A Musée d’Orsay új Van Gogh-kiállításán a művész MI-verziója válaszol a látogatók kérdéseire
– Vajon mit szólna ehhez a posztimpresszionizmus mestere?
A párizsi Musée d'Orsay új tárlatán NFT- és virtuális valóság-elemeket, valamint a mesterséges intelligenciát (MI) is bevetik, hogy újjáélesszék a pandémia idején fellángolt, mostanában azonban alábbhagyott lelkesedést Van Gogh iránt.
A Van Gogh Auvers-sur-Oise-ban: Az utolsó hónapok című kiállítás október 3-án nyílt, és egészen jövő februárig látogatható: mintegy negyven alkotást mutat be, amelyek a festő életének utolsó két hónapjában, 1890-ben készültek, nem sokkal azután, hogy egy évet eltöltött a Saint-Rémy-i Saint-Paul elmegyógyintézetben. A két hónapos periódus alatt a mester hetvennégy festményt készített. Ezek közül néhányat ma már a leghíresebb műveiként tartanak számon.
Meglehetősen bizarr fordulatként, a kiállításon mesterséges intelligencia (MI) teszi lehetővé a látogatóknak, hogy kapcsolatba lépjenek Van Goghgal. A művész digitális verziója videoképernyőn keresztül jelenik meg, és franciául fogadja a kérdéseket. A mesterséges intelligencia a festő élete során írt levelei alapján kreálja a válaszokat. Mindenre, még a mentális problémáival kapcsolatos kérdésekre is válaszol a gép, olyan kényes témákat is érintve, minthogy miért vágta le a bal füle egy részét. (Erre voltak a legtöbben kíváncsiak az előzetes felmérések szerint, így erre a válaszra is „felkészült” az MI.) „Bár mentális problémákkal küzdöttem, nem azért költöztem Auvers-sur Oise-ba, hogy véget vessek az életemnek” – hangzik a válasz. A művész MI-verziója azt is határozottan kijelentette, hogy kedvenc színe a sárga.
A kiállítás egy másik szekciójában a virtuális valóság segítségével egy elképzelt tájba „léphetnek be” a látogatók, amelyet Van Gogh utolsó palettájának színeit felhasználva alkottak meg a készítők. A palettát akkor használta a festő, amikor Auvers-ben lakott. Így százharminc évvel a művész halála után a nézők felfedezhetik, hogyan köszön vissza egy-egy, a palettáról származó színárnyalat a mester művein.
Van Gogh palettája (forrás: Lucid Realities – TSVP – Musée d Orsay – VIVE Arts)
A bizarr vizuális utazás alatt Van Gogh homeopata orvosának a lánya, Marguerite Gachet mesél arról, hogyan készültek a művek: Van Gogh kétszer is megfestette a nőt 1890-ben. A mester utolsó palettáját Marguerite őrizte hosszú éveken át, 1951-ben pedig a francia államnak adományozta, utána került a Musée d'Orsay-ba. A VR-technika segítségével a Gachet család nappaliját is újra alkották, ahol Marguerite modellt állt a képekhez. Ezzel a kiállítás szervezői azt akarták elérni, hogy a nézők még inkább beleélhessék magukat Van Gogh utolsó napjaiba.
Marguerite Gachet in the Garden, 1890 (forrás: Wikipédia)
Annak ellenére, hogy az NFT-k iránti érdeklődés erősen megcsappant, a múzeum olyan digitális művészek által készített NFT-gyűjteményeket is eladásra kínál majd, amelyeket a kiállítás inspirált. A projekt kapcsán az intézmény egy éven keresztül működik együtt a Tezos Alapítvánnyal.
(Forrás: artnet.com)
Lásd még:
Párizs – a művészet szerelmeseinek
MI – valódi, hamis vagy utánzott?
A médiaművész, aki a mesterséges intelligenciát használja ecsetként
A világ első szobra, amelyet mesterséges intelligencia segítségével készítettek
Nyitókép: Vincent Van Gogh, A művész portréja, 1889 (részlet), olaj, vászon, 65 cm x 54,2 cm (forrás: Musée d’Orsay, Ker. RMN-Grand Palais / Patrice Schmidt)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
