„A művészet segít az embereknek egymáshoz, a környezetükhöz és saját identitásukhoz kapcsolódni”

A STEPS Public Art egy torontói székhelyű nonprofit szervezet és társadalmi vállalkozás, amely hisz abban, hogy a köztéri művészet képes valódi közösségeket építeni. Ahogy Anjuli Solanki programigazgató meséli, nem csupán látványos falfestményeket hoznak létre: művészeket, önkormányzatokat, ingatlanfejlesztőket és helyi lakosokat kapcsolnak össze, hogy olyan közterek szülessenek, amelyek történeteket mesélnek, párbeszédet indítanak, és erősítik az összetartozás érzését. Kanada egyik legrégebbi és legnagyobb bankja, a BMO (Bank of Montreal) 2021-ben kérte fel őket, hogy segítsenek fiókjaik külső és belső tereinek megújításában, hogy azok a közösség életének szerves részei lehessenek.

Kérem, meséljen arról, hogyan született meg a szervezet megalapításának gondolata!

A STEPS szerelemprojektként indult, és arra az egyszerű kérdésre kereste a választ, hogy milyen hatással van a művészet azokra a helyekre, ahol élünk, dolgozunk és kikapcsolódunk. Alapítónk és ügyvezető igazgatónk, Alexis Kane Speer beutazta Észak-Amerikát, személyes történeteket gyűjtött, több mint száz ember véleményét kérdezte meg arról, hogyan élik meg a művészet és a közterületek kapcsolatát. Ezek a beszélgetések rávilágítottak arra, hogy a művészet erős hatással lehet a társadalmi jóllétre, az összetartozás érzésére, valamint arra, hogyan viszonyulnak az emberek a saját közösségeikhez. Ez vezetett később a STEPS Public Art megszületéséhez.

Olyan művészeket, várostervezőket és kulturális szakembereket hozunk össze, akik szerint a közösségeknek nem csupán befogadniuk kell a köztéri művészetet, hanem esélyt kell kapniuk annak alakítására is. Ez a közös alkotáson alapuló szemlélet határozza meg a munkánkat. Köztéri művészeti menedzsmenttel, építési palánkokra készülő művészeti kiállítások megvalósításával, kulturális tervezéssel, valamint művészek szakmai fejlődésének támogatásával foglalkozunk. Jótékonysági programjainkon keresztül patronáljuk a művészeket, és hozzájárulunk élénkebb, befogadóbb közösségek létrejöttéhez.

Miből teremtik elő a működéshez szükséges anyagi fedezetet?

Társadalmi vállalkozási modellünk lehetővé teszi, hogy ötvözzük a jótékonysági programokat a bevételszerző projektekkel. Professzionális szolgáltatásokat nyújtunk. Önkormányzatok, ingatlanfejlesztők, egyéb szervezetek bíznak meg minket a feladatok megtervezésével és megvalósításával.

A saját bevételeket kormányzati, alapítványi, vállalati és szponzori támogatások, valamint jótékonysági adományok egészítik ki. A források változatos összetétele azért is fontos, mert erősíti a pénzügyi ellenálló-képességünket, miközben olyan programokba fektethetünk, amelyeket a piac nem feltétlenül támogat teljes mértékben: mentorálunk, ingyenes közösségi programokat szervezünk, és patronáljuk a hátrányos helyzetű művészeket.

A legfontosabb azonban az, hogy a szolgáltatásainkból származó bevételt filantróp küldetésünkbe forgatjuk vissza: még méltányosabb lehetőségeket teremtünk a művészek számára, és segítünk a közösségeknek abban, hogy érdemben részt vegyenek a közösségi terek alakításában.

Jacquie Comrie által készített Float című falfestmény, amely egy régi repülőgép-hangár falát borítja, és amelyet a STEPS Public Art közreműködésével készítettek (fotó: Garcia Creative)

Mit gondol, hogyan változott a torontói köztéri művészeti környezet a 2014-es alapítás óta eltelt évek alatt?

Jelentős mértékben bővült. Az emberek a STEPS indulásakor a köztéri művészetet gyakran nagy fejlesztésekhez kapcsolódó megbízásokként vagy emlékművekként értelmezték. Ma már sokkal szélesebb skálán mozog, hogy mi minden lehet köztéri művészet. Ide tartozhatnak a falfestmények, a digitális installációk, az ideiglenes projektek, a művészi tervezésű utcabútorok, a fényvetítések, a különböző performanszok és egyéb közösségi kreatív élmények.

A városi beruházások is nagyobb mértékűvé váltak. Toronto tízéves Köztéri Művészeti Stratégiát (Toronto Public Art Strategy) is kidolgozott. A közterek szépítésére és a helyi művészek támogatására összpontosító, innovatív StreetARToronto terv, valamint az önkormányzati irányelv, a Percent for Public Art Program (amelynek keretében a projektek bruttó építési költségének, illetve a település büdzséjének kis – jellemzően egy – százalékát köztéri műalkotások létrehozására és fenntartására fordítják), városszerte tovább növelte a művészek és a művészet láthatóságát.

Fontos előrelépések történtek a közösségi részvétel, az őslakos-identitás megjelenítése, az akadálymentesítés és a hátrányos helyzetű közösségekből származó művészek képviselete szempontjából is. Ugyanakkor még mindig vannak kihívások. A művészeti és kulturális kezdeményezések, valamint a támogatások iránti igény jóval meghaladja a kereteket, ami rávilágít a szolgáltatásaink fontosságára.

Phoenix Rising (fotó: Mojan Jianfar)

Önök készítették el a világ legmagasabb falfestményét, amely Toronto belvárosában található, és amelynek megalkotásában több ezer lakos vett részt. Hogyan fogadta a közösség a projektet?

Phoenix Rising (Főnix felemelkedése) című falfestményünk 2013-ban készült a St. James Town negyedben. A Sean Martindale torontói művész tervezte, a Toronto Muralists szervezet közreműködésével festett alkotás egy harminckét emeletes toronyházat változtatott át, és akkoriban valóban a világ legmagasabb falfestménye volt. Az épületben korábban pusztító tűz, illetve az utána, több száz lakóval folytatott beszélgetés ihlette. Megosztották velünk a sokszínűséggel, a közbiztonsággal és a boldogsággal kapcsolatos gondolataikat, de segítettek a falfestmény alsó részeinek megfestésében is. A főnix a St. James Town-i közösség újjászületésének és erejének szimbólumává vált.

A program közvetve több mint háromezer helyi lakost mozgatott meg, ötven fiatalt vont be, és nyolc fizetett állást teremtett a pályakezdő helyi művészek és kulturális dolgozók számára. Naponta körülbelül hetvenötezer ember találkozik a mintegy ezeregyszáz négyzetméteres alkotással.

A falfestmény emellett mélyebb, hosszabb távú kapcsolatokat is eredményezett St. James Townban. Ezek később további kreatív programokat és a környék közösségi kulturális tervezési folyamatát is támogatták. Továbbá hozzájárult ahhoz a szemléletváltáshoz Torontóban – és mondhatni, egész Kanadában –, amely megváltoztatta a köztéri művészetet.

A Phoenix Rising című falfestmény készítése (fotó: Charles Chiu)

A BMO Kanada egyik legrégebbi és legnagyobb bankja, amellyel 2021 óta együttműködnek a BMO National Mural Series (BMO Nemzeti Falfestmény Sorozat) kapcsán. Helyi művészeket kötnek össze a BMO kanadai fiókjaival, hogy a köztéri művészet erejével szépítsék a tereket, és erős közösségi kapcsolatokat ápoljanak. Hogyan képes egy művészeti alkotás erősíteni a közösségi kapcsolatokat?

A szépítés fontos, de a sikeres köztéri művészet sokkal többet ér el annál, mint hogy vizuálisan vonzóvá tesz egy teret. Egy átlagos vagy hivatalos környezetet olyan hellyé változtathat, amely hívogató, emlékezetes és kapcsolódik a tágabb élettérhez.

Amikor egy alkotás a történelmet, a tájakat és a helyi emberek kulturális élményeit tükrözi, azt közvetíti, hogy a közösség látható és értékes. Beszédtémává, nevezetességgé és a kollektív büszkeség forrásává válhat. Amikor a lakosok hozzájárulnak egy mű létrejöttéhez, kötődés alakul ki bennük mind a produktumhoz, mind a helyhez. A sajátjuknak érzik.

A BMO National Mural Series beviszi ezt az eszmét azokba a terekbe, amelyekkel az emberek a mindennapi életük során találkoznak. A pénzügyi intézmény ahelyett, hogy országszerte egyforma fiókokat hozna létre, a műalkotások segítségével minden egyes helyszínnek esélyt teremt arra, hogy reagáljon a saját közösségére. Így a banklátogatás váratlan kulturális élménnyé és egy helyi művész munkája felfedezésének lehetőségévé válhat.

2021-es indulása óta a BMO National Mural Series több mint hatvan egyedülálló köztéri művészeti alkotást hozott létre a bankfiókokban szerte Kanadában, Brit-Kolumbiától egészen Új-Fundlandig és Labradorig. A művek között kézzel festett és digitális falfestmények, külső ablakinstallációk, fotók és háromdimenziós munkák is találhatók. Olyan változatos témákat jelenítenek meg, mint a közösség, a család, a kapcsolatok, a sokszínűség. Mindegyik egyedi és igazodik a környezetéhez.

Az egyik első projekt, a torontói Yonge és Eglinton negyedben lévő Together We Will Grow (Együtt növekedni fogunk), több mint kétszáz lakos bevonásával valósult meg. A körülbelül háromszázhuszonöt négyzetméteres falfestmény virágokat és a környékhez kapcsolódó emberek portréit ábrázolja.

A sorozat ékes példája annak, hogy mit lehet elérni a tartós országos partnerkapcsolatokkal: a művészek jelentős megbízásokat és ismertséget kapnak, a közösségek viszontlátják a saját történeteiket, a hétköznapi kereskedelmi terek pedig a helyi kultúra színtereivé válnak.

A BMO Marine Parade & Silver Moon fiókjának belső tere. A falon látható alkotást Poonam Sharma készítette (fotó: Mila Bright Zlatanovic)

Hogyan értékelik a művészek a lehetőséget?

Az alkotók számára ezek a megbízások sokkal többet jelentenek puszta ismertségnél. Olyan fizetett szakmai lehetőségek, amelyek alkalmat adnak nagyszabású művek létrehozására, portfóliójuk bővítésére és arra, hogy munkásságukat bemutassák a galériákat csak elvétve látogató közönségnek is.

A projektek költségvetése fedezi az alkotáshoz és a kihelyezéséhez szükséges gyártási és telepítési összegeket is. Ez a segítség különösen értékes azoknak az alkotóknak, akik életük első nagyobb köztéri vagy helyspecifikus megbízását vállalják. A cél az, hogy a művészeket elismert szakemberekként kezeljék, és a projektben való részvételük érdemben hozzájáruljon a szakmai fejlődésükhöz.

A Bank of Montreallal, a Yonge és Eglinton közösséggel, valamint Gosia Komorski művésszel együttműködésben készült új köztéri alkotás indította el a BMO Nemzeti Falfestmény Sorozatot (fotó: Mila Bright Zlatanovic)

Milyen szempontok alapján döntenek a programba bekerülő művészekről?

A STEPS kutatást végez a helyi közösségekben, és igyekszik olyan művészeket találni, akiket személyes vagy kulturális szálak fűznek hozzájuk, életük vagy munkásságuk szorosan kapcsolódik a helyszínhez.

Figyelembe vesszük az alkotó portfólióját, tapasztalatát, művészi megközelítését, valamint azt, hogy képes-e az elvárt léptékben és médiumban dolgozni. Az esélyegyenlőség jegyében különös figyelmet fordítunk a reprezentációra, arra, hogy a sokszínű közösségek hátrányos helyzetű alkotói is hozzáférjenek ezekhez a lehetőségekhez.

A STEPS ezután összeállít egy szűkített listát a BMO-val történő egyeztetésre. A végső kiválasztás során a művészeti minőséget, a helyi relevanciát, a fiók fizikai adottságait és a művész konkrét projektre való alkalmasságát mérlegeljük. Bár a tapasztalat fontos, nem szeretnénk, ha a lehetőség kizárólag azokra korlátozódna, akik már jelentős megbízásokat tudhatnak maguk mögött. Ahol indokolt, további projektmenedzsment- és technikai támogatást nyújtunk, hogy a művészek bővíthessék szakmai tapasztalatukat.

A fény és a visszaverődés életre kelti a geometriát a Tessellated Labyrinth-ben, a LeuWebb Projects szobrászati installációjában. A torontói The Wellben található alkotás a BMO Nemzeti Falfestmény Sorozat része (fotó: Mila Bright Zlatanovic)

Milyen metódus alapján találják ki, hogy mely alkotás kerül a falakra?

Mindig megvizsgáljuk az adott fiók és a környék építészetét, a hely történelmét, a demográfiai jellemzőket, a természeti környezetet és a kulturális arculatot. Emellett egyeztetünk a BMO helyi és országos csapataival is, hogy megértsük a teret és azokat a történeteket, amelyek fontosak lehetnek a használóik számára.

Ezekből az információkból egy kreatív összefoglaló készül, amely azonban nem határozza meg előre a végső látványt. A kiválasztott művész a saját alkotói gyakorlatán keresztül értelmezi az összefoglalót, és javasol egy koncepciót. Ezt egy közös felülvizsgálati folyamatnak vetjük alá. Emellett meghatározzuk az adott helyszínhez leginkább illő formátumot is. Az építészeti adottságoktól és a működési követelményektől függően a végeredmény lehet kézzel festett falfestmény, nyomtatott fólia, fotóművészeti alkotás vagy szobrászati installáció is. A cél nem az, hogy mindenhol ugyanazt a vizuális nyelvet alkalmazzuk, hanem az, hogy valami olyat hozzunk létre, ami egyedülálló módon csakis az adott helyhez tartozhat.

Melyik projektjük áll különösen közel önhöz?

A már említett Phoenix Rising. Nagyszerűen tükrözi mindazt, amit a STEPS a köztéri művészet lehetőségeiről gondol. Ez volt az első falfestményprojektünk, amely mára nemzetközileg is elismert nevezetességgé nőtte ki magát. Fiatalokkal és közösségi beszélgetésekkel indult – nem pedig azzal a szándékkal, hogy rekordot döntsünk.

A projektet az teszi igazán különlegessé, ami a falfestményen túlmutat. Tapasztalatot és önbizalmat adott a fiataloknak, erősítette a közösségi büszkeséget, és olyan kapcsolatokat alapozott meg, amelyek évekig fennmaradtak. Számunkra ez a sikeres köztéri művészet mércéje. A kész mű lehet látványos, de legmélyebb értéke mégis azokban a kapcsolatokban, lehetőségekben és az összetartozás érzésében rejlik, amelyek a megvalósítása során születnek.

Mit gondol, milyen hatással van a művészet a társadalmi jóllétre?

A művészet segít az embereknek  egymáshoz, a környezetükhöz és saját identitásukhoz kapcsolódni. Az alkotó tevékenység csökkentheti az elszigeteltség érzését, ösztönzi az önkifejezést, és esélyt teremt a különböző generációk és az eltérő szociális hátterű lakosok találkozására.

A köztéri művészet arra is hatással van, hogy egy adott tér mennyire tűnik biztonságosnak, barátságosnak és gondozottnak. Megerősítheti azokat az identitásokat, amelyek korábban hiányoztak a nyilvános terekből, megőrizheti a közösségi emlékeket, és párbeszédet indíthat el összetett társadalmi kérdésekről.

A művészet önmagában nem oldhat meg minden társadalmi problémát, de megteremtheti az összetartozás, a párbeszéd és a kollektív cselekvés feltételeit. Ezért tekintünk a köztéri művészetre nem csupán díszként, hanem az egészségesebb és igazságosabb közösségek építésének szerves részeként.

Nyitókép: Anjuli Solanki (fotó: Tone Bailey)

Lásd még:

Kanada: a kulturális kompromisszumok és a sokszínűség országa – Szerkesztői köszöntő

A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál tegnap és ma – A szerény kezdetektől az Oscar előszobájáig

Ottawa: a kultúra nyelvén beszélő, csendes főváros

Toronto mint globális kreatív valuta – Ahol a kulturális sokszínűség, a művészet és az üzlet egymást erősíti

Gyémánthang és szenvedély: Céline Dion – A kanadai gyökerektől Las Vegasig és az olimpiai színpadig

Stratford: a művészet köré szerveződő városmodell – Ahol a kultúra nem költség, hanem hosszú távú befektetés

„A show-nak mennie kell tovább!” – Interjú Fülemen Tamással, a Cirque du Soleil művészével

„Egész Kanada a színpadunk” – Interjú Annabelle Cloutier-vel, a National Arts Centre elnök-vezérigazgatójával

„Partnerként kell leülnünk az asztalhoz” – Interjú Aubrey Reeves-szel, a Business / Arts elnök-vezérigazgatójával, 1. rész

„Partnerként kell leülnünk az asztalhoz” – Interjú Aubrey Reeves-szel, a Business / Arts elnök-vezérigazgatójával, 2. rész

„Merjük inspirálni a holnap történelmét!” – A Kanadai Történeti Múzeum

A presztízstől a kulturális felelősségig – A vállalati gyűjteményépítés Kanadában