A médiaművész, aki a mesterséges intelligenciát használja ecsetként
Refik Anadol mesterségesintelligencia-algoritmusokat képez ki a természet eltűnő csodáinak megjelenítéséhez.
A TED-en közzétett előadásában legutóbbi munkáit mutatja be, amelyek a mesterségesen létrehozott korallzátonyokról, virágokról és esőerdőkről szólnak.
Használhatjuk-e a mesterséges intelligenciát (MI) arra, hogy megőrizzük emlékeinket az eltűnő természeti világról? – teszi fel a kérdést Refik Anadol. Rögtön egy példával kezdi az előadást: a nézők előtt, hatalmas vásznon ringatózik egy vöröses fényekben játszó korallzátony, amiről hamar kiderül, nem valódi, hanem mesterséges intelligencia kreálta. Anadol és csapata több mint százmillió korallképpel „tanította” a programot, hogy a kép létrejöhessen.
Nem véletlenül választották a korralzátonyokat, hiszen a klímaváltozás miatt a tengervíz egyre inkább lakhatatlanná válik a benne élők számára, a korallok pedig gyorsan és folyamatosan pusztulnak. A Korallálmok című projekt célja az, hogy bemutassák: a mesterséges intelligenciával új valóságokat teremthetünk, miközben megőrizzük az eltűnő természetet. Anadol és csapata hét éve használja az MI-t projektjeihez: az gépi tanulási algoritmust nyilvánosan elérhető, hatalmas adathalmazok alapján képzik ki, vizualizálva az emberiség kollektív emlékeit, úgy mint a természetet, a városi életet és a kultúrát. [A gépi tanulási algoritmusok olyan kódrészletek, amelyek segítenek a bonyolult adatkészletek feltárásában, elemzésében és a jelentésük azonosításában – a szerk.]
Mesterséges valóság: korall (forrás: Refik Anadol weboldala)
A pandémia óta Anadol arra fókuszál, hogy összeállítsa a legnagyobb adathalmazt, és mesterséges módon óvja meg a természetet. A médiaművész, mint mondja, optimistán tekint a generatív MI-re, mert szerinte segíthet megőrizni az emlékeinket.
A generatív MI segítségével nemcsak képekkel és hangokkal lehet képezni az algoritmust, hanem szövegekkel és illatok adataival is. A Virágos álmok című projektben több mint 75 millió virágos képpel tanították az algoritmust, tizenhatezer-féle növényfaj képeiből válogatva, és több mint félmillió illatmolekula felhasználásával kreálta meg a csapat a Virágos álmok illatát.
Anadol felhívja a figyelmet arra is, hogy az életünk egyre inkább a digitális létben zajlik, így a fizikai és a virtuális világ, a technológia és a természet közötti határ egyre inkább elhalványul. A generatív MI segítségével azonban lehetőségünk van új valóságokat teremteni. A kérdés csak az: be tudjuk-e járni majd fizikailag is ezeket a tereket? Meg tudjuk-e tölteni ezt a teret az érzéseinkkel és érzeteinkkel?
A nagy nyelvi modellek (Large Language Models – LLMs) olyan alapvető gépi tanulási modellek, amelyek deep learning (mély tanulás) algoritmusokat használnak a természetes nyelv feldolgozására és megértésére. Anadol szerint az LLMs csak a kezdete annak a hosszú útnak, amely újabb és újabb lehetőségeket hoz a fejlődésre.
A Gleccserálmok című projekt megvalósításánál nem létező mintákat használt a csapat: Izlandra utaztak, hogy ott gyűjtsék össze a képeket, hangokat illatokat és éghajlatra vonatkozó adatokat, így saját élményeik alapján kreálták meg a projektet. A médiaművész ugyanis úgy véli, hogy az MI kapacitása leképezhető az emberi bölcsesség összetett történetére és a természetben rejlő tudatosságra.
De használhatjuk-e az MI-t arra, hogy tanuljunk a természet ősi erejéről és megőrizzük a tudást? – tette fel a kérdést Anadol, amikor először találkozott az Amazonas-medencében élő őslakos Yawanawa törzs vezetőivel. Sokat inspirálódott abból, hogyan tanulnak és hogyan őrzik a már megszerzett tudásukat. Közös projektbe fogtak: Anadol és csapata létrehozott egy nyílt forráskódú, MI által generált esőerdő-mintamodellt, amely alapján az MI képes a már kihalt növényvilágot és faunát is rekonstruálni – az ehhez szükséges ismeret a törzs közös, kollektív tudásán alapul.
Anadol azt reméli, hogy egy napon az MI olyan tükörré válik a társadalom számára, amely az emberiség kollektív emlékeit mutatja, ezáltal kultúrától és kortól függetlenül inspirációt, örömöt és reményt is nyújt majd az embereknek.
(Forrás: TED)
Lásd még:
MI – valódi, hamis vagy utánzott?
A világ első szobra, amelyet mesterséges intelligencia segítségével készítettek
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: Refik Anadol (fotó / forrás: Efsun Erkilic / onassis.org)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
