„A Sziget igazi értéke mindig abban rejlett, hogy többet adott jó koncerteknél”

Tavaly ősszel derült ki, hogy nyolc év kihagyás után visszatér a Sziget élére, ezzel megmentve a bezárás szélére sodródott fesztivált. Gerendai Károly munkaidejének nagy részét azóta ismét ez a projekt tölti ki, bár hosszabb távon szeretné a napi operatív feladatokat a kollégáira bízni. Addig azonban még bőven van tennivaló: a régi-új cégvezető fő célja, hogy a túlságosan a sztárfellépőkre építő üzleti modell helyett ismét a multikulturális nyitottság és az egyedi „Szitizenship-élmény” kerüljön előtérbe. Kérdeztük a –1. napi Bródy Dalok Napjáról, kedvenc hőskorbeli koncertélményeiről, valamint arról is, milyen feltételek teljesülése esetén lenne elégedett a 2026-os fesztivállal, amely még biztosan hiánnyal zár.

Hogyan nőtte ki magát a Sziget megkerülhetetlen kulturális branddé, és milyennek látja ebben a saját szerepét?

Ez egy több mint harmincéves történet, egy hosszú folyamat eredménye. Bár a közvélemény szemében a Sziget ma már erősen az én nevemhez kötődik, a valóság ennél árnyaltabb. Az ötlet Müller Péter Sziámival közös szellemi gyermekünk volt, aki zenekarát menedzseltem akkoriban, de a munkamegosztásban én is csak egy voltam azon lelkes fiatalok közül, akik nagy lendülettel vágtak bele egy Magyarországon új műfajnak számító fesztivál megszervezésébe [az első Sziget fesztivált 1993. augusztusában szervezték, Diáksziget névvel – a szerk.]. Annyi előnyöm volt, hogy a kezdeti csapatban én voltam az egyedüli szakmabeli, mivel addigra szereztem már némi tapasztalatot a zeneiparban, de a fesztiválszervezés számomra is teljesen új kihívást jelentett. Volt azonban egy közös víziónk, amelyet megfelelési kényszer nélkül, lépésről lépésre, az ízlésünknek megfelelően alakíthattunk.

Ez az időszak ráadásul még a fesztiválok hőskora volt itthon, nem voltak mintáink, hiszen a műfajt is mi honosítottuk meg Magyarországon. A Sziget nem más fesztiválok mintáit követte, hanem a saját útját járta. Ez az egyediség tette lehetővé, hogy idehaza ne csupán egy sikeres rendezvénnyé, hanem valódi kulturális márkává váljon: olyan eseménnyé, amely túlmutatott a koncerteken, és életérzést, közösségi élményt, valamint nyitott kulturális szemléletet képviselt. Ez számunkra természetes fejlődési folyamatnak tűnt, a jelentősége talán akkor vált igazán nyilvánvalóvá, amikor kiléptünk a nemzetközi piacra, és kiderült, hogy a Sziget ott sem csak egy újabb fesztivál, hanem sajátos, újszerű megközelítést képviselő kulturális esemény. Ahogy telt az idő, az operatív szervezői feladatokat egyre jobban meg tudtam osztani a hozzánk csatlakozó szakemberekkel, ezért a vízió meghatározására és a stratégia megalkotására koncentrálhattam erősebben. Ezen kívül talán még abban volt fontos szerepem, hogy a változó világban is igyekeztem következetesen képviselni a Sziget alapvető értékrendjét.

Müller Péter Sziámival 2012-ben

Mikor érezte először, hogy ez már egy komoly márka, nemcsak egy fesztivál a sok közül?

Már az első esemény alkalmával pozitív visszaigazolás volt számunkra, hogy milyen sokan érkeztek, és milyen erős igény mutatkozott egy ilyen típusú eseményre. Később egyre inkább azt tapasztaltuk, hogy az emberek nem csupán a fellépők miatt jönnek, hanem kifejezetten a Sziget hívószóra érkeznek. Nagyon hamar megjelentek a külföldi látogatók is, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a fesztivál túlmutat a hazai kereteken. A Sziget márka tudatos építésével és nemzetközi ismertségének erősítésével a kilencvenes évek végétől kezdtünk komolyabban foglalkozni. A látogatók visszajelzései, a nemzetközi sajtó érdeklődése, valamint a fesztiválszakma szereplőinek visszajelzései egyre világosabban mutatták, hogy a Sziget milyen jelentős helyet foglal el az európai fesztiválmezőnyben. 

Mindig fontos célunk volt, hogy a Sziget a magyar kulturális élet szerves része maradjon, ne csupán a nemzetközi látogatókat vonzó turisztikai attrakció. Úgy érzem, ez a szemlélet az utóbbi években valamelyest háttérbe szorult, ezért szeretném újra erősíteni. Nem véletlen, hogy a visszatérésem után idén már magyar zenei Nagyszínpad is helyet kapott a fesztiválon.

Fesztiválozók 2002-ben a nagyszínpad előtt (fotó: Alain Dodeler)

Mekkora közösségteremtő ereje van ön szerint a Szigetnek? Hányan lehetnek, akik elsősorban nem a fellépőkért, hanem kifejezetten a Szitizenship-élmény miatt térnek vissza évről évre?

Sajnos az utóbbi évek elhibázott, mindent a sztárfellépőkre alapozott stratégiája miatt csökkent a klasszikus Szitizenek aránya. Bár a fesztiváloknak eleve jelentős közösségformáló erejük van, és a Szigetet korábban mindig is erre az alapra építettük, ha a kommunikáció csak a sztárokról szól, a látogatók fejében is könnyen eltolódnak ezek az arányok. Én abban hiszek, hogy a Sziget nem lehet pusztán koncertek sorozata, hanem egy komplex élmény: része a zene, a találkozások, a közösen megélt pillanatok és az az egyedi atmoszféra, amely miatt sokan évről évre visszatérnek.

A Szitizenship-élmény pontosan ezt jelenti: egy olyan közeghez való tartozást, amely önmagában is értéket jelent a látogatók számára, függetlenül attól, hogy az adott évben éppen milyen előadók szerepelnek a programban. Amikor tavaly visszatértem a Szigethez, ez volt az az irány, amelyet a kollégáknak is a jövőre nézve kijelöltem. Meggyőződésem, hogy a fesztivál hosszú távon akkor lehet sikeres és fenntartható, ha újra és még erősebben erre a kötődésre, valamint az együtt megélt élményekre építünk.

Életkép a 2025-ös Szigetről (forrás: Sziget)

Van olyan emlékezetes koncertélménye a kezdeti évekből, amelyet máig könnyen vissza tud idézni?

A kezdeti években elsősorban olyan előadókat hívtunk a Szigetre, akik a saját generációnk számára is meghatározóak voltak, így rengeteg emlékezetes koncertélményt őrzök. David Bowie-tól Prince-ig számos olyan nagykoncertet tudnék említeni, amelyek szakmailag és személyesen is különleges pillanatokat jelentettek. Mégis, számomra legalább ennyire erősen megmaradtak azok az emlékek, amelyek nem feltétlenül a nagyszínpadon születtek. A Sziget egyik különlegessége mindig is az volt, hogy a közönség maga is alakította a fesztivált: spontán, kreatív, váratlan pillanatok jöttek létre, akár egy-egy pop-up „koncert” vagy közösségi kezdeményezés formájában. Ezek a momentumok sokszor ugyanolyan erősen hozzátartoztak a Sziget élményéhez, mint a világsztárok fellépései.

Fesztiválozók a kilencvenes években (fotó: Alain Dodeler)

Mennyi esélyt adott volna rá tavaly ilyenkor, hogy a 2026-os fesztivált újra belülről, tulajdonos-cégvezetőként fogja követni?

Őszintén szólva tavaly ilyenkor fel sem merült bennem, hogy valaha újra visszatérek a Szigethez, pláne nem tulajdonosként. Azonban amikor a megmaradás érdekében megkerestek, mégsem tudtam nemet mondani rá. Huszonöt év kemény munkája fekszik benne. A Sziget számomra mindig is olyan volt, mintha a saját gyermekem lenne, rengeteg személyes emlék fűz hozzá, és egy olyan érték, amelyhez nagyon erős kötődöm. Másfelől a Sziget ma már nem csupán egy fesztivál, hanem kulturális intézmény, amelynek hiánya komoly űrt hagyna maga után – a hazai és a nemzetközi kulturális életben egyaránt. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a Sziget szélesebb hatásait sem: a hazai turizmusra gyakorolt szerepét, Budapest országimázsában betöltött jelentőségét. Mindezeket mérlegelve úgy éreztem, adnom kell egy esélyt a fennmaradásának, hiszen, ha nem teszem, a korábbi tulajdonosok biztos nem folytatták volna tovább a fesztivált.

Mekkora változást jelent idén a szervezésben, hogy újra magyar kézben van a rendezvény? Megjelenik-e ez a lekötött headlinerek szintjén is?

A jelenlegi tulajdonosi háttér számomra elsősorban azt a lehetőséget jelenti, hogy független piaci szereplőként a saját stratégiánk mentén haladhatunk tovább. Újra tudatosabban építhetünk a Sziget eredeti értékeire, miközben továbbra is megőrizzük a fesztivál nemzetközi karakterét és versenyképességét. Nem az a cél, hogy más fesztiválokat utánozzunk, hanem hogy a Sziget újra azt az egyedi élményt nyújtsa, amiért annak idején Európa egyik legsikeresebb és legkülönlegesebb fesztiváljává vált. Természetesen továbbra is fontosak a headlinerek, hiszen meghatározzák a fesztivál karakterét és sokak számára belépési pontot jelentenek.

Ugyanakkor a legtöbb jelentős európai fesztiválon ma már ugyanazok a legnagyobb fellépők. Ezért nem gondolom, hogy egy fesztivál sikerét 2026-ban kizárólag a legnagyobb nevek határozzák meg. Egy külföldi fiatal csak azért nem fog ideutazni, hogy itt nézze meg azokat a sztárokat, akiket az otthoni rendezvényeken is láthatna. A Sziget egyben budapesti nyaralás is, ahogy a fesztiválélmény is komplexebb fogalom: ugyanúgy része a közösség, a hangulat, a szabadság érzése, a művészeti és kulturális programok sokszínűsége, valamint azok a spontán élmények, amelyek miatt az emberek évről évre visszatérnek. Ezt a szemléletet szeretném újra erősebben megjeleníteni a Sziget működésében és kommunikációjában is.

Jógázók a fesztiválon 2025-ben (fotó: Sziget)

Korábban nyilatkozta, hogy amiatt is szállt ki az iparágból, mert úgy érzi, kiöregedett és a fellépők nagy részét már nem ismeri. Képbe tudott kerülni az eltelt időben, vagy a húzónevek kiválasztását teljesen a kollégáira bízza?

Az biztos, hogy nem lettem fiatalabb, de igyekszem magam olyan emberekkel körülvenni, akik naprakészek az aktuális zenei trendekben, másrészt alapvetően megbízom a kollégáim értékítéletében. Ezen a téren abban látom szerepemet, hogy próbálom kizökkenteni a booking [a művészek felkeresése és ajánlatkérés – a szerk.] folyamatot abból a keréknyomból, miszerint a zenei irány szinte csak a Z generáció igényei felé fordult, hiszen emiatt a többiek már kevésbé találják meg a hozzájuk szóló előadókat. Mindemellett azt is fontosnak tartom, hogy a zenei műfajokból is nagyobb merítést kínáljunk, remélem ez az elkövetkező években markánsabban látszik majd.

Mennyit szán jelenleg a Szigetre a munkaidejéből, és ideálisnak tartja-e ezt a szintet?

Többet, mint amennyi időm valójában van, és valószínűleg kevesebbet, mint amennyit a Sziget megérdemelne. Egy ilyen összetett feladatot nem lehet félgőzzel megoldani, ezért most a napjaim jelentős részét a Sziget tölti ki. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy hosszú távon ne egy emberre épüljön a működés. Célom, hogy mielőbb olyan struktúrát alakítsunk ki, amelyben a stratégiai kérdésekre koncentrálhatok, miközben a napi operatív feladatokat a meglévő kiváló szakemberek viszik. Ez szerintem nemcsak ideálisabb, hanem fenntarthatóbb működési modell is. Most azonban – miután nyolc éve kiléptem a rendszerből – újra kell tanuljuk egymást a kollégákkal.

Fesztiválozók 2025-ben (fotó: Sziget)

Ősszel, a fővárosi politikai viták idején kérdéses volt, nem futnak-e ki az időből. Sikerült behozni a lemaradást?

Valóban volt egy körülbelül háromhónapos lemaradásunk az előkészítésben a korábbi bizonytalanságok miatt, de ezt a hátrányt mára nagyjából sikerült ledolgoznunk, és a fesztivál előkészítése most már a tervezett ütemben halad. Nehéz megmondani, hogy a kommunikáció és a jegyértékesítés terén mennyi kiesést okozott a késlekedés, hiszen a bérletvásárlók jellemzően jóval előbbre terveznek. A dinamikus árazási modellek miatt ugyanis nem mindegy, mikor foglalják le a repülőjegyüket vagy a szállásukat, mert ezek egyre drágábbak lesznek az idő előrehaladtával.

A másik probléma, hogy amennyiben a versenytársak reklámja előbb éri el a közönségünket, lehet, hogy velük tervezik meg a nyarukat, és már nem marad sem idejük, sem pénzük arra, hogy hozzánk is eljöjjenek. A sztárfellépőkért zajló versenyben sem mindegy, ki mikor teszi meg az ajánlatát, mert a bizonytalanság és a késlekedés sajnos ebben is némi hátrányt okozott. Az egyetlen szerencsénk, hogy az illetékes kollégánk nem fogadta meg az előző tulajdonos kérését, és nem lépett vissza, hanem a megoldásban bízva tovább folytatta az egyeztetéseket a már korábban megkeresett előadókkal.  

Tömeg a tavalyi fesztiválon (fotó: Sziget)

A Bródy Dalok Napja a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint kifejezetten az ön ötlete volt. Miért érezte fontosnak hozzáadni –1. napként a programhoz?

Mivel a költségek racionalizálása érdekében egy nappal lerövidítettük a normál fesztiválnapok számát, azonban a szükséges infrastruktúrát így is, úgy is fel kell építenünk időben, a nagyszínpadot beüzemelni egy-egy plusz napra már arányaiban nem jelent akkora extra költséget. Az év elején Bródy János váratlanul bejelentette, hogy miután betölti a nyolcvanadik életévét, az idei, április 11-i koncertjét tekinti nagyszínpados előadói pályafutása lezárásának. Amikor ezt meghallottam, az volt az első gondolatom, hogy egy ilyen kivételes életművet nem lehet egyszerűen csendben lezárni. Úgy éreztem, méltó módon kell megünnepelni mindazt, amit Bródy János a magyar zenének és kultúrának adott – együtt azokkal a művészekkel, akik pályája során alkotótársai voltak, akiket munkásságával inspirált, és a fiatalabb generáció azon tagjaival is, akik számára ma is meghatározó példakép.

A Bródy Dalok Napján a szerző több mint nyolcszáz szerzeményéből válogatunk olyan dalokat, amelyek közös éneklésre és együttgondolkodásra késztetnek bennünket – egy nagy közös ünnep keretében. Generációkat összekötő dalok szólalnak meg – többek között az Illés- és Fonográf-időszakból, az István, a király rockoperából, Bródy János szólókarrierjének termékeny időszakából, illetve az egyes előadóknak írt Bródy-szerzeményekből válogatva –, amelyek egyszerre hordozzák a személyes történeket és a közös múlt lenyomatát.

Hogyan alakult ki a fellépők névsora? Az RTL főszponzorként mit tesz hozzá a szervezéshez?

A fellépők névsorának összeállításánál két szempont volt meghatározó. Egyrészt mindenképpen szerettük volna, hogy színpadra álljanak Bródy János pályatársai, valamint azok az előadók, akikhez az eredeti dalok kötődnek, hiszen az ő jelenlétük hitelesen idézi fel ezt a páratlan életművet. Másrészt fontos célunk volt, hogy ne csupán egy visszatekintő estet szervezzünk, hanem generációkon átívelő nagy zenei ünnepet. Ezért hívtunk olyan fiatalabb, most népszerű előadókat is, akiknek Bródy dalai inspirációt jelentenek, és akik a saját hangjukon vihetik tovább ezeket az időtálló műveket. Az RTL elsősorban az esemény promóciójában segít, de a felületein utólag is látható lesz egy összefoglaló koncertfilm.

Mennyi időt adott önmagának, illetve mennyit kért a tulajdonostársaktól arra, hogy a Sziget nyereségessé váljon?

Egyértelmű volt, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra, ezért az biztos, hogy 2026-ot még hiánnyal zárjuk. Tudniillik nem az volt az elsődleges cél, hogy a költségvetést csökkentsük idén, hanem olyan változásokat, fejlesztéseket igyekszünk végrehajtani, amelyek később – remélem – meghozzák a gyümölcsüket. Idén ezekre a fejlesztésekre még fedezetet nyújt, hogy kilenc nagyobb partnerünknek, alvállalkozónknak sikerült értékesíteni a cég harminc százalékát, de jövőre meg kell próbálnunk elérni, hogy újra önfenntartóvá váljon a fesztivál. 

Fotó: Sziget

Az idei fesztivál után mivel lenne elégedett?

Elsősorban annak örülnék, ha azt látnám, hogy a közönség újra erősebb érzelmi kapcsolatot alakít ki a Szigettel. Hogy a látogatók egy része nem egyszerűen csak koncerthelyszínként tekint rá, ahol egymás után következnek a népszerű előadók, hanem olyan maradandó élményként, amelyhez érzelmileg is kötődni tud. A fesztiválozók jelentős része már elsősorban a világsztárok miatt érkezett, ami a korábbi kommunikáció alapján persze teljesen érthető, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy természetesen a jövőben is szükség lesz erős nemzetközi fellépőkre, de szerintem ma ez már inkább alapelvárás egy nagy nemzetközi fesztivállal szemben, mint valódi megkülönböztető erő.

A Sziget igazi értéke mindig abban rejlett, hogy sokkal többet adott jó koncerteknél: nyaralást, közösségi élményt, a szabadság érzését és rendkívül színes multikulturális közeget, ami miatt bakancslistás eseménnyé vált a világ fiataljai szemében. Ha az idei fesztivál után azt látom, hogy ezt sikerült megerősítenünk, a látogatók nemcsak jól szórakoztak, hanem valóban újra magukénak érezték a Szigetet, akkor elégedett leszek. Erre törekszünk most szinte minden döntésünkkel.

Nyitókép: Gerendai Károly (fotó: Sziget)

Lásd még:

„Időnként elfogynak a szabad falfelületeim” – Interjú Gerendai Károly üzletemberrel

A Sziget másik arca: bulizáson túlmutató, valós társadalmi hatást generálni – Interjú Vidó Andreával a Generali Gyerek Szigetről és a Sziget Fesztivál civil programjairól

Újra magyar kézben a Sziget

„Egy évig készülünk erre a hat napra, nekünk ez a karácsony” – Interjú Vető Viktóriával, a Sziget sajtófőnökével

„A fesztiválélmény nemcsak abból áll, hogy valaki megnézi az esti nagy koncertet, aztán hazamegy” – Interjú Jenna Jalonennel, a Sziget művészeti és élményprogramokért felelős vezetőjével

Hipnotikus mozdulatok a magasban – Idén is felejthetetlen élményekkel várnak a Nagy Utcaszínház és Sétáló Utcaszínház produkciói a Szigeten

„Időnként mentegetőzni kell, de a mi értékeink kezdettől fogva nem változtak” – Interjú Kardos Józseffel, a Sziget Fesztivál programigazgatójával

„Nincsenek arany-, ezüst- és gyémántcsomagjaink, mindenkivel egyéni megállapodást kötünk” – Szponzoráció a Sziget Fesztiválon

„A kultúra és a biznisz egyaránt fontos” – Interjú Garam Tamással, a Sziget Fesztivál marketingvezetőjével