„A kultúra támogatása azt jelzi, hogy az üzletin túl egyéb célja is van a vállalatnak”

A Veolia olyan komplex művészeti-társadalmi programot dolgozott ki A tehetség esélytérdemel nevű, állami gondozott gyermekeket megcélzó projektjével, amellyel méltán nyerte el a díjat. Az energia-, víz- és hulladékgazdálkodás terén piacvezető cég művészeti szponzorációs tevékenységét Palkó György elnök-vezérigazgató és Oláh Ágnes marketingvezető mutatta be.

Mit gondolnak, miért a Veoliára esett a zsűri választása, és mit jelent önöknek az Art is Business Díj a művészettámogatás továbbgondolása szempontjából?

Palkó György: Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elnyertük ezt a díjat. Úgy gondoljuk, azért esett ránk a választás, mert A tehetség esélyt érdemel programunk a társadalmi felelősségvállalás és a művészeti nevelés terén is úttörő szerepet vállal. A program állami gondoskodásban élő, többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosít lehetőséget a művészeti kibontakozásra. Az esélyteremtés és a fenntarthatóság jegyében kidolgozott kezdeményezésünk jó példa arra, hogyan tudnak a vállalatok felelős szereplőként hozzájárulni a társadalmi fejlődéshez.

Miért pont a képzőművészetet választották a művészeti ágak közül? Tervezik-e esetleg a program folytatását, kiszélesítését más művészeti ágak, a zene, a színház, a tánc, az irodalom bevonásával?

P. Gy.: A képzőművészet választása átgondolt döntés volt, mivel a festészet és a vizuális művészetek gyorsan hozzáférhető, kézzelfogható sikerélményt kínálnak a gyermekeknek. Az alkotói folyamat segíti az önkifejezést, a kreatív önmegvalósítást és a mentális fejlődést, ami különösen fontos az állami gondozásban élő gyermekek számára. A program célja nem csupán a művészi tehetség fejlesztése, hanem a kitartás, az elköteleződés, a tudatos gondolkodás képességének erősítése is, ezek mind nélkülözhetetlenek a sikeres élethez. A program folytatását természetesen tervezzük, és nyitottak vagyunk más művészeti ágak bevonására is a jövőben.

Minek alapján döntötték el, hogy kit kérnek fel mentornak?

Oláh Ágnes: Olyan művészeket kerestünk, akik nemcsak művészeti, de pedagógiai szempontból is alkalmasak a mentorálásra. Festők, fotóművészek és szobrászok egyaránt vannak közöttük. További szempont volt, hogy a résztvevők különböző alkotói stílusokat ismerhessenek meg. A program tiszteletbeli mentora C. Nagy Zsuzsanna Amerikában élő magyar környezetvédelmi művész, aki a mentorált gyerekekkel közösen készített egy installációt – ezt az Art Market Budapest kortárs képművészeti vásáron állítottunk ki. Az élet fája nevet viseli, ami a remény, a kitartás, a kreativitás és a tenni akarás szimbóluma. Emellett további külföldi művészek, mint például Ilka Klose németországi galériatulajdonos, Holpert Simon francia-magyar keramikusművész, Anthony Vasquez mexikói szobrászművész, üzeneteket küldtek a gyermekeknek egy bemutatóvideón keresztül.

Az élet fája installáció az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron (forrás: Veolia)

Úgy tudom, a programban részt vesznek olyan művészek, akik maguk is gyermekotthonból jutottak el a művészi karrierig.

O. Á.: Samuel Havadtoy (Havadtőy Sámuel) magyar származású amerikai festő, lakberendező és galériatulajdonos szentendrei birtokán látta vendégül a program résztvevőit, mesélt az életéről a gyerekeknek, és hasznos tanácsokkal látta el őket. Ő olyan példakép, aki maga is gyermekotthonban nevelkedett, majd sikeres művészeti karriert épített. A program egyik mentora, Rozovics Éva fotós szintén otthonban nevelkedett, az ő példája is megerősítette a gyerekeket abban, hogy kitartással és céltudatossággal ezt a hátrány is behozható, sikeres pályát lehet befutni.

Oláh Ágnes az Art is Business Díjátadón 2024 decemberében (fotó: Pixolar Photography)

Hogyan választották ki az állami gondoskodásban élő gyerekek közül azokat a szerencséseket, akik a mentorprogramban részt vehettek?

O. Á.: A Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ, a Bokréta Lakásotthoni és Gyermekotthoni Központ, valamint a József Attila Gyermekotthoni Központ munkatársai döntöttek a résztvevők személyéről. A kiválasztásnál figyelembe vették a gyermekek művészeti érdeklődését és elköteleződési hajlandóságát, hogy azok kaphassanak lehetőséget a mentorprogramban, akik valóban motiváltak és nyitottak az alkotófolyamatokra.

A tehetség esélyt érdemel programot záró aukció a Budapest Art Factory falai között (fotó: artisbusiness.hu)

A hazai cégeknek, illetve a nemzetközi cégek leányvállalatainak kulturális, művészeti támogatása erejükhöz, kereskedelemben, nemzetgazdaságban betöltött szerepükhöz mérten megfelelő, elegendő? Hogyan lehetne még jobban ösztönözni a döntéshozókat?

P. Gy.: A szűkülő állami támogatás mellett különösen fontos szerepet tölthet be a kulturális szponzoráció. Az üzleti szféra bevonása a művészeti támogatásba példaként szolgálhat más cégek számára is. Szeretnénk, ha ez a program is mintává válna, és egyre több vállalat valósítana meg ilyen hosszú távú kezdeményezéseket. A vállalatok döntéshozóinak szemlélete és személyes elkötelezettsége meghatározó mind a támogatások mértékét, mind irányukat tekintve. Az első számú vezető képviseli azt a stratégiai jövőképet és értékrendet, amelynek alapján a cégek társadalmi szerepvállalásait is alakítják. Nálunk a szponzorációk tervezése és kivitelezése a hosszú távú stratégiánkba illeszkedik; nem a gyors üzleti siker elérése a célja.

A művészeti oldalnak mennyire feladata szponzorokat találni?

O. Á.: Ez kölcsönösség, együttműködés formájában valósulhat meg a legjobban. A művészek proaktív szerepe fontos a szponzorációk megteremtésében, de a vállalatoknak is egyre nyitottabbaknak kell lenniük arra, hogy a művészeti és kulturális támogatásokkal hozzájáruljanak a társadalmi fejlődéshez. Ez egyre inkább megvalósulni látszik. A vállalatoknak érdekük, hogy olyan művészekkel működjenek együtt, akik kreatív víziójuk és értékeik révén összhangban vannak a vállalat küldetésével.

Művész és alkotása az aukción (fotó: artisbusiness.hu)

Mit gondolnak arról, hogy az állam lassan-lassan kivonul a progresszív kultúra támogatásából? Az, hogy egyre kevésbé vesz részt a finanszírozásban, tolhatja-e a céges szponzoráció irányába a támogatásokat?

P. Gy.: Az állam fokozatos kivonulása a kultúra finanszírozásából valóban növelheti a céges szponzorációk szerepét, mivel a művészeti és kulturális szektor kénytelen alternatív finanszírozási forrásokat keresni, és a vállalati szponzoráció vonzó lehetőséget kínál a márkaépítés és a közönségkapcsolatok erősítésére. Ugyanakkor a kultúra támogatása nemcsak üzleti érdek, hanem társadalmi értéket is teremt, tehát az államnak továbbra is folytatnia kellene. Hogy a művészeti szféra fenntartható és sokszínű maradhasson.

A tehetség esélyt érdemel program egyik résztvevője munka közben (forrás: Veolia)

Figyelik a „konkurenciát”, azt, hogy az energetikai szektor vagy akár más szektorok szereplői mennyit, hogyan szánnak kulturális szponzorációra?

O. Á.: A Veolia saját policy alapján támogatja a művészetet, leginkább saját értékeit és céljait követi, ezek nyomán választja ki a támogatott eseményeket és ügyeket. Nem követjük nagy figyelemmel más szektorok vagy vállalatok példáit, inkább azt figyeljük, melyek azok az ügyek, amelyek amellett, hogy számunkra fontosak és illeszkednek saját felelősségvállalási területeinkhez, a nagyobb közösségek és a világ számára is kiemelten lényegesek.

Létezik-e ideális mértékű szponzoráció? Ha igen, az árbevételhez képest milyen arányú lenne ez?

P. Gy.: A Veolia nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az általa nyújtott támogatás hosszú távon is eredményes legyen, és ennek megfelelően méri szponzorációs tevékenységeit. Az ideális mértékű szponzoráció nagyban függ a vállalat céljaitól, iparágától és a helyi közösség szükségleteitől. A szponzorációk hatékonyságát folyamatosan értékeljük. A mi célunk az, hogy a támogatott projektek mind a vállalat, mind a társadalom számára előnyöket hozzanak, és ezáltal a lehető leghosszabb ideig fenntartható maradjon a szponzorációs tevékenység.

A 2023-as Zsolnay Fényfesztivál ideje alatt ünnepi fénybe öltöztetett Pannon Hőerőmű, amely díszkivilágításáról annak anyavállalata, a Veolia Energia Magyarország gondoskodott (fotó: Besnyő Dániel)

Vezérigazgatói szemmel, szívvel mennyiben más kultúrát támogatni, mint bármi mást?

P. Gy.: A kultúra támogatása alapvetően különbözik más területek szponzorálásától. Míg a hagyományos üzleti támogatások, mint például a technológiai vagy a sportszponzorációk gyakran gyorsan mérhető üzleti eredményekkel járnak, addig a kultúra támogatása inkább hosszú távú, a „haszna” nem mindig mérhető közvetlenül, de mély és tartós hatást gyakorol a társadalomra és a vállalati kultúrára is. A kulturális szponzoráció nemcsak presztízst, elismerést hoz a cégnek, hanem azt is jelzi, hogy a vállalat érzékeny a közösségi értékekre, és elkötelezett a társadalmi jóllét, az esztétikai nevelés és a kreativitás iránt. A kultúra támogatásával egy vállalat szimbolikusan is azt üzeni, hogy az üzleti ambíciókon túl is van célja, és hajlandó felelősséget vállalni a közösség szellemi és művészi gazdagításáért.

A cikk 2024. decemberében, az Art is Business 33. lapszámában jelent meg.

Nyitókép: Oláh Ágnes és Palkó György (forrás: Veolia)

Lásd még:

A művészet valódi változást hoz – Nagyszabású aukcióval zárult a Veolia „Tehetség Esélyt Érdemel” programjának második évada

Ünneplőbe öltöztetni egy hőerőművet? – Különleges projektet valósított meg a Zsolnay Fényfesztivál és a Pannon Hőerőmű Zrt. anyavállalata, a Veolia Energia Magyarország

A fenntartható kultúra prioritás – Átadtuk az idei Art is Business Díjakat

„Nem dolgozni megyek be a munkahelyemre, hanem alkotni” – Interjú Jamniczky Tímeával, a JCDecaux Hungary Zrt. vezérigazgatójával

„Az én kiállításom a játszótéren van” – Interjú Kő Boldizsár képzőművésszel

„A támogatás számunkra személyes ügy” – Interjú Kósi Gáborral és Kósiné Mihálkovics Edittel, az Art is Business „Forprofit mecénás” Díjának nyerteseivel

„A közös gondolkodás motorjai kívánunk lenni” – Interjú a KPMG szakembereivel, Liptay Gabriella marketing- és kommunikációs igazgatóval és Rózsai Rezső vezérigazgatóval

A kulturális turizmus idei bajnoka: Szeged – Az Art is Business 2024-es díját az alföldi város kapta