Fenntarthatóság a kultúrában: teher vagy stratégiai előny?

A fenntarthatóság a kulturális szférában gyakran kötelezettségnek, plusz tehernek, esetleg puszta divathullámnak tűnik. Meggyőződésünk, hogy a környezettudatosság nem választható irány, hanem a kulturális szektor egyetlen reális jövője. Éppen ezért szervezünk a kulturális szektor szereplői számára ingyenes előadást 2026. február 25-én, amelyen a ReStageGroup szakemberei – Papp Endre és dr. Egri Gábor – osztják meg tudásukat. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatokon, valamint egyszerű, a mindennapokban is alkalmazható példákon keresztül mutatják meg, miként járulhat hozzá a fenntarthatóság a költségek csökkentéséhez, a működési kockázatok mérsékléséhez, a hosszú távú pénzügyi stabilitáshoz és a szervezeti ellenállóképesség erősítéséhez.

„A fenntarthatóságot sokan leginkább extra projektnek, tehernek tekintik, nem pedig a felelős intézményvezetés részének. Pedig alapvetően ez nem más, mint szemléletváltás, azaz: hogyan tudunk értéket létrehozni úgy, hogy közben csökkentjük a pazarlást, racionalizálunk, megbecsüljük az erőforrásokat, a közönségünket és munkavállalóinkat, döntéseinket pedig ezek figyelembevételével hozzuk meg” – magyarázza dr. Egri Gábor, a ReStageGroup egyik vezetője. Mint mondja, mindezekre több okból is érdemes odafigyelni. Egyrészt a „jövőállóság” miatt, hiszen a szabályozás és az ESG-elvárások belátható időn belül a kulturális szektort is elérik. Másrészt az odafigyelés megtérülése kézzelfogható:  az energiahatékonyság, az ésszerű digitalizáció, az optimalizált gyártás és beszerzés mind költségcsökkenéssel jár. „Végül pedig: a közönség, a partnerek és különösen a fiatal felnőttek egyre inkább nem csak azt figyelik, mit hozunk létre, hanem azt is, hogyan. A fenntarthatóság márkaértékké vált” – mondja.

Egri Gábor (forrás: ReStageGroup)

A szakember tapasztalata szerint egyébként sokszor nemcsak a szándék hiányzik, hanem a kapaszkodó: a keret, a módszertan, a belső felelős, a rutinszerű mérés. Amennyiben ehhez forrást tudunk teremteni, a fenntarthatóság többé nem lesz teher, hanem könnyebbséggé válik. Ezt bizonyítja számos, más iparágban már megvalósult kezdeményezés. Például a Jurányi Inkubátorház napelemes beruházása. A fejlesztés tudatos üzemeltetési döntés volt: hosszú távon csökkenti az energiaköltséget és növeli a pénzügyi kiszámíthatóságot. „Hasonló irányba mutatnak a Miskolci Nemzeti Színház fejlesztései is, ahol – az energiaközösségen belül – a megújuló energia bevonása nemcsak kiszámíthatóbb üzemeltetést eredményez, hanem egyéb hazai példák között is úttörő megoldás” – sorolja a jó gyakorlatokat. „A Londoni Nemzeti Színház világelső a kulturális piacon – a fenntartható működés legátfogóbb bevezetése és megvalósítása tekintetében. E pontban mindenképp meg kell említenem a Theatre Green Bookot, amely jelentős iparági összefogással létrehozott, gyakorlatias rendszer a produkciók, az üzemeltetés és a működés fenntarthatóbb tervezésére. E kiadvány tudásanyagát már átvette az ETC (European Theatre Convent), és ennek mentén dolgozik az Opera Europa is.”

Dr. Egri Gábor szerint, aki elkötelezi magát a fenntartható működés mellett, a változás pozitív hatásait leghamarabb az operatív napi működésben (például a világításkorszerűsítésben, a fűtés-hűtés optimalizálásában, az energiahasználat tudatosításában, a takarékos papírhasználatban, a környezetbarát közlekedésben és így tovább) mérheti. „A kiadások csökkenése a tudatos produkciós tervezésnél is érzékelhető. A díszlet- és jelmezgyártás összehangolása, az újrahasználat, az okosabb beszerzés és a logisztika sokszor nem »nagy beruházásokat« jelentenek, hanem következetesebb tervezési döntéseket” – sorolja. „És van a stratégiai szint: pályázatok, koprodukciók, for-profit partnerségek. A fenntarthatóság egyre inkább »értékelési szempont«, nem pedig kiegészítő extra. Aki ebben előrébb jár, stabilabb kereteket és több lehetőséget épít. A többiek előbb-utóbb lemaradnak” – mondja dr. Egri Gábor.

A szakember szerint érdemes minden kulturális szereplőnek rendszeresen „ránézni” a működésre, az intézményben zajló folyamatokra. „Egy egyszerű, visszatérő mini-audit (áttekintve az energiahasználatot, a hulladékkezelést, a beszerzést) már önmagában javítja a döntéseket” – véli dr. Egri Gábor. Mindezt elvégezhetjük házon belül vagy partneri segítséggel. „Ezek alapján el lehet kezdeni mind a környezeti, mind a társadalmi fenntarthatóság útján haladni, és már középtávon ennek gazdasági előnyeit élvezni. A másik azonnali, mégis alulhasznált lépés: láthatóvá tenni és elmondani, mit csinálunk” – teszi hozzá. „A kultúra képes perspektívát adni, inspirálni, cselekvésre ösztönözni. Amennyiben egy intézmény, együttes transzparensen beszél a vállalásairól, bizalmat épít és sokkal nagyobb hatást tud elérni ismert személyiségein, együttesein keresztül, mint bármely más iparág” – mondja.

Az elköteleződés kívülről nézve talán nehéznek tűnhet, de hosszú távon megéri. „Az első lépéshez bátorság kell, a hosszú távú következetességhez rendszer. A projektalapú, intenzív működésben könnyű elengedni a témát, ha nincs kijelölt felelős, elkötelezett vezető, rendszeres mérés, bevezetett rutin és visszacsatolás. A fordulópont az, amikor a fenntarthatóság nem kampány és nem »zöld mellékág«, hanem a mindennapi működés része: mérünk, egyszerű célokat tűzünk ki, kommunikálunk róla, és így a csapat és a közönség is érti, merre tartunk. Valójában nincs opció – vagy előre gondolkodva lépünk, vagy később sokkal nagyobb áldozattal kezeljük a kényszert” – mondja.

----------

Fenntarthatóság a kultúrában Vol.2
Időpont: 2026. február 25., 16:00 (vége: 18:00)
Helyszín: Budapest központi helyszínén. 
Jelentkezési határidő: 2026. február 21.
Regisztrálni ITT lehet.

Az előadásra elsősorban kulturális szervezeteknél és intézményeknél, valamint művelődési házakban dolgozó kollégákat, önkormányzatoknál tevékenykedő szakértőket várunk. 

További információ ITT és a ReStageGroup oldalán.

A nyitókép forrása a ReStageGroup.

Lásd még:

Elkészült az előadó-művészeti fenntarthatóságról szóló útmutató

A zöldítés szándéka adott, a lehetőségek korlátozottak – Először készült átfogó kutatás a magyarországi előadó-művészeti intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos helyzetéről, kihívásairól.

Környezetvédelem és társadalmi szerepvállalás a kulturális szférában is – A művészeti intézmények is sokat tehetnek a fenntarthatóságért

A klímaválságra fókuszáló üzleti és művészeti együttműködéseket díjaztak Írországban

A spanyol film színe: zöld – A fenntartható filmgyártók törekszenek a lehető legkisebb környezeti hatást hagyni a bolygón

A művészet és az ESG

„Mindannyiunknak egy a célja: jó produkció születhessen” – Interjú Meczner Vera művészmenedzserrel