by HJ 2021. Sep 16.

A szellemi tulajdon óriási érték

Az ismert énekes, Kozso a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához összesen 57 védjegybejelentést tett, ebből 20-at kapott meg, további három esetben még nem született döntés.

Levédett dalok, nevek, az előadóhoz köthető mondatok; eladott életműnyi szerzői jogok; harc a korábban a kiadóhoz kerülő jogokért: a szellemi tulajdon a zeneiparban is hatalmas pénzt (és ezáltal hosszas harcokat) jelent. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szellemi tulajdoni sorozatának záró részében nemzetközi példákon keresztül mutatjuk be a védjegyek és szerzői jogok védelmének fontosságát.

Teljesen természetes, hogy a nemzetközi szinten ismert világsztárok és menedzsmentjük (hadseregnyi jogásszal felvértezve) tudatosan figyelnek a jogvédelemre. A Metallicának például 123, a Beatlesnek 115, Lady Gagának 91 védjegye van. Őket követi az AC/DC (87 védjegy), a Rolling Stones (85 védjegy) és a U2 (68 védjegy) – a sor természetesen még hosszan folytatható.

Védett szöveg és védett merch

Üstökösként robbant be a könnyűzenébe és állócsillagként ontja magából a slágerlistákat vezető dalokat: Taylor Swift a világ egyik legsikeresebb énekes-dalszerzője. Bizonyítja ezt 50 millió eladott album és 11 Grammy-díj – mindezt 15 év alatt érte el. A 31 éves énekesnek ma 350 lajstromozott védjegye van, amelyek közül az elsőt 2008-ban (2 évvel első kislemeze megjelenése után) jegyeztette be: akkor a lemezkiadásra, élő előadásokra és a nevéhez köthető ruházati cikkekre kért oltalmat. Azóta a lista tovább bővült a millióféle merchandising termékkel (arcával, nevével, logójával, dalszövegeivel ellátott pólók, sapkák, táskák, egyéb ajándéktárgyak), parfümökkel, hozzá köthető kifejezésekkel, mondatokkal („Look what you made me do”, „Party like it's 1989”), sőt még a jövőben megrendezendő fesztivál nevekkel (Lover Fest, Lover Fest West, Lover Fest East) is.

Ki az erősebb márka?

Nyilván nem véletlenül védi a szerzeményeit és a hozzá köthető termékeket ennyire az énekesnő: a jogdíjakból befolyó súlyos összegek mellett a brand építés része is mindez. Minél erősebb márkaként van jelen az előadó a zeneipari piacon, annál többet ér. Az Interbrand tőzsdepiaci kereskedéssel foglalkozó társaság összesítése szerint ma Taylor Swift a második legértékesebb brand a zeneiparban, csak Drake előzi meg a listán. Követi viszont Justin Bieber, Ariana Grande, Eminem, Beyoncé, Ed Sheeran – a sor hosszan folytatható. A brand értékelésben szerepet játszik, mennyien és mennyit streamelték az előadók dalait, hány díjat nyertek, hogyan szerepelnek a Billboard toplistán, milyen értékűek a jelenlegi szponzori szerződéseik és mennyien követik őket a különböző közösségimédia-felületeken.

Harc a jogért, harc a névért

1985. augusztus 14-én Paul McCartneyt lenyomta Michael Jackson: a Beatles-katalógusa túlnyomó többségének kiadói jogait utóbbi zenész vásárolta meg, 47 millió dollárért – túllicitálva magát a dalszerző-előadót. A jogok Jackson halála után az egyik legnagyobb zeneműkiadóé, a Sony/ATV-é lett: az egykori Beatles-tag néhány évvel ezelőtt jelezte, szeretné visszaszerezni a Lennon-McCartney szerzemények ráeső részét. Az ügy nem feltétlenül olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Az USA-ban ugyanis a szerzői jog előírja, hogy a kiadók nevére írt szerzői jogokat 35 év múlva az előadók, dalszerzők visszakövetelhetik (a törvény eredetileg a fiatal, kevésbé tapasztalt és még nem befutott előadókat védi: ha pályájuk kezdetén még az érdekérvényesítés híján számukra kevésbé kedvező szerződést kötöttek is, az ne határozza meg jogaikat életük végéig). Ez a törvény azonban nem érvényes Nagy-Britanniában – ezért is indította a jogi eljárást New Yorkban és nem szülőhazájában a zenész. Az ügy még nem zárult le teljesen, de a két fél peren kívüli megállapodásról döntött.

Ha már kezdő világsztárokat emlegettünk: Prince (születési neve Prince Rogers Nelson) pályája elején nem kötött saját maga számára túl előnyös szerződést akkori kiadójával, a Warner Brothersszel. A szerződés szerint ugyanis 1993 és 2000 között kizárólagos jogot kapott a Prince név használatára, vagyis a zenész nem használhatta a kiadótól függetlenül saját nevét. Ekkor hozta létre – amolyan áthidaló megoldásként – a híressé vált logót, és egy új művésznevet: T. A. F. K. A. P, vagyis: The Artist Formerly Known As Prince (A művész, akit korábban Prince-ként ismertek).

Nem mindenki harcol a jogokért, van, aki túlad rajtuk: Bob Dylan tavaly decemberben döntött úgy, eladja az elmúlt hat évtized teljes zenei katalógusának jogait a zeneipar legnagyobb vállalatának, a Universal Music Groupnak. Ez gyakorlatilag a teljes életművet, mintegy 600 dalt jelent. A világ egyik legsikeresebb dalszerzője „csak” a szerzői jogokat adta el, a hangfelvételek jogdíját megtartotta, de még így is, az üzlet a Universal eddigi történetének legnagyobb felvásárlását jelenti. Hogy pontosan mennyiért kelt el a katalógus, azt nem tudni, egyes források 200-300 millió dollárt, mások 400 milliós megállapodást emlegetnek.

Kozso az élen

A magyar előadók körében még mindig viszonylag kevesen rendelkeznek védjegyoltalommal, kevéssé tudatosak a brandépítésben. Élen jár a magyar zenészek, dalszerzők között e tekintetben Kocsor Zsolt – ismertebb nevén Kozso –, aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához és annak jogelődjéhez összesen 57 védjegybejelentést tett, ebből 20-at kapott meg és ugyanennyi jelenleg is érvényes, további három esetben még nem született döntés. Kozso legtöbbször zenekari neveket védett le, az összes oltalom közül a legtöbb ezekre vonatkozik (Balaton Delfin, Taboo, Ámokfutók, Alvajárók, Kozso, Picasso Branch, A két zsivány, Flathead Monkies, Szép Ilonka és a Huszárok, Sygys, Peron, Üstökös). Kozso mellett zenekari oltalommal rendelkezik például a WellHello, a 30y, az Edda Művek, a Moby Dick, a Jazz+Az, a Dolly Roll, Majka, és a Kiscsillag is.

Idehaza a Tankcsapdáról ismert a szerzői jogok és védjegyek tudatos használata. A zenekar 2009-re, mintegy két év tárgyalás után valamennyi szerzői és zeneműkiadói jogát visszavásárolta, így most már minden jogukról ők rendelkezhetnek. Emellett hangszergyártó cégekkel is együtt dolgoznak. Ezt a szellemi tulajdoni tudatosságot idén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Millenniumi díjjal jutalmazta.

Kép: Kozso (forrás: Facebook)

Az alábbi cikkek megjelenését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatta.

Legyen víziója a zenekarnak!” | artisbusiness.hu

Tisztelet és bizalom nélkül nem megy” | artisbusiness.hu

„Mint egy nagy család” | artisbusiness.hu

Ebbe nem lehet belefásulni” | artisbusiness.hu

Hobbim a munkám” | artisbusiness.hu

Csak azt tudom jó szívvel képviselni, ami értéket ad” | artisbusiness.hu

Ikonná kell válni” | artisbusiness.hu

Ez a szektor mindig kihúzza magát a vízből” | artisbusiness.hu

Alázat nélkül nem megy | artisbusiness.hu

Majomszelfi és bajszos Mona Lisa | artisbusiness.hu

Védett kincseink | artisbusiness.hu

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!