Vajon védett épületté, alkotóházzá válhat-e Esterházy Péter egykori otthona?

„Több mint 65 év után eladó a rómaifürdői családi házunk” –  írta Facebook-oldalán Esterházy Marcell képzőművész, az író fia. „Az ingatlan elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően ingatlanfejlesztőknek is kiváló lehetőség, átalakítható, bővíthető, és akár egy 4 lakásos társasház is kialakítható rajta” – derül ki az ingatlan.com-on olvasható hirdetésből. A házat, amely „sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona”, 350 millió forintért árulják.

Dragomán György író is posztolt erről a szerinte irodalomtörténeti jelentőségű hirdetésről. Bejegyzése alatt számos hozzászólásban írtak ötleteket, miként lehetne elérni, hogy ne ingatlanfejlesztőkhöz kerüljön a ház, hanem múzeumként, alkotóházként maradjon fenn az utókornak.

„»sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona«, áll ebben az irodalomtörténeti jelentőségű ingatlanhirdetésben. EP könyveiből eléggé ponotsan tudható, mennyire így volt ez. Én csak életemben egyszer jártam ott, egy születésnapon, felejthetetlenül szép alkalom volt. Az jut eszembe erről a hirdetésről, hogy amikor 2016-ban meghirdették Thomas Mann villáját Los Angelesben, abban se szerepelt semmilyen utalás arra, hogy kié is volt az a ház. De aztán a teljes német kulturális és politikai élet összefogott, és a villa mára alkotóház”– írta Dragomán, mellékelve a Mann-házra mutató linket. „Ilyesmit kéne csinálnunk most is” – reagált Vámos Miklós író hozzászólásban, a friss-Kossuth-díjas Visky András pedig azt írta: „Vegyük meg a Szépíróknak. Egy millával beszállok.”

Forrás: ingatlan.com

Vitézy Dávid várospolitikus közleményt adott ki:

ESTERHÁZY PÉTER OTTHONA HELYÉN NE LEGYEN TÁRSASHÁZ

A napokban megjelent a legnagyobb magyar ingatlanhirdető portálon egy kilencszobás, tágas családi ház hirdetése: „Az ingatlan elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően ingatlanfejlesztőknek is kiváló lehetőség, átalakítható, bővíthető, és akár egy 4 lakásos társasház is kialakítható rajta.”

Ha ez így történne, jóvátehetetlen veszteséget jelentene a magyar kultúrának. Ez az épület ugyanis sokkal több, mint egy ingatlan: közös budapesti örökségünk része. Itt élt és alkotott Esterházy Péter, itt születtek meg azok a művei, melyek a magyar kultúra legszebb lapjaira tartoznak. Itt, Rómaifürdőn történt a magyar irodalomtörténet legjobban dokumentált tetőtérbeépítése is, amit Esterházy a Szavak csodálatos életéből című művében írt meg. És Budapestről is írt innen, nem is akárhogyan:

„De föl kell hagynom evvel a korszakolással, még evvel a legszemélyesebbel is, más városoknak mintha volnának korszakai, egy szürke évtizedet válthat a tombolásé, az eleganciáét a szegénységé, a város lehet az éjszakáké, majd a nappaloké, olykor a nőké, aztán a férfiaké, aztán a szerelmeseké, a bankároké – Budapest mintha olyan város volna, ahol a korszakok nem elválaszthatók, ezért amikor a múltjáról beszélek, a félelemről, a Dunáról, a forradalomról, akkor a mindenkori Budapestről beszélek. Egymásra rétegeződik itt az idő, az 1838-as árvizet jelző vonal a Rókus-templom oldalán a város közepén és az 56-os golyó ütötte lyuk a falakon egyszerre aktuális, érvényes.

Itt igazán nem múlik el semmi, s talán igazán nincsen is jelen semmi. A múlt és a jövő városa. Ezt szépen – mondjuk egy nyugati Illustriertében – úgy lehetne mondani: Budapest a víziók városa. Az álmoké. A félreértéseké. Budapest mint félreértés. Az önismerethiány mint poézis, s e poézis mint városteremtő erő. És így tovább.”

(Egy kékharisnya feljegyzéseiből)

Esterházy hagyatéka mára Berlinbe került, de Budapest egy percre sem feledte el. Most viszont, ha nem lépünk időben, az otthonát is végleg elveszítjük. Ezért Dragomán György felvetéséhez csatlakozva kezdeményezem, hogy a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat közösen helyezze védettség alá és vásárolja meg Esterházy Péter házát, így óvva meg kulturális örökségünk egyik legfontosabb helyszínét. Hiszem, ebben a kérdésben felül tudunk emelkedni politikai törésvonalakon, ezért arra kérem Csák János kulturális minisztert és Karácsony Gergely főpolgármestert, együtt mentsék meg ezt a házat az utókornak. Száz év múlva senkit nem fog érdekelni, ki volt épp 2024-ben a miniszter vagy a főpolgármester, de Esterházy Pétert akkor is olvasni fogják.

Forrás: ingatlan.com

Amint az a Telex cikkéből kiderül, a család szándéka egy alkotóház kialakítása volt, ehhez kerestek olyan szervezetet, amely tulajdonosként képes azt működtetni is. Ilyen szervezetet azonban nem találtak.

„Nagyon sok mindenkivel beszéltünk annak idején, a szüleink több barátja, köztük Morcsányi Géza is igyekezett minden szálat megmozgatni. Eljutottak egészen a főpolgármesterig, Karácsony Gergellyel egy ismerősünk egyeztetett, de azt a választ kaptuk, hogy ő is nagyon sajnálja, de az önkormányzat annyira ki van véreztetve anyagilag, hogy a főváros nem tudja ezt az ügyet magára vállalni” – mondta a lapnak Esterházy Marcell.

Az 1951-ben kitelepített Esterházy család 1957-ben került vissza Budapestre, ekkor költöztek az Emőd utca egyik házába. A ma már több mint százéves épület volt az egyik első nyaraló az utcában. Esterházy Péter hétéves volt ekkor, öccse, az egykori válogatott futballista Márton, csecsemő. A házban végül az író rendezkedett be a feleségével és a gyerekeikkel. Közel hatvan évet töltött benne, az egész életművét ott írta.

„Iszonyúan nehéz döntés volt elengedni ezt a házat, mert mindenki nagyon ragaszkodik hozzá a családban, mi is mind a négyen itt nőttünk fel. De végül arra jutottunk, hogy muszáj eladnunk” – fogalmazott Esterházy Marcell. Úgy véli, a városnak, sőt külön Rómaifürdőnek is jót tett volna, ha az az épület, amelyben „egy magyar író viszonylag sikeresen alkotott” olyan hellyé válik, ahol vidékről vagy külföldről érkező írók, fordítók, zenészek eltölthettek volna néhány hetet. A kezdeti elképzelésük szerint az emeleten lakrészeket, a földszinten pedig egy könyvtárat és egy kutatói részleget alakíthattak volna ki. Ekkoriban ugyanis még a házban volt az író teljes irodalmi hagyatéka és a család hatalmas könyvtára is. Esterházy Marcell szerint mindez jóval nagyobb értéket képviselt, mint a ház, de arra sem volt igazi döntéshozói szándék, hogy ezt a hagyatékot Magyarországon tartsák. Esterházy Péter halála után a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori vezetője, Prőhle Gergely felvette a kapcsolatot a családdal, de leváltása után az új igazgató, Demeter Szilárd már nem kereste őket – sem a hagyaték, sem a ház ügyében. A PIM vezetője politikai és anyagi érdekeket emlegetett, amiért a család Berlin mellett döntött.

Forrás: ingatlan.com

Ha jó kezekbe kerülne is a ház, arra továbbra sem lenne garancia, hogy később is jó célokra használnák. Azért is gondolkodtak Morcsányi Gézával egy alapítvány létrehozásában, hogy tíz év múlva is egy aktívan működő alkotóház legyen benne. „Egy hely aminek van gazdája, fenntartója, egy intézmény, ahova örömmel jönnek magyar és külföldi alkotók rövidebb időre, és akiknek adott esetben segít az alkotásban, hogy olyan helyen vannak, ahol EP létrehozta az életművét”. De ez végül nem jött össze.

A Telex érdeklődésére, hogy a Fővárosi Önkormányzat tervezi-e, hogy közhasznú kulturális célból mégis megmentse és hasznosítsa, illetve védettség alá vonja az ingatlant, a Főpolgármesteri Hivataltól nem érkezett válasz. A hivatal sajtófőnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet Mellár Tamás országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésére. Mellár azt írta, számára is világossá vált, hogy Esterházy nem „csak” a magyar irodalom, de a világirodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik, és hasonlóan Thomas Mann Los Angeles-i villájához, amelynél a teljes német kulturális és politikai élet összefogott, hogy alkotóház létesüljön benne, ő is „minden rendelkezésére álló eszközzel” támogatni fogja, hogy ez Esterházy házával kapcsolatban is így legyen. (A Telex cikke teljes terjedekmében ITT olvasható.)

Tehetünk magunk is a kultúránkért, összefoghatnának, adakozhatnának itt is a cégek és a magánszemélyek. Mielőtt ledózerolják a hazai és az egyetemes irodalom nagyságának otthonát és alkotóhelyét. És ha már – a művész végakarata, valamint a kormányzati ígéret ellenére – Kocsis Zoltán egykori házából nem alakítottak ki emlékhelyet.

Nyitókép: Esterházy Péter a családi ház kertjében 2010-ben (Fotó: Kollányi Péter, MTI)

Lásd még:

Velünk élő művészet

A művész emlékezete – Kocsis Zoltán házának sorsa