Variációk gyűjtésre

Hóbort-e csupán a művészeti NFT-k gyűjtése? Igaz lehet-e az állítás, hogy a „NFT-lufi” egyszer csak kipukkad? Adott esetben miért éri meg jobban műtárgyat bérelni, mint vásárolni? Miért dönt valaki mégis a vásárlás mellett? A fenti kérdésekre szakemberek segítségével kerestük a választ.  

A műtárgy.com 2017 óta gyűjti a magyar művészek aukciós leütési árait a mára ötvenezernél is több tételt tartalmazó adatbázisukba. Kétévente jelentetik meg A magyar művészek aukciós piaca című kiadványukat. Tavaly hiánypótló publikációt közöltek: a kétszáz műgyűjtő válaszai alapján készült Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról című írás átfogó képet nyújt a műgyűjtői társadalom összetételéről, valamit arról,  hogy mi motiválja vásárlásokat.

Csató József festménye (forrás: Art Advisory Budapest)

„A műtárgy-kereskedelemben elsődleges és másodlagos piacról beszélhetünk. Az előbbi esetében a művészt képviselő galériában, kortárs művészeti vásáron vagy közvetlenül a művésztől vásárol a gyűjtő, utóbbi esetében másodkézből, jellemzően aukciókon. A műgyűjtők egy része egyáltalán nem jár kiállításokra, megnyitókra, csakis aukciókon keresztül szerez meg egy-egy művet” – mondja Kollmann Szilvia közgazdász-művészettörténész, a műtárgy.com alapító-ügyvezetője, az Art Advisory Budapest vezető tanácsadója. Tapasztalata szerint az aukciókon leginkább a gazdasági szférából érkező műgyűjtők vásárolnak, számukra ez kényelmesebb megoldás, hiszen gyakorlatilag anonim módon megszerezhetnek egy-egy vágyott műtárgyat, és ehhez nem kell kapcsolatba lépniük a galériással vagy a művésszel. Ez igaz lehet a tanácsadón keresztül történő vásárlásra is. Az árveréseken olyan műtárgyakhoz juthat hozzá a gyűjtő, amelyek a másodlagos piacon már „jól teljesítettek”, így jóval kisebb a kockázat, mint például egy fiatal, pályakezdő művész esetében.

A gyűjtők egy másik része kísérletező típus, kifejezetten érdeklődik a művészeti közeg iránt, szeretné megismerni a művészt is, időt szán a műterem-látogatásra és a kiállításmegnyitókra is. „A tanácsadás során azt tapasztalom, hogy az esztétikai érték mellé gyakran párosul a szerzés öröme mint motivációs tényező. Ez leginkább a férfi gyűjtőkre jellemző” – véli Kollmann Szilvia. 

Forrás: Fine Art Rent

A Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról című kiadványukban szereplő felmérés eredménye szerint a nemek arányát tekintve jóval több a férfi gyűjtő. „A válaszadók 66%-a férfi. A kérdőív a középkorúak (45–54 év között) és az idősebb korosztály (65–75 év) között volt a legnépszerűbb. (...) Átlagosan 3,4 millió forint volt a legnagyobb összeg, amit a kérdőív kitöltői valaha műtárgyvásárlásra költöttek. Érdemes kiemelni, hogy csupán a válaszadók 33%-ának vannak olyan felmenői, akik szintén műtárgyakat gyűjtöttek. A megkérdezettek 24%-a állította, hogy néhány alkalommal vett csak műtárgyat, 33%-a pár havonta, 2%-a hetente vásárol műalkotásokat” – olvasható a kiadványban. Noha a kérdőívet kétszázan töltötték ki, Kollmann Szilvia szerint bizonyosan többen vásárolnak műtárgyakat, akár határozott koncepció alapján, akár csak alkalomszerűen aukciókon, vásárokon. 

Néhány ezerre tehető a műtárgyvásárlók száma Magyarországon, ami így is meglehetősen alacsony szám. „Ma egy baráti társaságban itthon még mindig különlegesnek számít, ha valaki műtárgyat gyűjt. A műkereskedelem hazánkban még mindig niche (szűk, speciális) piac, az viszont jó hír, hogy egyre több a fiatal potenciális gyűjtő, akik rendszeresen megjelennek kiállításmegnyitókon, és szenvedélyesen érdeklődnek a művészet, azon belül a saját generációjuk alkotói iránt” – mondja Kollmann Szilvia.

Forrás: Fine Art Rent

Műtárgyakat azonban nemcsak vásárolni, hanem kölcsönözni is lehet. Jellemzően irodaházak és hotelek veszik igénybe az ilyen jellegű szolgáltatást. A műtárgyak bérbeadásával foglalkozó Fine Art Rent vezetője, Róna András műgyűjtő szerint a gyűjtés egyfajta szenvedély, nagyon sokat ad az embernek. Ahogy az Art is Businessnek korábban adott interjújában elmondta, azt tapasztalták, hogy Magyarországon visszafogott a vizuális kultúra, néhány kivételt leszámítva sem a szállodákban, sem az irodai környezetben nem törekednek magas minőségre. Ez a megfigyelés hozta meg azt a lépést, hogy hoteleknek és irodaházaknak bérbe adjanak képeket. Hozzátette, amellett, hogy a műtárgyak birtoklása presztízskérdés az irodaházaknak, ma már mindez az employer branding része is. A műtárgyvásárlás nem írható le költségként, a bérlés viszont igen, így szintén előnyös a cégeknek. A Fine Art Rent gyűjteményében a fiatal képzőművészek munkái éppúgy megtalálhatók, mint a befutott nagy művészekéi, a korszakokat tekintve pedig szemezgethetünk a XIX. század végétől kezdve a napjainkban készült művekig mindenből. 

A festmények értéke százezer forinttól húszmillió forintig terjed, és az adott mű vételárának egy százalékáért már lehet festményt bérelni, így akár havi ezer forintos ráfordítással is tapasztalható, milyen érzés egy műtárgy által inspirálódni. Róna András szerint a bérlés azért is a legkézenfekvőbb megoldás, mert festményt vásárolni kockázatos befektetés, pláne, ha egy vevő laikus, nem ért ahhoz, melyik műbe érdemes beruházni. Ráadásul nem kell egy életre szóló döntést hozni, hiszen festményt csupán fél évre is lehet bérelni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a legtöbben ragaszkodnak a kibérelt képhez. Olyannyira a szívükhöz nő egy-egy darab, hogy akár évek után sem akarnak megválni tőle, pedig a cserelehetőség adott.

Borsi Flóra: Fighting Fish. Az NFT 5 etherért kelt el (forrás: forbes.hu)

A műtárgy.com Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról című kiadványából az is kiderült, hogy az NFT-k (azaz, a non-fungible tokens, magyarul: nem helyettesíthető zseton) tulajdonlása Magyarországon még nem elterjedt: a válaszadók csupán 2%-a vett már műalkotást ilyen formában. Azonban említésre méltó, hogy a megkérdezettek 27%-a a jövőben fontolóra veszi az NFT-vásárlást. 

Míg sokan úgy gondolják, hogy a művészeti NFT-knek manapság leáldozóban van, a lufi hamarosan kipukkad, mert nem képvisel valódi művészeti értéket egy digitális alkotás, addig Tímár Krisztián, a pécsi Nick Galéria tulajdonosa, vezetője úgy gondolja, az 1/1-es művészeti NFT-knek igenis van létjogosultságuk a jövőben. [Aki NFT-t vásárol, az 1/1-es tulajdonjogot szerez bizonyos művészeti tárgyakra, így gyűjtőknek vagy profitkeresőknek ideális – a szerk.] „Én teljes mértékben hiszek az NFT-ben, az 1/1-es művészeti NFT-k hosszú távú létjogosultságában, hiszen az egész világ digitalizálódik. A blokklánc-technológia önmagában elképesztő: lehetővé tette, hogy okos szerződésekkel bármilyen digitális fájlt tulajdonjoggal lehessen ellátni. Ez egy átlátható, tiszta rendszer, ami mentes a nagyhatalmak és a kormányok befolyásától. Amíg a blokklánc működik, addig az oda feltöltött tartalom megmarad az örökkévalóságnak” – mondja Tímár Krisztián.

Forrás: a Nick Galéria Facebook-oldala

„Az, hogy a celebek vagyonokért vásárolnak meg egy-egy művészeti értékkel nem bíró NFT-t, valóban csak egy hóbort. Ellenben az, hogy a művészek digitális formában létrehoznak 1/1-es alkotásokat, azokat  feltöltik a blokkláncra, utána pedig a gyűjtők megvásárolhatják és kereskedhetnek velük, nem lufi. Több mint százötven évvel ezelőtt, amikor megszületett a fotográfia, sokan azt hitték, a festészet eltűnik, mert majd helyettesíti azt a fotó. Nem így történt. Úgy gondolom, az NFT-vel is ez a helyzet. Ez egy új műtárgypiaci szegmens, amelynek rengeteg előnye van. Egy NFT-gyűjtemény nem tud megsemmisülni, nem kell szállítani, az okos szerződésnek köszönhetően pedig transzparens a rendszer, tehát ellopni sem lehet a digitális műtárgyat. Emellett sokféleképpen bemutatható az adott munka, a tulajdonos dönti el, hogy mekkora méretben printeli. Sokan ördögi dolognak tartják az NFT-műfajt, viszont az, hogy valaki egy online aukción fotográfiát vásárol, teljesen elfogadott és elterjedt, pedig abban az esetben is egy digitális fájlt vásárolnak meg” – teszi hozzá a szakember.

Lásd még:

Jegybanki gyűjtemények a világban


Hol tartunk 2023-ban a vállalati gyűjtemények építése terén?

A corporate art a profit társadalmi-kulturális célú visszaforgatásának egyik formája

Vállalati gyűjtés Magyarországon

Állandó kiállítás a Kempinskiben– a Kempinski Hotel Corvinus gyűjteménye

A világ legjelentősebb vállalati gyűjteményei a bankszektorban

Corporate Art – a kultúrába fektetnek

„Ha a gyűjtők összefognak, művészeti projektek megvalósítását segíthetik”

Lehetséges műtárgyak nélkül is élni, csak velük jobb

Az ér el sikereket az NFT-piacon, aki amúgy is jó művész

Nyitókép: Enteriőrfotó Romvári Márton munkájával (forrás: Art Advisory Budapest)