„Olyanok vagyunk, mint a szivacsok, akik magukba szívják a körülöttünk lévő tájakat”
– Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
A Mások bőrében – Elsa és Johanna számos élete című kiállítás január 26-tól látható a Mai Manó Házban
Két ismétlődő arc, számtalan karakter és történet. Valóság, fikció, szépség, szomorúság, identitás, vágyakozás, emlékezet és magány. Ezek jellemzik a két francia fotográfus, Elsa Parra és Johanna Benaïnous munkásságát, akik 2014 óta dolgoznak együtt. Az alkotópáros védjegye, hogy történeteikben kitalált és valós elemek keverednek, ezek elbeszéléséhez – különböző karakterek bőrébe bújva – saját magukat állítják színpadra, egyszerre betöltve a modell, a stylist, a díszlettervező és a fotográfus szerepét. Érzékeny és aprólékos munkáik földrajzi, társadalmi és kulturális miliőket barangolnak be, amelyeket a fotó eszközével értelmeznek. „Olyanok vagyunk, mint a szivacsok, akik magukba szívják a körülöttünk lévő tájakat, embereket és légkört. Amint összenyomnak bennünket, egy színes folyadékot köpünk ki, amely a társadalmunk tükörképe.”
Az ő dolguk II, a Beyond the shadows sorozatból, 2018, Elsa & Johanna COURTESY GALERIE LA FOREST DIVONNE (forrás: Mai Manó Ház)Alkotói módszerük a fotó és színház határterületén mozog. A mise-en-scéne és történetalkotás esszenciális része az alkotói folyamatnak, a képkészítést pedig gondos megfigyelés és előkészület előzi meg. A lányok órákra vagy akár napokra szerepeikbe bújnak, belehelyezkedve a sokszor személyes vagy valós történetekből inspirált, fiktív karakterek nem csupán külső környezetébe, hanem belső világába is. Az elkészített fotók lenyomatai ennek a többsíkú, teljes bevonódást igénylő alkotói folyamatnak. Elsa és Johanna munkái az autofikció módszerét használva különös vizuális világokat teremtenek, amelyek Alfred Hitchcock filmjeit vagy David Lynch Twin Peaks sorozatát idézhetik. A kiállítás – amely Elsa és Johanna három különböző sorozatából válogat – egy-egy külön univerzumba kalauzol. A kanadai Calgaryban készült Beyond the Shadows (Az Árnyékokon túl) mintha egy filmből kiragadott képekkel mesélne a város peremkerületeiben lakók – anyák, lányok, barátnők – melankóliával átszőtt mindennapi életéről. A The Timeless story of Moormerland (Moormerland időtlen története) családi fotóalbumok képeit idézve mesél emlékezetről, intimitásról, egyénről és önreprezentációról több észak-németországi kisvárosból.
Daisy, A motel I, a Douze heures du jour et de la nuit sorozatból, 2022, © Elsa & Johanna COURTESY GALERIE LA FOREST DIVONNE (forrás: Mai Manó Ház)A kiállítás fókuszában a duó legújabb projektje áll, ami a női identitást vizsgálja, a karakterek felszín alatt rejlő érzelmeit kutatva. A Ce que vaut une femme: Les douze heures du jour et de la nuit (Mit ér egy nő: a nappal és az éjszaka tizenkét órája) című sorozat kiindulópontja egy, a családi ház padlásán talált 1893-ban kiadott, fiatal lányok erkölcsi és gyakorlati neveléséről értekező könyv volt, amelynek tartalma egyszerre tűnt az alkotók számára építőnek és komikusnak. A nosztalgikus érzését keltő munkák a ház terei és a személyes élettér díszleteit között tárják fel az identitás sokszínűségét, rávilágítva egy személyiségben rejlő sokféle karakterre és az egyén szabadságának lehetőségeire. Elsa és Johanna teremtett univerzuma a fiatalság kollektív portréjának lenyomata, amely időutazást kínál egy nem létező, mégis ismerős dimenzióba. Az alkotópáros az elmúlt években számos helyen állított ki, köztük például 2022-ben a Maison Européenne de la Photographie stúdiójában. Munkáik magán és közgyűjteményekben is szerepelnek, emellett rangos fesztiválokon is részt vettek, illetve több díjat és jelölést kaptak. Eddig összesen három könyvük jelent meg, melyek anyagaiból válogat a kiállítás is.
Bővebb információ: ITT.
Hatalmas siker volt Amerikában a Lefkovicsék gyászolnak – Megérkezett a film mozielőzetese
A kaliforniai Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál után a New York-i Zsidó Filmfesztiválon és a Miami Zsidó Filmfesztiválon vetítették telt házas közönség előtt Breier Ádám Lefkovicsék gyászolnak című filmjét. Az alkotás február 22-től a Mozinet forgalmazásában a hazai mozikban is látható lesz. Most megérkezett a dramedy mozielőzetese. Breier Ádám rendező elmondta, hogy a nézők ezúttal is nagyon jól szórakoztak mindkét vetítésen, és mint az egyik közönségtalálkozón kiderült, volt egy Lefkovics vezetéknevű résztvevő is. Az egyik néző Miamiban lelkesen elmesélte Ádámnak, hogy a Lefkovicsék gyászolnak tulajdonképpen az ő története, mivel a filmben megjelenő sporttal és minden részlettel együtt a saját családjában hasonlót kellett átélnie. A vetítésekre a rendezővel tartott Ausztrics Andrea producer, Csaba Bálint társforgatókönyvíró és Szabó Kimmel Tamás főszereplő is.
Breier Ádám első mozifilmjében Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával, az ULab gyártásában és a Proton Cinema koprodukciójában készült film forgatókönyvét Breier Ádám Csaba Bálint társíróval közösen jegyzi, operatőre Dévényi Zoltán, producerei Kázmér Miklós, Felszeghy Ádám és Ausztrics Andrea, executive producere Sümeghy Claudia.
DIA-beszélgetések – Petri György tekintete január 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Mit gondolhatunk az „el nem fordult tekintet” poétikájának ki nem sajátítható etikájáról? Avagy miért marad Petri György költészete örökellenzéki a soha nem múló „örökhétfőben”?
A beszélgetésesn részt vesz Forgách András író, műfordító, Turi Tímea költő, szerkesztő és Wirth Imre költő, író. A beszélgetést Bazsányi Sándor vezeti.
Bővebb információ: ITT.
Debussy, Elgar és Rimszkij-Korszakov a Zeneakadémián
Három különleges zeneművet mutat be a MÁV Szimfonikus Zenekar következő hangversenyén, február 2-án a Zeneakadémián, Farkas Róbert vezénylésével. Elsőként Claude Achille Debussy korszakos jelentőségű zeneművét, az Egy faun délutánja című darabját hallhatja a közönség, amelyet Stéphane Mallarmé 1865-ben írt eklogája ihletett. Debussy nem a verset „fordította” a zene nyelvére, hanem előjátékot írt hozzá, a költemény hangulatát, a benne kifejezett életérzést fogalmazta meg tapintható érzékletességgel. A hangverseny folytatásában Edward Elgar Sea Pictures (Tengeri képek) című dalciklusa hangzik el, melyet 1899-ben komponált öt különböző költő egy-egy versére. Eredetileg szopránra tervezte a dalokat zongorakísérettel, később helyezte át mélyebb hangfekvésbe Clara Butt énekesnő kérésére, aki az 1899. október 5-i ősbemutató szólistája volt. A sorozat darabjait az fűzi össze, hogy szinte mindegyik dal zenekari kíséretében felhangzik a tenger ábrázolása, a hullámok, a fény játéka a víz felszínén és a szerelem. Érdekesség, hogy az első dal melódiájának részletei megszólalnak a további dalokban, sőt a második vers a fináléban is hallható. A Tengeri képek című dalciklus előadója Láng Dorottya mezzoszoprán, aki a bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetemen szerzett diplomát. Rangos versenyeken ért el előkelő helyezéseket: London, Wigmore Hall Verseny 3. díj, (2011), Emmerich Smola Verseny 1. díj (2012), Mozart Verseny Aix-en-Provence (2013). Az egyetem után szerződtette a bécsi Volksoper. A 2021/22-es évadban Bartók A kékszakállú herceg vára című művében Judit szerepét énekelte a Deutsche Oper am Rhein-ben, valamint ezt a szerepet énekli 2024-ben a Berlini Filharmóniában is.
Láng Dorottya és a MÁV Szimfonikusok (fotó: Steirer Máté)
Az est zárásaként Nyikolaj Rimszkij-Korszakov a késő romantika orosz zenéjének egyik legjelesebb alakjának, az 1888-ban komponált Seherezádé című zenekari szvitje csendül fel, mely az Ezeregyéjszaka mesevilágát eleveníti meg. Az ismert történet szerint Sahriár perzsa király felesége hűtlenségét az egész női nemen akarta megbosszulni, ezért minden nap más-más leányt vett feleségül, majd a nászéjszaka után megölette őket. Amikor Seherezádéra került a sor, a lány azt kérte: csak addig hosszabbítsa meg életét a király, amíg egy mesét elmond. A mese úgy lebilincselte a királyt, hogy elhalasztotta a kivégzést, másnap új mese következett és ez így ment ezer és egy éjszakán keresztül. A mű végén a bosszúéhes király témája megenyhülten egybefonódik Seherezádé zenéjével hirdetve, hogy a szellem és a szerelem ereje legyőzte a kegyetlen megtorlást.
Lásd még:
Metatárgyak, Frida Kahlo és a magyar kultúra napja – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Szívdesszert labdákkal – az Art is Business e heti kulturális ajánlója
A Bolond Teremőr emlékműve, jazz és Zsömle – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Fehér éjszakák a Hotel Apátiában – Az Art is Business kulturális ajánlója
Az improvizáció varázsa – Az Art is Business kulturális ajánlója
Női sorsok, érdekes emberek – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Téli mesetúra dizájnvásárral – az Art is Business e heti kulturális ajánlója
A pillanat, amikor a művészet születik – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Tavaszvárás novemberben – Az Art is Business kulturális ajánlója
Leomló hajzuhatagok, kelta mesék – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Alice a Füvészkertben – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Meditatív sivatagi utazás könyv- és filmfesztivállal – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
A Magyar Jazz Napjával, a bécsi Múzeumok Éjszakájával és animációs filmnapokkal indul az október
– Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Filmes, irodalmi és színházi fesztiválokkal zárul a szeptember
Színház, kiállítás, zene – az Art is Business heti kulturális ajánlója
Bulivillamossal a százötven éves Budapesten át – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Nyitókép: A biztonságos út, a Beyond the shadows sorozatból, 2018, © Elsa & Johanna
COURTESY GALERIE LA FOREST DIVONNE (forrás: Mai Manó Ház)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
