknak, üzleti közösségeiknek. A márciusi, Apollo Galleryben szervezett Connections eseményünkön a topvezetők és a művészet kapcsolatára, illetve arra voltunk kíváncsiak, vajon ők milyen választ adnak a fenti kérdésre.

Színes pingponglabdákkal, a közönség és a mesterséges intelligencia bevonásával létrejött különleges performansszal indult az este: Szives Márton ütőhangszeres művész, az Art is Business Perspektíva program mentoráltja kápráztatta el muzsikájával a résztvevőket.

Szives Márton előadása

A közönséget Élő Nóra, az Apollo Gallery alapító vezetője és Balogh Máté András, az Art is Business ügyvezetője köszöntötte.

Élő Nóra

Ezután Wirtz Ágnes, a Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány megálmodója mesélt a szervezet KorTÁRS Kapcsolódások című programjáról: huszonöt képzőművész és a Világszép gyermekek kapcsolatáról, közös alkotói workshopjaikról. A projektet idén októberben kiállítás és jótékonysági aukció zárja (a témáról hosszabban beszélgettünk Wirtz Ágnessel, az interjú ITT olvasható).

Wirtz Ágnes

A katedrálisokon és piramisokon túl

A PwC Magyarország minden évben elkészíti a Vezérigazgatói felmérését – a tavalyi kutatás eredményét Palotai Borbála, a cég marketing- és üzletfejlesztési igazgatója ismertette. A felmérésében többek között arra keresték a választ: hol helyezkedik el a művészet a cég életében, és miként hat a kulturális tőke a vállalat mindennapjaira? A válaszokból kirajzolódott – tudtuk meg a szakembertől –, hogy a cégek művészet iránti elkötelezettsége javarészt a vezetők személyes elkötelezettségén múlik. A kulturális szféra szereplőinek tehát a kapcsolatépítésre kell helyezniük a hangsúlyt, ám a tőkeerősítésben némi sürgetettséget jelent, hogy – mint arra a felmérésből szintén fény derült – a vezetők fele legfeljebb öt évig tervezi, hogy a pozíciójában marad. A kultúra iránti elhivatottság függ attól is, hogy a cégek vezetői mennyire látják optimistán a vállalat jövőjét. Rossz hír, hogy soha nem voltak még ennyire pesszimisták a cégek idei árbevételének növekedését illetően. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a vezetői lét már önmagában erőforrástöbbletet jelent, vagyis: a pénzen túl például kapcsolati hálóval, tapasztalattal, tudással, egyéni látásmódjukkal is támogathatják az igazgatók a kulturális szférát.

Palotai Borbála

A Bridge Budapest nevéhez köthető az ország első Legacy Leader kutatása és a Legacy Leadership Programja is, amelyek eredményeiről Pistyur Veronika, a szervezet alapító vezetője számolt be. A tapasztalat azt mutatja, hogy körülbelül öt-tíz-tizenöt év telik el, mire komfortosan érzik magukat a vezetői szerepben az igazgatók, és valóban „használni kezdik” a rendelkezésükre álló erőforrásokat – például a kultúra támogatásában. Mint arra Pistyur Veronika is rámutatott, mind az üzleti, mind a civil szervezetek élete másképp alakulna, ha már a vezetővé válás pillanatától értenék mindezek fontosságát. A Bridge Budapest célja többek között egy olyan, értékorientált közösség létrehozása, amely tagjainak nagyon is számít, mit hagynak hátra – éppen ezért az elvártnál mindig egy kicsivel többet tesznek. Fontos, hogy erősítsük bennük: a tudatosságuk igenis eredményes lehet, számít, mit tesznek, milyen ügyek mellé állnak – még akkor is, ha időnként borúsan látják a jövőt.

Pistyur Veronika

Mert – mint az a hatszáz fő részvételével készült kutatásból kiderült – a legtöbb vezető szerint nem jó irányba tart a világ. Ugyanakkor tízből kilencen azt is érzik, hogy bár a globális kihívásokat egymagukban nem tudják megoldani, a közvetlen környezetükre erősen hatnak, a mielőbbi cselekvésük pedig létfontosságú. Mert lehet, hogy a néhai nagy uralkodók piramisokat és katedrálisokat hagytak hátra, a jelen igazgatóinak, tulajdonosainak hagyatékai többek között – vélik a Legacy kutatói – a jó történetek és a kapcsolatok. Ezek alakítják a személyiségüket: a pozitív és negatív élmények, amelyeket gyerekkorunkban a szüleikkel, a tanáraikkal, felnőttként pedig más ügyvezetőkkel, mentorokkal éltek át. A vezetők is e példák mentén cselekszenek, rendezik hagyatékukat. A vezér- és ügyvezető-igazgatók negyvenhat százaléka értéket teremtene, szeretne a társadalom számára hasznos örökséget maga után hagyni. A legtöbben az oktatás és a készségfejlesztés támogatása felé fordulnak, a támogatandó területek között utolsó helyen kullog a kultúra. Legacy Leader az a szereplő, aki a rendelkezésére álló erőforrásokat, tőkét jól és hatékonyan használja fel, a lehetőségeit cselekvéssé fordítja – mondta Pistyur Veronika. És nem utolsósorban példát mutat, motiválja a munkatársait is, akikből tíz-húsz év múlva a jövő vezetői lesznek, legyen tehát a felelős gondolkodás alap.

Polgár Péter, Szabó Balázs, Jamniczky Tímea, dr. Vasas Norbert és Pistyur Veronika

Példamutatás nélkül nem megy

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Jamniczky Tímea, a JCDecaux Magyarország vezérigazgatója, Pistyur Veronika, dr. Vasas Norbert, a Kardirex főorvosa és tulajdonosa és Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese voltak. A beszélgetést Polgár Péter, a Szépművészeti Múzeum – Kultúra 2008 Nonprofit Kft. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője moderálta. 

Benjamin Zander, a Boston Philharmonic Orchestra zeneigazgatója és karmestere The Art of Possibility című könyvében (amelyet feleségével, Rosamund Stone Zanderrel közösen írt), kifejti: a siker mércéje számára nem a gazdagság, a hatalom és a külső elismerés, inkább az őt körülvevő csillogó szempárok száma. Vagyis a siker nem az egyéni eredményben mérhető, hanem abban, hogy milyen hatást gyakorolunk másokra, közvetlen környezetünkre, munkatársainkra – vélekedik a művész. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői is egyetértettek e gondolattal. Szabó Balázs visszaemlékezett, már azelőtt, hogy hivatalossá vált volna a banknál betöltött, új vezetői pozíciója, egy kollégájával beszélgetve vált számára világossá: innentől az a legfontosabb feladata, hogy inspirálja a munkatársait. Hiszen ők csak „csillogó szemmel” végezhetik igazán jól a feladatukat. 

Polgár Péter, Szabó Balázs, Jamniczky Tímea, dr. Vasas Norbert és Pistyur Veronika

Jamniczky Tímea hozzátette, létfontosságú, hogy inspiráló szakemberekkel vegyük körbe magunkat, olyan mentorokkal, akik segítenek kilépni a mókuskerékből, akik megóvnak a kiégéstől. Őt egykor Tóth Tamás támogatta, most már a JCDecaux Magyarország vezérigazgatójaként maga is másokat segít coachként (részt vesz többek között az Art is Business mentorprogramjában is). Dr. Vasas Norbert szerint egy magánklinika működése sem különbözik sokban bármilyen más vállalatétól, a legfontosabb szerinte is az, hogy megfejtsük, vezetőként kit hogyan motiválhatunk. Csak úgy lehet jól működő csapatot építeni, ha mindannyian elkötelezettek a közös cél iránt. Pistyur Veronika hisz abban, hogy a jó vezetés nem az autoriter szerepről, hanem a motivációról, a példamutatásról, a cselekedetekről szól – csak úgy inspirálhatjuk a kollégákat, ha magunk is önazonosan és lankadatlan lelkesedéssel végezzük a feladatainkat – mondta.

Polgár Péter, Szabó Balázs, Jamniczky Tímea, dr. Vasas Norbert és Pistyur Veronika

Az inspirációban segíthet a művészet is, nem véletlen, hogy számos nagyvállalat elkötelezett a kultúra támogatása mellett. A CIB Bank ezt például a Szépművészeti Múzeummal való együttműködésben teszi; a JCDecaux Magyarország minden évben meghirdeti az Álljon meg egy novellára! című irodalmi pályázatot; a Kardirex pedig a Győri Balett hűséges támogatója. Mint az Palotai Borbála előadásából is kiderült, a kultúra iránti elkötelezettség erősen függ a gyerekkori élményektől, így Polgár Péter következő kérdésében a személyes művészeti kapcsolódásaikról kérdezte a résztvevőket: mely kulturális élmények hatottak erősen szakmai életükre? Pistyur Veronika zenésznek készült, nem meglepő hát, hogy az összhangzattan, a közösségben való szoros együttműködés alakította vezetői stílusát. Kiemelte fontos középiskolai könyvélményét, Lev Tolsztoj Ivan Iljics halála című művét is, amely arra emlékezteti, nagyon nem mindegy, hogyan telik a rendelkezésünkre álló idő, miként élünk a lehetőségeinkkel. Dr. Vasas Norbertre nem egyetlen, hanem sok-sok zenemű hat, amelyek – hangulatától függően – segítenek rendet teremteni a káoszban. Jamniczky Tímeát a kortárs képzőművészet és irodalom tölti fel, emellett az, ha fenntartható kézműves táskamárkáján, a LaVidaYarnton dolgozhat. Szabó Balázs a Sixtus-kápolnát, a Dávid-szobrot és a Vad Fruttik zenéjét említette – e három különböző művészeti élmény hatott rá, alakította gondolkodásmódját.

Polgár Péter, Szabó Balázs, Jamniczky Tímea, dr. Vasas Norbert és Pistyur Veronika

A kultúrával való együttműködésre számos követendő üzleti példát találunk külföldön is. Pistyur Veronika számára fontos ikon Oliviero Toscani, a United Colors of Benetton egykori művészeti vezetője. Az ő nevéhez köthetőek az 1990-es években a márka nemzetközi figyelmet kivívott provokatív, társadalmi és politikai témákat feldolgozó reklámkampányai, amelyek bizonyították: óriási hatása lehet, ha egy nagy márka egy fontos társadalmi ügy mellé áll, és ehhez a művészetet hívja segítségül.

Polgár Péter zárszóként arra kérte beszélgetőtársait, fogalmazzák meg egy-két mondatban, mit jelent számukra vezetőként a művészet. – A vezetés az értékekről, az értékek megéléséről és azok a közvetítéséről szól. És mi más támogathatná jobban mindezt, mint a művészet? – vélekedett Szabó Balázs. Jamniczky Tímea szerint a művészet örök, és nagyszerűen kiegészítik egymást az üzleti élettel – igazi win-win szituációk születhetnek az együttműködésekből, amelyekkel mindenkinek érdemes élnie. E gondolatot egészítette ki dr. Vasas Norbert: a két világ szereplői segíthetik egymást, tanulhatnak a másiktól. A művészvilág kreatív személetmódja a vállalat életét is felpezsdíti, míg a menedzseri gondolkodás a kultúrát támogathatja abban, hogyan élhet meg az állami pénzeken túl más forrásokból is. Pistyur Veronika hozzátette: az lehet hosszú távon sikeres, aki megérti, partnerségekben kell gondolkodnia – üzleti és művészeti szereplőkkel egyaránt.

A nyitóképen a Connections résztvevői (balról jobbra): Szabó Balázs, Balogh Máté András, Polgár Péter, Palotai Borbála, Wirtz Ágnes, Jamniczky Tímea, dr. Vasas Norbert és Pistyur Veronika (fotók: Pixolary Photography)

Lásd még:

„Az előítéletre a személyes kapcsolat a legjobb gyógyír” – Interjú Wirtz Ágnessel, a Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány megálmodójával

Dr. Vasas Norbert: Életem szerves része a művészet – Beszélgetés az Art is Business Díj Forprofit mecénás kategóriájának nyertesével

„Nem dolgozni megyek be a munkahelyemre, hanem alkotni” – Interjú Jamniczky Tímeával, a JCDecaux Hungary Zrt. vezérigazgatójával

Eltévelyedő művész lennék?

Egymás fejével is kell tudni gondolkodni – Interjú Szinai Ádámmal, a CIB Bank PR- és marketingkommunikációs vezetőjével