„Az első perctől éreztem, hogy különlegesen jó a kontaktus a zenekarral”

A Luxemburgi Filharmonikus Zenekar 2025. január 9-én jelentette be: a 2026/27-es évadtól az együttes zeneigazgatója Rajna Martin lesz. A huszonkilenc éves karmester ezzel eddigi karrierje legnagyobb lehetőségét kapta meg. Új szerepe mellett megtartja első karmesteri pozícióját a Magyar Állami Operaházban is. Kérdeztük a következő másfél évben zajló felkészülésről, a zenekarokkal való kapcsolatáról, illetve arról is, terveznek-e új együttesével magyarországi koncerteket.

2024 őszén vendégkarmesterként már vezényelte a Luxemburgi Filharmonikusokat. Akkor megfordult a fejében, hogy akár szorosabb munkakapcsolat is kialakulhat velük?

Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy a közös koncertjeink után néhány héttel már felkérést kapok a poszt betöltésére. De az első perctől éreztem, hogy különlegesen jó a kontaktus a zenekarral, üdítő volt velük dolgozni. A Philharmonie-ban, az együttes csodálatos koncertközpontjában pedig azonnal otthon éreztem magam.

Rajna Martin (fotó: Kovács Richárd)

Kitől kapta a felkérést? Mit gondol, miért eshetett önre a választás?

Stephan Gehmachertől, a Philharmonie Luxembourg és a Luxemburgi Filharmonikusok igazgatója kért fel. Az új zeneigazgató személyéről azonban nem ő döntött egyedül. Közös koncertjeink után összegyűlt a zenekar, és egy szavazással egyértelműen kifejezték szándékukat: keressen fel a menedzsment, és lehetőség szerint szerződtessen. A kiválasztási folyamatban részt vett még a zenekari tanács, illetve véleményezőként egy, a Luxemburgi Filharmonikusoktól független, ám az ő kérésükre létrejött bizottság. A zenészeket és menedzsereket egyaránt felvonultató testület olyan tekintélyes együttesek tagjaiból állt össze, mint például a Chicago-i Szimfonikusok és a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara. Sok összetevője lehet annak, hogy miért pont én kaptam meg az állást, de ezeket csak sejteni vélem.

Mekkora elfoglaltságot jelent a megbízás, mennyi időt kell majd Luxemburgban töltenie?

Egy évadban nyolc programot játszunk, emellett minden szezonban több turnét is tervezünk. Sok, standard zeneigazgatói álláshoz képest ez lazább – általában évadonként tizenkét műsorral kell számolnia a vezető karmestereknek.

Mit szóltak az Operaházban a kinevezéséhez?

Ókovács Szilveszter rendkívül támogatóan és elismerően reagált, és sok zenésztől és énekes kollégámtól kaptam kedves, gratuláló üzenetet.

Megtartja mellette az ottani első karmesteri pozícióját is? Ha igen, hogyan tudja összehangolni a kettőt?

Igen, megtartom. A nemzetközi zenei piacon aktív karmesterek számottevő része több állást „visz” egyszerre, kézenfekvő példa luxemburgi elődöm, Gustavo Gimeno, aki a madridi Teatro Real és a Torontói Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója is. Kicsit messzebb van a két város egymástól, mint Luxembourg és Budapest, mégis működik a dolog. Bár állást tölt be, a karmester munkájának nagy részét előre egyeztetett hetekben, projektekben végzi, a háttérfeladatokat és az intézmények működtetését a menedzsment látja el. Az Operaházban első karmester vagyok, nem főzeneigazgató, tehát elsősorban arra vállalkoztam, hogy egy évadonkénti viszonylag magas előadásszámmal aktívan részt veszek az intézmény életében, és legjobb tudásom szerint igyekszem az előre kiválasztott műveket előadni. Mind Stephan Gehmacher, mind Ókovács Szilveszter rendkívül nyitottan, a másik intézmény felé tanúsított tisztelettel és előzékenységgel állt az új helyzet tervezéséhez, egyeztetéséhez.

Mennyire alakul ki közvetlen kapcsolat a karmester és a zenekar tagjai között? Fontos, hogy minden zenészt közelről ismerjen és jó viszonyban legyen velük?

A végeredmény szempontjából nem a közeli viszony, hanem a zenélés közbeni alázat és nyitott érzékek számítanak, a próbákon pedig a profi, fegyelmezett munkakapcsolat. Emberek vagyunk, így természetesen kialakul bizonyos zenekarok egyes tagjaival közelebbi, baráti viszony, de ez nálam elég ritka.

Nagyon fiatalon kapott világszínvonalú együttesek élén lehetőséget. Tapasztalta valaha, hogy egy zenekar idősebb tagjai nem veszik eléggé komolyan?

Nem vezényeltem olyan sok világszínvonalú vagy világhírű együttest. De amelyeket mégis, ott nem tapasztaltam ilyesmit, éppen azért, mert e zenekarok igazán jelentős emberekkel dolgoznak – ezzel a mércével figyelnek meg engem is. Vagyis tisztelettel, de mégis kellő komolysággal mérik fel, vajon mit tudok. Inkább itthon, fiatalabb koromban fordult elő, hogy nem vettek eléggé komolyan. 

Miben más egy nyugat-európai szimfonikus zenekar, mint az itthoni együttesek? Milyen különbségeket tapasztalt a működést illetően – akár üzleti oldalról is?

Nem tartom ízlésesnek a külföldi és magyar szimfonikus zenekarok egymáshoz hasonlítgatását, illetve azt taglalni egy interjúban, hogy tulajdonképpen miben is különbözik egy magyar és egy német zenekar, vagy mitől üt el nagyon az angolszász zenei világ a közép-európaitól. A művészvilág mindig kiszolgáltatott az adott ország gazdaságának, illetve történelmének. A kulturális és politikai szisztémák változásai – különösen a XX. században – a komolyzenében és a zenekari kultúrában is súlyos különbségeket idéztek elő az országok között. Ezek nem feltétlenül jó–rossz viszonyban állnak egymással, de máig meghatározóak. Megnyilvánulhatnak szervezettségben, habitusban, munkamorálban és zenei szemléletben is.

Rajna Martin (forrás: Kovács Richárd)

Másfél éve van a felkészülésre a 2026/27-es évad kezdetéig. Hogy zajlik majd ez a folyamat?

Hamarosan befejeződik a 26/27-es szezon tervezése, és rátérünk a 27/28-asra. Jelenleg a különböző ötleteinket érleljük és dolgozzuk ki, szerencsére az a problémánk, hogy túl sok remek terv merült fel. Most ezeket kell szisztematikusan, többéves koncepció szerint elhelyeznünk: mit, mikor, hol és hogyan érdemes előadnunk? Emellett intenzív nyelvtanulásba kezdtem – a zenekar legfontosabb munkanyelve a francia, úgyhogy nincs más választásom. Sajnos eddig kimaradt az életemből, de boldog vagyok, hogy most van egy erős apropóm elsajátítani ezt a gyönyörű nyelvet.

Hogyan újítaná meg a Luxemburgi Filharmonikusok repertoárját, illetve mi az, amin változtatna a zenekar működésében?

A zenekar erős francia kötődése mellett érzek bennük egyfajta vágyat arra, hogy német repertoárban – amelyben én nagyon szívesen mozgok – is erősödjön a társaság. 2027 Beethoven-év lesz, ehhez kapcsolódóan készítjük elő az első két évadomat. Felmerültek kortárs zeneszerzők nevei is új művek rendelésére, illetve arról is beszélgetünk, hogy a Nyugaton nem játszott magyar repertoárból mit érdemes Luxemburgban, illetve Európában jobban megismertetni a közönséggel. 

Számíthat rá a magyarországi közönség, hogy itthon is fellép majd az együttessel?

Reményeink szerint nem is olyan sokára.

Nyitókép: Rajna Martin (fotó: Eric Engel)

Lásd még:

„Egész életem a zene, de őrülten érdekel a világ is” – Beszélgetés Csaba Péterrel, a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmesterével

„Még nem beszélhetünk válságról, de a zeneipar hatalmas átalakuláson megy keresztül” – Interjú Leonard Slatkin karmesterrel

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

„Mindenkinek a saját útján kell haladnia” – Villáminterjú Kobayashi Ken-Ichiróval

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog