Nem a konzervatív utat választották

Szexualitás, halál, háború, be- és kivándorlás – ezek a témák is megelevenednek a tel-avivi Shibolet Ügyvédi Iroda (Shibolet & Co. Law Firm) falain lógó műalkotások formájában. A merész magángyűjtemény egyes darabjai a cég tárgyalóiban és folyosóin láthatók, hogy az ügyfeleknek ne csupán jogi szaktanácsokat, hanem rendhagyó kulturális élményt is nyújtsanak.

Nem mindennapi megoldás a vállalati társadalmi felelősségvállalás jegyében már-már művészeti galériává alakítani egy munkahelyet, főleg, ha az Tel-Aviv belvárosában, a Múzeum Torony fantázianevű felhőkarcolóban található. A Shibolet több irodával és kiterjedt nemzetközi ügyfélkörrel bír, a gyűjtemény ötletgazdája és kurátora pedig büszke az elismert és megosztó alkotók munkáira: „Főleg izraeli művészek és témák találhatók a gyűjteményünkben, ezzel is az izraeli identitásunkat szeretnénk hangsúlyozni” – fogalmazott Offer Shapira, a Shibolet egyik partnere a Gordon kortárs művészeti galériának (Gordon Gallery) adott interjújában.

A Shibolet Ügyvédi Iroda (forrás: gordongallery.com)

A legnagyobb kortárs festők és fotósok munkáiból álló válogatással nem titkolt céljuk, hogy a jogi tanácsadás mellett tartalmas kulturális élményt nyújtsanak az ügyfeleiknek. Shapira nemcsak szenvedélyes művészetkedvelő, hanem lelkes gyűjtő is, aki tisztában van azzal, hogy nem mindegyik ügyfelük ért a művészetekhez. Mint mondja, érdekes látni, hogy egy mestermű másképp hat a művet és a művészt ismerő-értő, és másképp a laikus befogadóra, de mindenkire hat valahogyan. Akár a tárgyalóhelyiségekben, akár a folyosókon akad meg a vendégek szeme a több tucat alkotás egyikén, Shapira örömmel tart nekik tárlatvezetést. A honlapjukon büszkén utalnak rá, hogy időnként neves múzeumok és galériák is felkérik őket, hogy kölcsönözzenek a számukra egy-egy műtárgyat.

A Shibolet Ügyvédi Iroda (forrás: gordongallery.com)

A tel-avivi születésű festő, Raffe Lavie egyik munkája is a már kölcsönkért műtárgyak közé tartozik. Lavie kevert műfajban, a graffitiművészet és a vászonra ragasztott fényképekkel, vázlatszerű rajzokkal gazdagított absztrakt festmények mezsgyéjén alkot. Kezdetben dühösnek és agresszívnek tartották a munkáit, az 1960-as évek közepén viszont ő is a híres-hírhedt 10+-csoport tagja lett, amely közösség elsőként nyúlt iróniával és humorral az izraeli művészethez. Egyszerű használati tárgyakat, törölközőket, papírfecniket és játékbabákat állítottak műveik középpontjába: Lavie-ről ma is úgy tartják, hogy munkáiban a hétköznapok esztétikai értékét hangsúlyozza. 2005-ben nyílt meg az első önálló kiállítása, és 2009-ben, az 53. Velencei Biennálén ő képviselte Izraelt. 

Raffe Lavie műve (forrás: shibolet.com)

A Shibolet-gyűjtemény kurátora szerint az izraeli közélet részeseiként fontos megmutatni az érzékeny témában alkotó művészeket is: Zoya Cherkassky-Nnadi (Zoja Cserkaszkij) Kijevben született, Izraelbe emigrált festőt emeli ki, aki merész, provokatív és dacos fejtegetésit a személyes élményein keresztül jeleníti meg, görbe és nyugtalanító tükröt tartva ezzel az izraelieknek. 

Cherkassky 1991-ben, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása előtt vándorolt ki Izraelbe a családjával. A szovjet területről akkoriban oda emigrált mintegy egymillió zsidó kollektív élménye nyomot hagyott a fiatal művészben, és munkáinak azóta is egyik központi eleme a bevándorlás témája. Itzik című festménye egy éttermi szexuális zaklatást ábrázol, amit a kilencvenes években sok bevándorló nő tapasztalt Izraelben. Cherkassky a zaklató étteremtulajdonosnak kölcsönzött külső jegyeket némiképp eltúlozza és leegyszerűsíti, amiben többen is rasszista élt vélnek fölfedezni. Noha az Itzik éppen azért készült, hogy enyhítse a sztereotípiákat, továbbra is Cherkassky legvitatottabb, legmegosztóbb alkotásainak egyike. 

Zoya Cherkassky-Nnadi: Itzik, olaj, vászon, 150 cm x 200 cm, 2012 (forrás: jewishcurrents.org)

A művész négy, az egykori Szovjetunióban alkotó nőtársával együtt megalakította az Új Barbizon-csoportot (New Barbizon), ami a tizenkilencedik századi francia realista tájképfestőket tömörítő iskolára és művészeti irányzatra utal; a Párizstól nem messze lévő Barbizon nevű falu művészei műtermek helyett a szabadban készítették el vázlataikat, amiket később festettek képpé. Cherkassky és társai sem egy stúdióban, hanem közterületen, kávézókban vagy buszmegállókban festenek. Az alkotófolyamatot gyakran közéleti-politikai megnyilvánulásokká alakítják. A művész egy interjúban úgy nyilatkozott, erre azért van szüksége, hogy egy kicsit kiszabaduljon a tel-avivi buborékából, és művészként is politikusabbá váljon. 

Zoya Cherkassky-Nnadi: Új áldozatok, olaj, vászon, 140 cm x 230 cm, 2016 (forrás: jewishcurrents.org)

Az Új Barbizon-alkotások leginkább a társadalom marginalizált helyzetben lévő tagjait ábrázolják; az öt művész képein gyakran látunk nőket, szegénységben élő városlakókat, afrikai bevándorlókat és beduin törzseket. Cherkassky önálló alkotóként is meghatározó alakja a kortárs művészeti szcénának: művei a legnagyobb izraeli múzeumok mellett New York-i és berlini intézményekben is láthatók. 

A Shibolet Ügyvédi Iroda (forrás: gordongallery.com)

Noha a Shibolet-gyűjtemény mehetett volna az ügyvédi irodától titkon elvárt, konzervatív irányba is, Ofer Shapira büszke arra, hogy ők nem ezt az utat választották. A határozott politikai irányt képviselő, lengyel-zsidó gyökerekű Moshe Gershuni és az izraeli–palesztin konfliktussal is foglalkozó, politikus műveket jegyző Tsibi Geva alkotásai is megtalálhatók a gyűjteményükben. „Nem mindegyik festmény alkalmas arra, hogy kifügesszük egy irodában, de én annak alapján választok, hogy mennyire árnyalt egy-egy alkotás, és milyen rétegeket, milyen többletjelentést fedezhetünk föl benne – vallja Ofer Shapira.

Lásd még:

Valóra vált álom: egy múzeum, amely növeli Tel-Aviv hírnevét

„Művészeket képezni, ez a fő célunk”
– A Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia munkatársai kihívásokról és megoldásokról

„Nem sorban, hanem körben érdemes állni”

Emlékfonalakból szövődő közösség
– A cfáti magyar múzeum

Kultúra és mecenatúra Izraelben
– Interjú a budapesti MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ vezetőjével, Ledniczky Líviával

Izrael, a kulturális kaleidoszkóp

Közös identitásunk lenyomata: Dokuforte

Megnyitották a Zsidó Nép Múzeumát Tel-Avivban

Nyitókép: a Shibolet Ügyvédi Iroda (forrás: gordongallery.com)