A zöldítés szándéka adott, a lehetőségek korlátozottak

A kiemelkedően magas számú visszajelzésből kitűnik: a szektor szereplői szívesen foglalkoznak a kérdéssel, ám cselekvési lehetőségeik mérsékeltek.

A fenntarthatóság az elmúlt években a kulturális szektorban is megkerülhetetlen tényezővé vált. Saját bőrünkön tapasztaljuk: a kiszámíthatatlan időjárás, a nyári hőhullámok, a nagy hőmérséklet-ingadozások, a hirtelen lezúduló nagy csapadék a legnagyobb bevételt jelentő fesztiválszezon alapjait is átrendezi. A különböző kulturális intézmények környezetbarát szemlélete, az energetikai zöldítés, a felelős hulladékgazdálkodás és vízfogyasztás nemcsak a bolygó védelme miatt lenne fontos, de hosszú távon anyagiakban is megtérülne. „A fenntarthatóság szemléletváltást igényel: ha megóvjuk környezetünket és társadalmi értékeinket, a ma rendelkezésre álló kulturális sokszínűség a jövőben is fennmaradhat” – vélik a szervezet alapítói. A ReStageGroup küldetése, hogy segítse az előadó-művészeti szektort átalakítását a zöldebb, innovatívabb működés érdekében. Alapítói – Egri Gábor, Meczner Vera,  Móricz Máté és Papp Endre – hisznek abban, hogy a kulturális élet szereplői, ha jó példával járnak elöl, a változás motorjai lehetnek, és megfelelő támogatással, eszközökkel képesek olyan jövőt teremteni, amely egyszerre gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is fenntartható.

A ReStageGruoup csapata (balról jobbra): Móricz Máté, dr. Egri Gábor, Meczner Vera és Papp Endre (forrás: ReStageGroup)

A ReStageGroup nemrég, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány megbízásából országos kutatást végzett, hogy feltárja a hazai kulturális intézmények fenntarthatósághoz való viszonyát, kihívásait és gyakorlatait. A kutatás eredményeit a 2025. május 20-i Rendezvény ReStart 2025 konferencián mutatták be. Az eredmények több vonatkozásban is a feltételezések szerint alakultak: a nyolcvanhárom válaszadó intézmény alapvetően fontosnak tartja a fenntarthatóságot, azonban a gyakorlati megvalósítás még esetleges, nem rendszerszintű. Jelentős eltérések mutatkoznak az intézmények között földrajzi elhelyezkedés, méret, erőforrás-ellátottság és döntési autonómia szerint, ugyanakkor általánosnak mondható, hogy a legnagyobb kihívást a forráshiány, az infrastruktúra hiánya, valamint az információ és szaktudás korlátozottsága jelenti. Sok esetben a fenntarthatóság fogalma sem egyértelmű, és nem világos, hogyan illeszthető be a művészeti és szervezeti célok közé. A legtöbben pénzügyi támogatás mellett szakmai tanácsadást és képzéseket is szükségesnek tartanak – ezt a kutatás során többször is egyértelműen megfogalmazták. A kommunikáció terén is komoly szakadék mutatkozik: bár az intézmények több mint fele fontosnak tartja a fenntarthatósági elvek megjelenítését a közönség felé, kétharmaduk jelenleg nem folytat aktív tevékenységet ezen a téren.

A projekt következő fázisában a leglényegesebb megállapításokat egy, a válaszadókból összeálló munkacsoport segítségével validálják, és közösen fogalmaznak meg javaslatokat a fenntarthatóbb működés irányába – figyelembe véve a környezeti és társadalmi elvárásokat is. A ReStageGroup tervei szerint ezáltal egy hosszú távon is hatékony és hiteles működési modell kialakításához járulnak hozzá a megtakarítási lehetőségek, meglévő jó gyakorlatok, valamint a fejlődést gátló tényezők beazonosításával.

A kutatásban a ReStageGroup szakmai együttműködő partnere a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projekt.

Bővebb információ a ReStageGroup weboldalán.

Nyitókép: A londoni National Theater (fotó: Philip Vile)

Lásd még:

Színpadon a fenntarthatóság – Felmérés készül a magyar előadó-művészeti szektor környezetbarát működési stratégiáiról

Környezetvédelem és társadalmi szerepvállalás a kulturális szférában is – A művészeti intézmények is sokat tehetnek a fenntarthatóságért

A klímaválságra fókuszáló üzleti és művészeti együttműködéseket díjaztak Írországban

A spanyol film színe: zöld – A fenntartható filmgyártók törekszenek a lehető legkisebb környezeti hatást hagyni a bolygón

A művészet és az ESG

„Mindannyiunknak egy a célja: jó produkció születhessen” – Interjú Meczner Vera művészmenedzserrel