Családias intézményből professzionális közösségi tér

Csaknem harminc éve nyitotta meg kapuit a Bálint Ház, amely mára progresszív zsidó közösségi térré nőtte ki magát. Kreatív stratégiájukat az élmény, a tudás és a tett fogalmakra építik.

Mint számos kulturális intézménynek, a Bálint Háznak sem volt egyszerű átvészelnie a járványidőszakot. A nehézségek ellenére azonban a szervezet költségvetése a duplájára emelkedett az elmúlt két évben, és mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a Covid miatt csak korlátozottan lehetett utazni, ami az amerikai adományszervezést jelentősen hátráltatta. Működésüket hosszú évekig az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) finanszírozta, 2021-ben viszont megkezdődött a jóval nagyobb pénzügyi függetlenséget biztosító modell bevezetése. „Alig három év alatt egy több lábon álló civil intézményt sikerült felépítenünk, ehhez azonban nemcsak a szervezeti struktúrát, hanem a stratégiát is újragondoltuk. Interjúkon és kérdőíveken keresztül mértük fel közösségünk igényeit és vágyait, erre építkezve pedig újraterveztük tevékenységünket, valamint az ennek keretet biztosító szervezeti struktúránkat és kultúránkat” – mondja Kenesei Marcell, aki 2021 óta vezeti a létesítményt.

Forrás: Bálint Ház

A kutatási eredmények összegzését követően érkezett a Házhoz Borbás Gergő: 2022 szeptembere óta ő tölti be a kreatív igazgatói posztot. „Korábban mindig problémát jelentett, hogy nem tudtuk három mondatban elmesélni, mit csinál és kinek szól a Bálint Ház, mert annyira szerteágazóan csináltuk programjainkat. Mára kikristályosodott, hogy progresszív zsidó közösségi térként működve három pillérre építjük a kreatív stratégiánkat: az élményre, a tudásra és a tettre – mondja Borbás Gergő. – Mivel a Bálint Ház szekuláris intézmény is, gyakran úgy működik, mint egy zsinagóga. A zsinagógából hozzuk az olyan kulturális értékeket, mint például a vitázásra való képesség. Ahogy azt a zsidók szokták tenni, kérdésekre kérdésekkel felelünk. Ez erősen jelen van a működésünkben” – teszi hozzá. 



Az előadásokon közvetített tudás elmélyítése és a színes programok révén tapasztalt élmény mellett a tett a társadalmi ügyekben való részvételt jelenti, és azt, hogy ezen a téren is aktivizálják közösségüket. Az ukrán háború egy új törekvést hívott életre: több ezer zsidó és nem zsidó menekültnek segítettek eddig. „Azt szoktuk mondani, hogy nem azért segítünk valakinek, mert zsidó, hanem azért segítünk, mert zsidók vagyunk” – meséli Borbás Gergő.

Budapest Pride (forrás: Bálint Ház)

Mint mondja, most tanulják, melyek azok a területek, ahol nagy szükség van az összefogásra. A háborús menekültek mellett az LMBTQ-közösségek segítése is fontos céljuk. Egész évben számos programnak adnak otthont, a Budapest Pride alatt pedig még LMBTQ-istentiszteletet is tartottak. Összesen tizennyolc zsidó szervezettel együtt vettek részt az idei rendezvényen, ahol az érdeklődők az eseményre készülődve workshopokon készíthették el transzparenseiket és zászlóikat. A Ház egész évben biztonságos térként szolgál az LMBTQ embereknek, azaz a közösség tagjai itt bátran felvállalhatják önmagukat, megélhetik másságukat. Programjaikkal nem megoldani akarják a problémákat, hanem intézményi szinten kívánnak hozzájárulni a megoldásukhoz. 

Azt szeretnék, hogy azok az emberek, akik a szekuláris zsidósághoz nem kötődnek, a zsidó értékekhez azonban igen – és kulturálisan is fontosak számukra azok az ügyek, amelyekkel a Bálint Ház foglalkozik –, be tudjanak kapcsolódni a közösségükbe. A kreatív igazgató szerint lehet, hogy ők egy zsidóprogramra nem mennének el, de szívesen segítenek az ukrán menekülteknek, vagy örömmel vesznek részt a Pride-on és az ahhoz kapcsolódó rendezvényeken. Tapasztalataik szerint az ukrán háború kitörése óta a zsidó szervezetek között is óriási az összefogás, amelynek összehangolója a Bálint Ház. A közösséghez nem zsidók is csatlakoznak, akiknek fontos, hogy egy hiteles intézményen keresztül tudjanak támogatni egy-egy ügyet.

Csupaszív (forrás: Bálint Ház)

Közösségük tagjai például olyan programok közül válogathatnak, mint a tíz éve minden hétfőn ingyenesen működő Csupaszív hóra táncház, ahol az értelmi sérült fiatalokat várják. Korábbi projektjeik egyikén pedig középiskolásokat toboroztak önkéntes munkára, nem zsidó szervezetekhez. Így segítette sok fiatal a hajléktalanellátással foglalkozó Utcáról Lakásba! Egyesület és a Habitat for Humanity munkáját. Jelenleg három kiemelt programjuk van: az egyik a Judafest, amelyet szeptember 10-én tartottak a Madách téren, idén azonban merőben más formában tért vissza a fesztivál mások mellett olyan fellépőkkel és vendégekkel, mint Dés László, Móser Ádám, Závada Péter, a Parno Graszt és Mérő László. A Dohány utcai zsinagóga is a fesztivál egyik helyszíneként szolgált, ahol beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal várták a résztvevőket.

Judafest (forrás: Bálint Ház)

Novemberben rendezik meg a XII. Zsidó és Izraeli Filmfesztivált, amelyhez most két másik program is kapcsolódik: Izrael állam fennállásának hetvenötödik évfordulója alkalmából szervezik meg az Izrael 75 retrospektív című filmvetítés-sorozatot a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központban. Az Art+ Cinemában pedig Budapest százötvenedik születésnapja alkalmából Budapest 150 retrospektív vetítéseket tartanak. Decemberben a Hanuka Minifesztivállal zárják 2023-as programsorozatukat. 

Mivel jövőre harmincéves lesz a Bálint Ház, nemcsak jubileumi évaddal készülnek, hanem az intézmény arculata is teljes mértékben megújul. Ez az alkalom jó apropó arra, hogy összefoglalják és elmeséljék, mi is történt a ház megalapítása óta és milyen szervezeti változásokon ment keresztül az intézmény. Jó példa erre, hogy az elmúlt három évben felépítettek egy forrásteremtési csapatot Lübeck Judit igazgatóhelyettes vezetésével, ahol ma már négyen dolgoznak: „A legnagyobb eredményt a pályázatokkal és intézményi támogatásokkal értük el, ez ma már több mint húsz százalékát teszi ki a költségvetésünknek, pedig korábban ez gyakorlatilag nulla volt” – ismerteti Kenesei Marcell. Emellett magyar mecénások támogatását is sikerült megnyerniük, valamint fejlesztették a saját tevékenységeikből származó bevételeiket. 

Hanuka Minifesztivál (forrás: Bálint Ház)

A Bálint Ház egyik legfontosabb stratégiai partnere továbbra is a JDC: a szervezet még mindig támogatja az intézményt anyagilag, valamint segítenek az amerikai forrásteremtésben és kapcsolatépítésben. Ami talán még ennél is fontosabb, szakmai segítséget is nyújtanak: „Óriási szerepe van a Bálint Ház függetlenedési folyamatában a JDC magyarországi igazgatójának, Cernov Mirceának, akinek a vezetésével kikövezték az utat ahhoz, hogy már a saját lábunkon álljunk” – mondja Kenesei. 

Bevételi struktúrájuk összetett. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy lényegesen több – amerikai és magyar – támogatóval bírnak, mint amikor elkezdték tevékenységüket, másrészt a pályázatok és intézményi partnerek is jelentősen hozzájárulnak működésükhöz. „Új termékeket fejlesztettünk és dobtunk piacra – ilyenek például az Ünnepi dobozaink –, így a fizetős szolgáltatásainkon keresztül is tudtuk növelni a bevételeinket, de ezen a területen még fejlődni szeretnénk: idővel működésünk minél nagyobb részét fizetős szolgáltatásainkból kívánjuk fedezni. Bizonyos programjainkat azonban jellegükből adódóan támogatások nélkül nem tudnánk megvalósítani, köztük a filmfesztivált és a gyerektáborokat” – magyarázza Kenesei.

Forrás: Bálint Ház

Az utóbbi két évben nemzetközi és hazai zsidó pályázatokat nyertek: többek között a Dutch Fundtól, a Rothschildtől, a Mazsöktől, a Visegrádi Alaptól, valamint a Német és a Holland Nagykövetségtől kaptak pénzügyi segítséget, állami támogatásban azonban nem részesültek. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat viszont már harmadik éve támogatja a Judafestet, melyet a Civil Korzóval együtt rendeztek meg az utóbbi két évben. Emellett idén a Budapest 150 program keretében számos együttműködésük valósult meg a VII. kerülettel. 

Forrás: Bálint Ház

Kenesei Marcell úgy látja, az adakozási kedv is nőtt, legfőképpen a célzott kampányok során. A legsikeresebbnek az ukrán menekültek segítését célzó kampányaik bizonyultak. Az Egyesült Államokban óriási hagyománya és gyakorlata van a mecenatúrának, ez pedig a Bálint Háznak és a magyar támogatóknak is nagy motivációs erőt ad: „Itt generációkon átívelő folyamatról van szó. A mi dolgunk, hogy picit előrébb toljuk ezt a történetet és ne csak legyintsünk, hogy a magyarok úgyse adnak. Mert egyre többen és egyre többet adnak, főleg akkor, ha a közösségépítést a munkánk részévé tesszük”. Így a Bálint Háznál azt remélik, hogy a családias intézmény egyre inkább egy professzionális közösségi centrummá alakul. Mivel a jelenlegi helyet kinőtték, úgy tervezik, hogy a jövőben új épületbe költöznek. Emellett szeretnék megfiatalítani a közönségüket is, mert úgy vélik, ebben nagy potenciál rejlik. 

Lásd még:

Borgula András: „Ki, ha nem én, mikor, ha nem most?”
– Interjú Borgula Andrással, a Gólem Színház alapítójával

Polivodáné dr. Dolinay Eszter: „A kihívások teszi szebbé az életét”

Az izraeli Muze AI Art startup forradalmasíthatja a zenei videók készítését

Bezalel – tradíció és modernitás

Száz év – a Traviatától a Pillangókisasszonyig, mozitól parkig

Nem a konzervatív utat választották
– Egy galériává változott ügyvédi iroda története

Valóra vált álom: egy múzeum, amely növeli Tel-Aviv hírnevét

„Művészeket képezni, ez a fő célunk”
– A Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia munkatársai kihívásokról és megoldásokról

„Nem sorban, hanem körben érdemes állni”

Emlékfonalakból szövődő közösség
– A cfáti magyar múzeum

Kultúra és mecenatúra Izraelben
– Interjú a budapesti MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ vezetőjével, Ledniczky Líviával

Izrael, a kulturális kaleidoszkóp

Közös identitásunk lenyomata: Dokuforte

Nyitókép: Kenesei Marcell, Heisler András, Borbás Gergő (forrás: Bálint Ház)